Aki felépítette a mai Kolozsvárt – Pákei Lajos hagyatékát összegző kötetet mutattak be a kincses városban


-A A+

„Ez a könyv, kapu, amelyet ha kinyitunk, Kolozsvár legnagyobb építészének, Pákei Lajosnak a világában találjuk magunkat” – hangzott el azon a könyvbemutatón, amelyen a neves kolozsvári építész munkásságát és életútját bemutató átfogó kiadványt szerzője Gy. Dávid Gyula és a kötetet méltató Kovács András művészettörténész, valamint a házigazda szerepét magára vállalaló Furu Árpád műépítész társaságában tartottak meg a kolozsvári Vallásszabadság Házában. Gy. Dávid Gyula 10 évig tartó munkával felkutatta és rendszerezte a Pákei hagyatékot. Az óriási vállalkozás eredményeképpen született meg a Pákei Lajos hagyatéka című kötet, amelyet a X. Kolozsvári Magyar Napok alkalmával ismerhetett meg a kincses város olvasóközönsége.

Könyvbemutató a Vallásszabadság Házában | Forrás: KMN/Bíró István

A kolozsváriak méltán büszkék a főtéri New York Szállóra, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumra, vagy a sétatéri Kioszk- és Korcsolyapavilon épületére. Mindez nem is csoda, hiszen a felsorolt épületek Kolozsvár központjának ma is látványos, reprezentatív részét képezik. Azt viszont kevesebben tudják talán, hogy az épületek megálmodója Pákei Lajos (1853–1921), a 19. század második felének egyik legkiemelkedőbb erdélyi építésze volt. Ennek a reneszánsz embernek, aki nemcsak Kolozsvár arculatát varázsolta újjá, de Erdély számos  más településén is maradandót alkotott, a munkásságát dokumentáló levéltári anyagokat gyűjtötte egybe és mutatja be Gy. Dávid Gyula nagyszabású kötete.

Bevezetés Pákei világába

Az eseményen résztvevő közönség már az első percekben ízelítőt kaphatott abból, hogy milyen sokrétű, és szerteágazó kutatómunkát vett igénybe a szerző által vállalt feladat, ugyanis a könyvbemutató egy rövid vetítéssel kezdődött. A Gy. Dávid Gyula által összeálított kollázs – amely alatt stílszerűen Schubert-muzsika szólt –  néhány percben végigvezette a nézőket a teljes Pákei-életművön. A dokumentumok, tervrajzok, fényképek felsorakoztatása már szavak nélkül is megtette a hatását: percek alatt egy rendkívüli életműt bontakozott ki a maga lenyűgőzően szerteágazó mivoltában.

Képes kollázsban foglalta össze a szerző mindazt, ami a könyvben található | Fotó: Horváth László

A továbbiakban Kovács András művészettörténész vette át a szót, aki a kötet méltatása előtt néhány mondatban kitért Pákei életútjának ismertetésére is. A Kolozsváron született építész 1872-ben kezdte meg tanulmányait családja támogatásával a budapesti Műegyetemen. 1873-ban már a müncheni Politechnikum diákja, majd három év után a bécsi Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Tanára, a dán származású Theophil Hansen hamar megkedvelte őt, és bevonta a bécsi Parlament építkezési munkálataiba. 1880-tól szülővárosába, Kolozsvárra visszatérve a város főépítészeként tevékenykedett. Középületei és kastélyai, villái nemcsak Kolozsváron, hanem Brassótól kezdve Déván és Székelyudvarhelyen keresztül egészen Budapestig megtalálhatóak. Persze a legtöbb munkája mégiscsak szülővárosához köti a nagyformátumú építész emlékét.

Az építés és a rombolás szervesen kapcsolódnak egymáshoz

A művészettörténész kitért arra is, hogy Pákeinek a nagyszabású tervei létrejöttéhez, a  kincses város arculatának megváltoztatásához, óhatatlanul egyfajta „rombolás” is szükségeltetett. Rendre elbontották a középkori város falait, több telket egyesítettek a városon belül, hogy létrejöhessenek a több emeletes, impozáns paloták, középületek. „Építészként Pákei Lajos is részese volt ennek a pusztító megújulásnak, azonban kolozsvári polgárként és a historizáló reneszánsz építészet kiemelkedő művelőjeként rengeteg energiát fordított a város építészeti emlékeinek megörökítésére és átmentésére. Ennek a mentőakciónak, a számtalan föntmaradt részletesen dokumentáló rajza mellett, a legékesebb példaképe a saját, Majális utcai villája”   – részletezte Kovács András művészettörténész Pákei Lajos munkásságának az egyik kevésbé ismert aspektusát.

Kovács András művészettörténész | Fotó: Horváth László

A Majális utcai villába az építész több általa megmentett reneszánsz kőfaragványt építettett be. Pákei a különböző lebontásokból származó értékes épületrészleteket, reneszánsz  ajtó-  és ablakereteket úgy integrálta az az új palotába, hogy azok szerves részeiként jelennek meg ennek a ma már önmagában is építészeti műemléknek számító épületnek.

