Megjelent a Lovagkirály című kötet: Szent Lászlóval járhatjuk végig a Kárpát-medencét


-A A+

A Kovászna megyei Gelencétől, a felvidéki Ruszkinon át a délvidéki Újhelyszentpéterig mintegy félszáz Szent Lászlóhoz köthető települést mutat be a Lovagkirály című kötet, amely újabb lépés a középkori uralkodó örökségét népszerűsítő projektben.

A Kolozsvári Magyar Napok keretében szerda délután bemutatott 335 oldalas, szép kiállítású kötet művészettörténeti megközelítésben, Mudrák Attila fotóival mutatja be a Kárpát-medencei Szent László-kultusz eddig feldolgozott emlékhelyeit.

A kiadvány a kolozsvári Iskola Alapítvány, a magyarországi Hierotheosz Egyesület és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat közreműködésének eredménye, és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében támogatott Szent László-projekt része, Jánó Mihály művészettörténész székelyföldi Szent László falképekről szóló átfogó tanulmányát, a lovagkirályhoz kapcsolódó emlékek lexikonszerű leírását valamint öt eddig ismeretlen emléket elemző tanulmányt tartalmaz.

Több mint 800 éves kultusz

A könyvbemutatón felszólaló politikusok, művészettörténészek egyetértettek abban, hogy Szent László identitásformáló alak, olyan történelmi személyiség, aki alkalmas a Kárpát-medencében élők összekapcsolására. „Nagyon képletes, ha belegondolunk, hogy a középkorban az emberek kályháját Szent László-alakos kályhacsempék díszítették, eköré gyűltek össze és a közösség számára szimbolikus épületek, a templomok az ő legendáját mutatták be” – világított rá Isó M. Emese művészettörténész, a kötet szerkesztője, a debrődi, ma már nem létező Szent László-templomról szóló tanulmány szerzője.Szent László uralkodói jelentősége abban áll, hogy a 11. század végén befejezte azt, amit a keresztény államot alapító Szent István a század elején elkezdett. A besenyők, majd a kunok támadásait visszaverve megerősítette az ország keleti határát, átszervezte a Kalocsai Érsekséget, áthelyezte Váradra a Bihari Püspökség központját és megalapította a Zágrábi Püspökséget. 1192-ben, halála után egy évszázaddal avatták szentté, kultusza a 13. század folyamán terjedt el, és folyamatosan megújult: a 16–17. század folyamán a törökökkel folytatott állandó harcok miatt tisztelték a harcos szentet, a 19. században a nemzeti ideológia hőse lett a hazáját védelmező keresztény király, és ebben a minőségében ma reneszánszát éli. A hivatalos retorika hatására már a középkori néphagyományban kialakult a forrásfakasztó, leánymentő, a kunok aranyait kővé változtató lovagkirály legendás alakja.

Online útvonaltervező Szent László nyomán

Az RMDSZ kulturális főosztálya 2012-ben kezdett el foglalkozni a lovagkirállyal, Szent Lászlóban találták meg azt a magyar történelmi személyiséget, aki a Kárpát-medencében élőket az épített örökségen, a mondákon, a természeti adottságokon keresztül összeköti, mondta el a könyvbemutatón Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős alelnöke.

Azóta sikerült megvalósítani a négy országban fellelhető falképeket, mondákat, természeti értékeket és településeket bemutató, román, angol és magyar nyelvű lovagkiraly.org honlapot, amelynek segítségével a kíváncsi turisták 49 célpont közül válogatva tervezhetnek maguknak útvonalat.A Szent László-örökség online térképe még nem teljes, ahogy a Lovagkirály című könyv is csak egy „stáció” a Szent László-kutatásban, ahogy Jánó Mihály művészettörténész megjegyezte. A Szent László-falképek kutatója szerint az újabb és újabb emlékek ugyanis olyan sebességgel bukkannak fel, hogy „nem lehet követni.” Mint mondta, nemrég például eddig ismeretlen ábrázolással szembesült Székelyszentléleken, ahol a lovagkirályt egy medve legyőzése közben festették meg.

Szent László, a középkori katolikus egyház „reklámarca”

Rövid előadásában Jánó Mihály a Szent László-falképek egyházművészeti jellegét emelte ki, mint mondta nem szabad elfelejteni, hogy ezek az ábrázolások egyházi megrendelésre készültek az olvasni nem tudó hívők okulására. A magyar lányt elrabló kún vitéz megtérése, vagy a Szent Lászlót megáldó püspök, amely csak a székelyföldi falképeken jelenik meg, ahogy a lovagkirály Krisztussal való azonosítása is mind az egyházi retorikára utal. Arról, hogy mire világítanak rá a Szent László-falképek részletei, Jánó Mihály korábban is tartott előadást Kolozsváron, erről itt számoltunk be.A Lovagkirály című kötetet lapozva a mai olvasó is belekóstolhat abba, hogy hogyan lehet értelmezni, olvasni a középkori freskókat, a korabeli gondolkodásmód, értékrend tükreit. Emellett regénybe illő történeteket tudhat meg a falképekről, amelyek a reformáció képrombolása után még számtalan lefestést, szakszerűtlen feltárást, túlbuzgó restaurálást éltek túl – szerencsés esetben.

A kolozsvári könyvbemutatón többször elhangzott, hogy a kutatómunka korántsem zárult le. Kollár Tibor művészettörténész elárulta, hogy jelenleg öt nagy erdélyi és partiumi bencés kolostor feltárásához próbálják megszerezni az anyagi hátteret, ezek közül egyik éppen a kolozsmonostori apátságé, amely a gyulafehérvári székesegyház mellett Erdély legfontosabb egyházi intézménye volt, közvetlenül Esztergomnak „jelentett”, és nagy valószínűséggel Szent László alapította.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X