Bemutatták Nagyvárad krónikáját – több mint egy évtizedig készült


-A A+

Több mint egy évtized munkájának eredményét mutatták be csütörtökön délután a nagyváradi városháza dísztermében. Kormányos László Nagyvárad krónikája című könyve a maga nemében a Kárpát-medencében egyedülálló.

Ritka látvány, hogy könyvért álljanak sorba az emberek, Nagyvárad krónikájából azonban sokan vásároltak már a bemutató kezdete előtt, kedvezményes áron. A könyvet Nagyváradon péntektől az Illés Gyula Könyvesboltban és a Libris Anticában vehetik meg 150 lejért.

Nagyvárad példát mutatott

Mint azt Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, a Festum Varadinum programkurátora elmondta, a kötetből kétezer példány készült a debreceni Alföldi Nyomdában. Köszöntötte Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Kormányos Lászlót, a könyv íróját, Szűcs Lászlót, a Várad kulturális folyóirat főszerkesztőjét, a kötet szerkesztőjét és Németh László grafikust, aki Benkő J. Zoltánnal a kötet arculatán dolgozott. 

A könyv a Várad Kulturális Folyóirat, a Varadinum Kulturális Alapítvány és a Holnap Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Bihar megyei tanács és a Partium Alapítvány támogatásával, tudatta Potápi Árpád János. Hozzátette: ha a magyar identitás megőrzéséről, erősítéséről van szó, akkor az államtitkárság a kezdeményezések mellé áll, legyen az iskola építése vagy könyv kiadása. 

A történész végzettségű államtitkár azt is hangsúlyozta: a kötet mérföldkő a magyar történelem- illetve helytörténet-írásban, hasonló mű eddig csak Budapestről készült. Nagyvárad, mely mindig is Kelet-Magyarország illetve a Partium fontos kulturális, politikai, gazdasági, közlekedési csomópontja volt, példát mutatott a többi magyar városnak is, tette hozzá.

A kezdetektől a jelenig

A kötet 850 oldalas, és 2018 képet tartalmaz, árulta el a további beszélgetés moderátori szerepét is elvállaló Szűcs László, aki a számtalan szócikk és illusztráció ellenére is egységként gondol a könyvre. Sokan és sokféleképpen próbálták megfogalmazni, mi is a váradiság, ebben a könyvben pedig minden benne van, ami váradiság lehet. A kötetben ugyanakkor ott a sokféleség is, hiszen minden olvasó másként forgathatja, fejlesztheti, bővítheti Nagyváradról szóló tudását.

Kormányos László, aki egyébként „jelenkorász” és középiskolai tanár, elárulta: 1998-ban, egyetemi szakdolgozatának írásakor hívták fel a figyelmét a helytörténet fontosságára, melyre 1989 előtt mint afféle polgári csökevényre tekintettek, és hatalmas fehér foltok voltak e területen. Dolgozatát végül Magyarország 1900 és 1940 közötti éveiről írta, de foglalkozott az 1918-20-as időszakkal, a Tanácsköztársasággal, így 2010-re már készen állt egy jelentős mennyiségű anyaggal, melynek megjelenési lehetőséget keresett.

Szabó Ödön később elmondta, Magyarország krónikáját tekintették mintának, s bár kezdetben több szerzőben gondolkodtak, végül Kormányos László maradt az, aki vállalta a több mint egy évtizedig tartó munkát, hogy elkészítse Nagyvárad krónikáját a kezdetektől szinte napjainkig. Számára a munka azon része volt érdekes, mikor az általa kevésbé ismert korszakokkal, például a 30 éves váradi török hódoltsággal foglalkozott és az, hogy olyan személyiségeket fedezett fel, mint például Váradi Lencsés György, aki az első magyar nyelvű orvosi szakkönyv, az Egész orvosságról való könyv, azaz Ars Medica című könyv szerzője volt. A könyvet ugyanakkor tudatosan úgy írta, hogy az a diákok számára is érdekes legyen, illetve a történelemtanárok is használhassák munkájuk során.

Németh László elárulta, hogy a krónika műfaját nem ismerte, tanulmányoznia kellett a már említett Magyarország-krónikát, és arra koncentrált, hogy a munka esztétikus, funkcionális és izgalmas is legyen.

Szabó Ödön azt is elmondta: elsősorban nem politikai, hanem közösségi hozadéka van a könyvnek, hiszen fontos, hogy a magyar közösség is tudja, mi is kötődik hozzá. A krónika tárgyilagos, megemlíti azt is, ha a többségi történészeknek más a narratívájuk egy-egy témát illetően. Tervezik a kötet többségi nyelven való kiadását is, árulta el a programkurátor. Reméli ugyanakkor, hogy elfogja majd a „szent irigység” más városokat is, és további krónikák készülnek el. Ehhez az szükséges, hogy Nagyváradhoz hasonlóan megtalálják azt a három-négy-öt embert, aki csapatként tud dolgozni, tette hozzá. A könyvbemutató dedikálással zárult. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X