Alapmű ez a kötet – vélte Kovács András

Méltatásának befezejző részében Kovács András művészettörténész kiemelte Gy. Dávid Gyula tíz éves kutatómunkája legnagyobb eredményét, éspedig azt, hogy most már gyakorlatilag egy kötetbe összegyűjtve megtalálhatók a legfontosabb információk Pákei munkáiról, ezáltal megkönnyítve a további kutatásokat. A gazdagon illusztrált kötet pedig albumként és ismeretterjesztő kötetként is működhet a nagyközönség számára, amely azt végiglapozva megismerkedhet annak a századfordulós Kolozsvárnak az építészével, amelynek munkája nyomán kialakult a máig meghatározó képe az erdélyi fővárosnak.

Gy. Dávid Gyula találkozása Pákeivel

A könyvbemutató második részében a házigazda, Furu Árpád kérdéseire válaszolva a szerző vallott a tíz évnyi munkáról. Gy. Dávid Gyula elmondta, hogy a Pákei hagyaték digitalizálása már 2013-ban elkezdődött az Erdélyi Múzeum Egyesület javaslatára, amely a jelen kötet kiadását is felvállata. 2013-ban, amikor Pákei Lajos születésének 160-ik évfordulóját ünnepelték a kolozsvári unitárius levéltárban fellelhető anyagot, mintegy nyolcszáz tételt digitalizáltak, amelynek közzététele is nemsokára megtörténi. Az Erdélyi Digitális Adattár honlapján lesznek elérhetők ezek a dokumentumok, amelyeknek a feltöltésén és szöveges magyarázattal való ellátásán dolgoznak jelenleg. A többi gyűjtemény az főként budapesti intézményekben található letétben, ezeknek a digitalizálása körülményesebb lesz, de  – amint Gy. Dávid Gyula fogalmazott – remélhetőleg a kötet megjelenése egy újabb impulzust jelent majd ezen a téren is.

Gy. Dávid Gyula, a szerző | Forrás: KMN/ Bíró István

Egy könyv – tíz év munka

Furu Árpádnak arra a kérdésére válaszolva, hogy mikor és hogyan döntötte el a szerző, hogy a Pákei hagyatéknak a feldolgozását felvállalja, Gy. Dávid Gyula elmondta, hogy először bukaresti egyetemista korában találkozott Pákei nevével. Diplomamunkája a kolozsvári Dávid Ferenc utcának a rehabilitációjáról szólt, és hát abban az utcában is a 30 szám alatt található „a kőfaragó háza”, amelynek a kapuja már nincs meg, viszont Pákei Lajos rajza fönt maradt a kapuról, és ezt Kelemen Lajos publikálta egy művészettörténeti tanulmányban. Innen már rövid út vezetett egy másik nagyon fontos forrásmunka felfedezéséhez, amely Pákeivel foglalkozik: Balogh Jolánnak az 1944-ben megjelent kötetéről van szó, amely Pákeinek azokat a rajzait összesíti és elemzi, amelyek Kolozsvár építészeti emlékeit örökítik meg.

Az életművel való konkrét foglalkozás azonban tíz évvel ezelőtt kezdődött – mondta Gy. Dávid Gyula. Akkor sikerült az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség levéltárában két vaskos mappában megtalálnia Pákei rengeteg tervrajzát, viszont ugyanakkor az is kiderült, hogy a Balogh Jolán által feldolgozott Pákei-rajzokat az Építészeti Múzeumban őrzik. A szerző még a Múzeum egykori, óbudai székhelyén vette leltárba  és fényképezte le a rajzokat, Entz Géza művészettörténész egykori szobájában, ahol a falon épp egy Pákei Lajos–portré figyelte a kutató munkáját.

A kutatásnak soha nincs vége

A munka során természetesen kiderült, hogy mindig akad újabb és újabb kutatásra váró mappa, doboz, amelyet át kell lapozni, meg kell nézni, és be kell illesztni a már meglévő anyagok közé. Mi több, most a tíz éves kutatást lezáró kötet megjelenése után sem lehet azt mondani, hogy minden Pákei-anyag feldolgozásra került, ugyanis épp a kolozsvári levéltárban bukkantak rá egy Pákei-utód, Nyárádi Géza újságíró hagyatékára, aki a család leszármazottjaként életének java részét azzal töltötte, hogy minden fellelhető anyagot, amely Pákeihez kapcsolódik, megpróbált összegyűjteni. „Ennek eredményeképpen a gyűjtemény rengeteg kiadványt, másolatot, jegyzetet, levelezést, családi fényképet tartalmaz. Ezek egy része természetesen fellelhető más letétekben is, azonban az már egy külön munka, hogy ezeket átnézve kibogozzuk, hogy mi az, ami egyedi ebben a gyűjteményben és nem található meg máshol” – részletezte Gy. Dávid Gyula, azzal fejezve be a gondolatmenetét, hogy ő úgy érzi, hogy a jelen kötet mindenképpen egy kapu, amely belépésre invitálja azokat a művészettörténészeket, azokat a kutatókat, akik szeretnének elmélyülni a Pákei sokrétű munkásságának egyik vagy másik aspektusában.

Elkapkodták a könyveket | Forrás: KMN/Bíró István

Az esemény végén a hosszan kígyózó sor, amely a dedikálásra váró közönségból alakult, jelezte, hogy a kiadvány valóban közérdeklődésre tart számot, és Pákei Lajos már egy olyan név a Kolozsvár múltja és építészeti értékei iránt érdeklődők számára, amely nem fog feledésbe merülni.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X