Döntött az UNESCO bizottsága: Babilon is világörökségi helyszín lett


-A A+

Az ókori világ egyik legjelentősebb városa mellett több mint 20 helyszínt vett fel listájára az UNESCO bizottsága a Bakuban zajló találkozón. Az új kulturális helyszínek Azerbajdzsánban, Portugáliában, Oroszországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Kínában és az Egyesült Államokban vannak - ismertette a nemzetközi szervezet honlapja. A Világörökségi Bizottság július 10-én fejezi be idei, 43. ülésszakát.

Babilon Szaddám Huszein idejében rekonstruált falai | Forrás: Wikipédia

A világörökség kulturális helyszínei közé választották az iraki Babilont. A város romjai Bagdadtól 85 kilométerre fekszenek. Babilon Kr. e. 625. és 539. között volt az Újbabiloni Birodalom fővárosa. Az ősi város környékén falvak és mezőgazdasági területek is vannak. Babilon maradványai, a külső és a belső falak, a kapuk, a paloták és a templomok emlékeztetnek az ókori világ egyik legnagyobb hatalmú birodalmára. Babilon egymást követő birodalmak székhelye volt, Hammurapi és Nebukadnezár is ott uralkodott. Az ókori világ hét csodájának egyike, az asszír-babiloni királynő, Szemiramisz függőkertje világszerte nagy hatással volt a művészetre és a kultúrára.

Felkerült a Mianmar középső területén található Bagan ősi városa, amely a buddhista művészet és építészet számtalan emlékét, templomokat, sztúpákat, kolostorokat és zarándokhelyszíneket, freskókat és szobrokat őriz, és amely a 11-13. században a Pagan Királyság fővárosa volt.

A listára került helyszínek között szerepel a Lisszabontól 30 kilométerre fekvő Mafra-palota. A 18. századi barokk épületegyüttes négy fő része a palota, a kolostor, a könyvtár és a székesegyház. Az észak-portugáliai Bragában a Bom Jesus do Monte szentély lett a világörökség része.

A portugáliai Mafra palota | Forrás: Wikipédia

Dél-Koreából kilenc úgynevezett szovont, vagyis a Csoszon-dinasztiának a nekonfucionizmust képviselő oktatási intézményét vették fel a listára. Szintén a világörökségek közé került a kanadai Writing on Stone Park, a Németország és Csehország területén áthaladó Érchegység, a 14. századtól kiépített augsburgi vízgazdálkodási hálózat, valamint a csehországi Kladruby nad Labem lovak tenyésztésére és tréningezésére használt területe. A kladrubi a világ egyik legrégebbi lófajtája. Világörökséggé vált a lengyelországi Krzsemionki prehisztorikos kvarcbányaegyüttes is.

Döntöttek a nyugat-japáni Szakaiban lévő Mozu-Furuichi kora középkori temetkezési hely, valamint a Bahreinban lévő, az időszámításunk előtt 2050 és 1750 között emelt Dilmun temetkezési halmoknak, a Dilmun-civilizáció bizonyítékainak a felvételéről. Az Ausztráliai Budj Bim kultúrtáj, a Kínában lévő Liangcsu város régészeti romjai és az indiai Rádzsasztán államban lévő Dzsaipur városa, valamint az indonéz Sawahluntóban megtalálható Ombilin szénbányászat emlékei is világörökséggé váltak. A több ezer különleges, több mint kétezer éves kőkorsóról híres laoszi síkságot is beválasztották a kulturális helyszínek közé.

A rejtélyes laoszi kőedény síkság | Forrás: charismaticplanet.com

Oroszországból a pszkovi építészeti iskola templomait vették fel a listára. A Velikaja-folyó partján fekvő történelmi városban a 12. század óta épültek a jellegzetes építészeti iskolához fűződő templomok, kolostorok, erődítmények, tornyok és hivatali épületek. A templomok és a katedrálisok a kertek révén integrálódnak a természeti környezetbe.

Gazdag biodiverzitású, hegyekkel szabdalt vulkánikus tája és különleges kulturális öröksége miatt került a listára a spanyol Kanári-szigeteki Risco Caidót. A térségben számos nyoma van a spanyol hódítás előtti kultúrának. A berber eredetű őslakók évszázadokig elszigetelten éltek, barlangi kultúrájuk két szentélyében szezonális ceremóniákat rendeztek.

Berber barlangok a Kanári szigeteki Risco Caido-ban | RTVE.es

Az azerbajdzsáni történelmi város, a Kaukázus lábánál fekvő Seki központja is a világörökség része lett. A városközpontot a 18. században építették újjá egy természeti katasztrófa után. A város északkeleti részén áll a Kán palotája, valamint számos egykori kereskedőház. Seki 18-19. századi virágzását a selyemkészítésnek és kereskedelemnek köszönhette.

 Az észak-olasz Conegliano-Valdobbiadene prosecco bortermelő vidéket is felvette a listára. A venetói dombos tájon teraszos szőlőműveléssel termesztik a fehér prosecco borhoz a szőlőt. A 17. század óta művelt területeken a lejtőkkel párhuzamos és arra merőleges szőlősorok révén különleges, sakktáblaszerű tájkép alakult ki.

Az egyik legkülönlegesebb prosecco hazája: Conegliano-Valdobiaddene | Forrás: wine.it

Az Egyesült Államokból a 20. századi építész, Frank Lloyd Wright épületeit vették fel a világörökség kulturális helyszínei közé. Az építész 20. század első felében tervezett munkái közül az úgynevezett organikus építészet jegyeit viselő, pennsylvaniai Mill Runban álló Fallingwater, a wisconsini Madisonban álló Herbert és Katherine Jacobs-ház és a New York-i Guggenheim Múzeum is a listára került. A Wright által kifejlesztett organikus építészet jellegzetessége a nyitott tér, a külső és belső határok elmosódása, valamint az olyan építőanyagok, mint az acél és beton különleges felhasználása. Mindegyik épülete innovatív megoldásokat kínál a lakhatás, a munka vagy a szabadidő igényeinek kielégítésére. Wright munkája erősen befolyásolta a modern építészet fejlődését Európában.

A New York-i Guggenheim Múzeum | Forrás: Artforum.com

Velence nem került fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. A bizottság elutasította Olaszország legjelentősebb műemlék- és környezetvédelmi szervezetének, az Italia Nostrának arra irányuló kérését, hogy vegye fel Velencét a veszélyeztetett világörökségek listájára. A turizmus korlátozására irányuló kampányt két hete kezdeményezte az Italia Nostra, arra hivatkozva, hogy az olasz kormány nem képes megvédeni a lagúnák városát a tömegturizmus és a környezetszennyezés hatásaitól. A szervezet azt szerette volna elérni, hogy kitiltsák a tengerjáró hajókat a városból, és nemcsak a Szent Márk térhez vezető Giudecca-csatornából, hanem az egész Velencei-lagúnából. Egy júniusban publikált tanulmány szerint egész Olaszországban Velence a legszennyezettebb levegőjű kikötőváros. Velencét naponta több tízezer turista keresi fel, ami elviselhetetlenné teszi a helyi lakosok mindennapjait.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X