Nosztalgia és trauma az ’50-es években: film készült a Magyar Autonóm Tartomány koráról


-A A+

Az erdélyi magyar közösség számára fontos intézmények megalakulásának korszaka, ugyanakkor a széleskörű bebörtönzések ideje kezdődött az 1950-es évek elején. Erről a kettősségről szól a Magyarok Romániában – száz év története című dokumentumfilm-sorozat hatodik része, amelyet vasárnap délután mutattak be a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

Az RMDSz 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában projektje keretében készült, a Youtube-on szabadon elérhető sorozat Bárdi Nándor történész szakmai irányításával, Vig Emese újságíró rendezésében vázolja az erdélyi magyarság Trianon utáni száz évét, közérthetően bemutatva a legfrissebb kutatási eredményeket. A második világháború után kialakuló kommunista rezsim Gheorghe Gheorghiu-Dej nevéhez fűződő éveit, a Marosvásárhely székhellyel kialakított Magyar Autonóm Tartomány korszakát Stefano Bottoni történész forgatókönyve alapján foglalja össze a sorozat hatodik része.A dokumentumfilm magyar és román történészek megszólaltatásával bemutatja, hogy Sztálin személyes felügyelete alatt hogyan szervezték rajonokba Romániát, milyen ellenérzéseket váltott ki az erdélyi magyar értelmiség egy részéből, ugyanakkor a román lakosságból is a történelmi Székelyfölddel nagyjából megegyező területű Magyar Autonóm Tartomány létrehozása, hogyan ítéltek el az 1956-os magyarországi forradalommal való szimpatizálás címén gyakorlatilag a semmiért több száz magyar fiatalt, és hogyan zajlott az erőszakos kollektivizálás.

Vig Emese, Stefano Bottoni és Bárdi Nándor válaszolnak a közönség kérdéseire

Azt az időszakot láthatja a néző, amelyben a Román Kommunista Párt megteremtette a nemzeti szocializmus kereteit: igyekezett megváltoztatni az akkor még magyar többségű erdélyi nagyvárosok etnikai összetételét, a magyar intézmények Marosvásárhelyre költöztetésével párhuzamosan pedig Erdély többi magyarlakta részén megnehezítette vagy megszűntette a magyar nyelvű oktatást. A filmből kiderül: a korszakban az erdélyi magyarság megkerülhetetlen tekintélye a rezsim szempontjából Márton Áron volt.

Tanulság: a nyelvhasználat önmagában nem oldja meg a kisebbségi kérdést

A vetítés után Stefano Bottoni és Bárdi Nándor válaszolt a felmerült kérdésekre. Stefano Bottoni hangsúlyozta, hogy történészként a legnagyobb probléma a kettősség megjelenítése volt. A Magyar Autonóm Tartomány ugyanis az ’50-es években bizonyos embereknek, vidékeknek lehetőséget jelentett, mások viszont az 1956-os magyarországi események után a megtorlások, a kollektív megalázás legsötétebb időszakát élték meg. „Ha megkérdezünk különböző embereket, hogy mire emlékeznek, milyen volt, elképesztően széles spektrumból kapunk válaszokat” – összegzett a történész.A filmben bemutatott korszak jelentősége az erdélyi magyarság szempontjából Bárdi Nándor szerint az, hogy 1946 után megszűnik a romániai magyar politikai közösség. A Magyar Népi Szövetség megszűnésével kérdés volt, hogy a magyar kulturális elit az államszocializmusnak neveli magyar nyelven az új kádereket, vagy a magyar kultúrát építi. „A nagy kisebbségtörténeti tanulság az, hogy pusztán a nyelvhasználat nem oldja meg a kisebbségi kérdést, ha nincs saját intézményesség, akkor előbb-utóbb a kulturális reprodukció lehetetlenné válik” – összegzett a sorozat szakmai irányítója.

A történész úgy látja, az ’50-es években zajlik az erdélyi magyarság kisebbséggé válása, a két világháború között ugyanis még csak politikai értelemben volt az, társadalmi pozíciói viszont jobbak voltak. Bárdi Nándor szerint ez a folyamat, ami Kolozsváron az ’50-es- ’60-as években fejeződött be, Marosvásárhelyen most érezhető. „Ami ma Marosvásárhelyen történik, a politikai hisztéria állapotát felidéző küzdelmek, gyakorlatilag ugyanerre vezethetőek vissza” – fogalmazott.Bárdi Nándor és Stefano Bottoni egyetértett abban, hogy Romániában a rezsimtől függetlenül a nemzetállam kiépítésére irányuló száz éves stratégia az EU-csatlakozással válságba jutott: sokan külföldön vállalnak munkát, a határ túloldalán vásárolnak telket, illetve a jól működő közösségeknek a források megszerzésére nincs szükségük semmilyen interetnikus alkura, képesek maguknak lehívni az európai uniós forrásokat. Az elvándorlás és a gyermekvállalási kedv csökkenése, ami a román lakosságot a magyarnál is jobban érinti, szintén megkérdőjelezi az eddig érvényesnek gondolt stratégiát. Kérdés, hogy az új helyzetre hogyan reagál a román, illetve a romániai magyar politikum.

A Magyarok Romániában – száz év története sorozatból két rész van még hátra: az egyik a Ceaușescu-korszakot, a másik az 1990 utáni időszakot mutatja be.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X