Királyok orra alá törtek borsot - középkori bihari oligarchákról jelent meg könyv


-A A+

Több mint száz éve nem foglalkozott a történetírás a Bihart uraló középkori kiskirályokkal, ezt pótolja Zsoldos Attila történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Adorján három ostroma – Oligarchák a Tiszántúlon a 13–14. század fordulóján című kötetével, amelyet csütörtök délután mutattak be Nagyváradon.

A könyv a Tanulmányok Biharország történetéről című sorozat hatodik kötete, és két, a bihari régió történetét meghatározó korabeli oligarchacsalád, a Geregyék és a Borsák történet, s ezen keresztül Adorján várnak három ostromát is taglalja.Mint azt Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke bevezetőül elmondta, Zsoldos Attila Oborni Terézzel felel a Festum Varadinum keretében évente megtartott történelmi konferenciákért s azok köteteiért. A történésztől az est végén kérdezni is lehetett, így az is kiderült, hogy Zsigmond király uralkodásával folytatják jövőre a középkori konferenciák sorát.

A most megjelent kötetről Weisz Boglárka, az MTA tudományos főmunkatársa beszélt, összefoglalója alapján vélhetően sokat kaptak kedvet a helyszínen ajándékként megkapott könyv elolvasására (kereskedelmi forgalomba nem bocsátják, a Bihar megyei RMDSZ székházában igényelhető).Szó esett a Geregyék és a Borsák nemzetségéről, a két család időben egymást követően volt a környék kiskirálya. Párhuzamok és különbözőségek is akadnak történetükben, hangzott el, mindketten királyokkal kerültek szembe, a Geregyék családja azonban a Nyugat-Dunáltúlról került Biharba, a Borsák nemzetsége őshonos család. A Geregyék családjából származó Pált 1249-ben IV. Béla bőkezű adománya emelte a megye legjelentősebb birtokosai közé, alattuk éri 1277-78-ban Adorjánt az első ostrom. A másik két ostrom már a Borsák idején következik be, az 1317-18-as harmadik után szóródik szét a család, amelynek tagjairól az 1330-as évek közepéig szólnak források, eddig követi sorsukat a megjelent kötet. Borsa Kopaszt I. Károly nádorrá is tette, ennek ellenére a család egy orosz herceget invitált vele szemben a magyar trónra, ennek kitudódása váltotta ki a harmadik ostromot.

Rég adósa volt a történetírás a bihari kiskirályok bemutatásával, hangzott el, hiszen például Csák Mátéról vagy Kőszegi Henrikről az 1897-es években jelentek meg írások, Borsa Kopaszról pedig legutóbb Bunyitai Vince kanonok írt tanulmányt 1888-ban.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X