Ég és föld között a kolozsvári Bánffy-palotában: elkezdődött a 4. Várkert Fesztivál

Ég és föld között a kolozsvári Bánffy-palotában: elkezdődött a 4. Várkert Fesztivál


-A A+

Kiállításmegnyitóval indított a 4. Várkert Fesztivál kedden délután a Bánffy-palotában, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. Lucian Nastasă-Kovács történész, múzeumigazgató beismerte: az „ember tervez, Isten végez” tényállás az Ég és föld között című tárlat esetében sem alakult máshogyan, majd rögtön ezután meg is magyarázta gondolatát: hosszú ideje tervezik, hogy Zsombori Erzsébet-Zsimbi és lánya, Mayer Hella festményeit a Bánffy-palotába hozzák.

A kiállítás nem is lehetett volna aktuálisabb: a festőművészek alkotásai meghittséggel, békességgel tették színvonalassá a megnyitót. A Bánffy-palota híres arról, hogy otthont ad a neves művészek kiállításainak, ez esetben azonban nem szokványos témákat vonultatott fel a két művésznő: a boldogságot és az emlékezést a szemnek és léleknek tetsző, megnyugvást sugalló festményekkel jelenítették meg. Az érdeklődők – hiába keresték volna – nem találtak agressziót, erkölcstelenséget, szomorúságot vagy szennyet kifejező alkotásokat. Helyettük a tavasz, s a velejáró melegség töltötte be a kiállítótermeket.

Albert Júlia színésznő méltányolta a kellemre, a boldogságra, a jóságra való törekvést és annak kifejezését, beszédében pedig abbéli csalódásának is hangot adott, hogy manapság már a színház világában is ritka erkölcstelenségtől, szomorúságtól mentes előadásokat találni. Hozzátette, reméli, hogy a Kolozsvári Magyar Napok is helyet biztosít ennek a pozitív élményeket nyújtó tárlatnak, mert „nemcsak jóvá tesznek ezek a képek, hanem rámutatnak arra, hogy ebben az elembertelenedő és a kapcsolatokat leegyszerűsítő világban van valami szent, valami tisztaság”. 

Lucian Nastasă- Kovács felhívta a figyelmet a festmények érzékenységet árasztó hatására, és a téma erőteljes mondanivalóját is hangsúlyozta: bár Mayer Hella nem vehetett részt a kiállításon, és már hosszú ideje külföldön él, munkáiból Kolozsvár, az otthon, a gyermekkorban megtapasztalt események és a lényébe égett életképek köszönnek vissza. Édesanyja, Zsombori Erzsébet-Zsimbi ezzel ellentétben vágyakozásait, álmait jeleníti meg, ezért látható a színorgiákkal eltöltött műveken a csendes rétek, boldog, törékeny madarak, bölcs baglyok, változékony bohócok képe.

Hogy egésszé formálódjon a kiállítás, Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze Pilinszky János és Dsida Jenő verseit szavalta a látogatóknak. A verseknek is üzenetértéke volt, ugyanis Zsombori Erzsébet-Zsimbi művésznő festményeiből gyakran köszönnek vissza román vagy magyar költők alkotásainak részletei.

Iacob Attila, a Művészeti Múzeum munkatársa elmondta, családi örökség a pozitív világlátás, az egyedi stílus a művésznők esetében. A bemutatási stílus és a bemutatási szög pedig egyszersmind bebizonyítja, hogy a megfestett képek mély nyomokat hagytak az alkotók lelkében. Hangsúlyozta, külön-külön is megállják a helyüket, azonban így együtt, anya-lánya páros koncepcióban felvonultatva egy „érdekes, kiegyensúlyozott, aktív és színes világot próbálnak bemutatni”. Zsombori Erzsébet-Zsimbi is különösen meghatónak érzi, hogy a lányával együtt állíthatott ki.

Gergely Balázs régész, a kiállítás szervezője is hozzáfűzte, hetek óta nem láttak semmi tavaszt a kolozsváriak, most viszont a változatos színekben pompázó kiállítás azt eredményezte, hogy a viharos napok után kisütött a nap. Hozzátette, a megnyitó meghosszabbításaként vasárnap délután Szilágyi Enikő, sanzonénekesnő produkcióját hallgathatják meg az érdeklődők.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X