Szellemesség, erotika és drámai erő: Lulut rendez Eszenyi Enikő Kolozsváron

Szellemesség, erotika és drámai erő hármasa mentén írta meg a 29 éves Frank Wedekind az 1890-es években a Lulu című drámát, amellyel „kiverte a biztosítékot” az akkori Németországban. Ezzel a darabbal indul a Kolozsvári Állami Magyar Színház új évada.

Eszenyi Enikő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a budapesti Vígszínház igazgatója „sok halogatás” után először rendez a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, amelyet azonban a két intézmény közti együttműködés miatt régóta nyomon követ. A rendező a kolozsváriak egyik budapesti vendégszereplésén látta meg Imre Évában Lulu karakterét, és mivel tudta, hogy megvannak a darabhoz szükséges „erős” férfiszínészek is a társulatban, ekkor döntötte el, hogy Wedekind ritkán játszott remekművét állítja színpadra Kolozsváron, hangzott el a színház hétfői sajtótájékoztatóján.Lulu a 19. és a 20. század fordulóján kialakult famme fatale archetípusa, Wedekind fiatal korához képest meglepő élettapasztalattal formálta meg, több nőalakot belesűrítve. A vonzó, erkölcsi-társadalmi normákat felrúgó nőt részben a híres értelmiségiekkel kapcsolatba kerülő, pszichoanalitikus, Lou Andreas-Salomé ihlette. A darab – bár több mint száz éves – egy női sorson keresztül ma is aktuális problémákat mutat fel, van benne például tőzsdei krach, társadalmi szakadék, embercsempészet, világított rá Eszenyi Enikő, majd hozzátette: „Úgy látszik, semmi sem változik, csak egyre melegebb lesz”.

A kolozsvári előadás szövege Forgách András fordítása alapján készült, aki így írt a munkafolyamatról: „Wedekind mélyre nyúl és iszonyatosat markol. Csodálom, most olvasva a művet, hogy nem pusztult bele. Én, fordítóként, fizikai rosszullétet érzek mindig, ha sorról sorra haladok végig a Hasfelmetsző Jack-jeleneten, vagy amikor Puntschuh aljasságát, Casti-Piani elvetemültségét, Alwa szenvedését, Schigolch büdösséget, Geschwitz kínját, Schöning és Schwarz saját örvényükbe zuhanását kell végigkísérnem.” (Forgách András: Frank Luluja, in uö. Gonosz siker, Magvető Kiadó, Budapest, 2000.)

Az eredeti öt felvonás kettőre rövidült, Eszenyi Enikő és régi munkatársa, Vörös Róbert dramaturg megpróbálták úgy húzni a szöveget, hogy „ne sérüljön”. „A legfontosabb, hogy a színház eleven legyen, mert váratlanul tud ostobán utánzó lenni” – fogalmazott a dramaturg.

Imre Éva rövid időn belül második markáns női főszerepét alakítja, ráadásul ugyanabból a korszakból származó darabokban, utalt a sajtótájékoztatót vezető Tompa Gábor, a Kolozsvár Állami Magyar Színház igazgatója Rebecca West szerepére Ibsen Rosmersholmjából. A két női karakterben az életösztön a közös, bár Rebeccával ellentétben Lulu sosem adja fel, még akkor sem, amikor Hasfelmetsző Jackkel találkozik, mondta Imre Éva, és ezzel azt is elárulta, hogy a Lulu egyben izgalmas krimi is.Eszenyi Enikő ajándéknak nevezte, hogy a régóta követett és tisztelt Helmut Stürmer temesvári díszlettervezővel dolgozhatott együtt a Lulun. Stürmer a darab stílusának megfelelően expresszionista, multifunkcionális teret hozott létre, és a rendező mellett Vörös Róbert dramaturg is kiemelte, hogy mennyire inspiráló volt a közös munkafolyamat, mint mondta, Helmut Stürmer igazi „huncut színházi róka”, és a „kellő pillanatban tolt a rendező orra elé” egy tervet, vagy egy széket, ahová szerinte a színésznek ülnie kellene.

Az előadásban Imre Éva, Dimény Áron, Orbán Attila, Bács Miklós, Farkas Loránd, Viola Gábor, Kézdi Imola, Váta Loránd, Bodolai Balázs, Albert Csilla, Szűcs Ervin, Bogdán Zsolt, Árus Péter, Gyenge Tímea és Fogarasi Alpár lép színpadra.

A hétfői sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház hat bemutatóval készül a 2019/2020-as évadra, november 19. és 30. között pedig vendégül látja az Európai Színházi Unió 18. fesztiválját.

Kapcsolódók

Kimaradt?