Patikatörténeti múzeum lett a nagyváradi Gránátalma patika

Patikatörténeti múzeum lett a nagyváradi Gránátalma patika


-A A+

Május 18-én, szombaton a 28. Festum Varadinum keretében nyitották meg a Gránátalma Patikatörténeti Múzeumot Nagyváradon. Az új gyűjtemény látogatóit a Múzeumok éjszakáján is várták.

Maguk a szervezők sem számítottak a hatalmas érdeklődésre, hiszen az egykori patika megtelt a megnyitóra, sokan pedig kinn várakoztak annak ideje alatt, hogy megnézhessék a Fő utcán megnyitott patikatörténeti múzeumot. Az egykori gyógyszertárba, mely közel 250 évig működött patikaként, nyitva tartása idején sokan jártak vásárlóként is.

A régiek kincsei vannak ránk bízva

A megnyitót az egykori officinában (melynek eredeti bútorzatát megőrizték és felújították) tartották meg. A megjelenteket elsőként Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök köszöntötte, Máté evangéliumából idézett, mondván: „Minden írástudó, aki jártas a mennyek országának tanításában, hasonít a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő. Kincseiből régit és újat hoz elő. Számomra azért nagyon tartalmas ez a mondat, mivel mos mi is átélünk egy ilyen pillanatot. Kincseinkről van szó, a régiek kincseiről, amelyek reánk lettek bízva, és amelyeket most ismét feltárva meg tudunk mutatni és meg tudunk közelíteni, azért, hogy valamit értsünk és tanuljunk belőlük. (...) Megajándékozott emberek vagyunk, nagyon értékes kincsek vannak reánk bízva, és ezért nagyon nagy felelősséggel tartozunk, hogy ezek az értékek, ezek a kincsek ne csak megmaradjanak, hanem üzenetet hordozzanak, üzenetet vigyenek tovább a mai kor emberének is”.

Böcskei László Kozma Imre atyát, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetőjét is idézte: „Istenes Szent János atyánk kezdeményezése a szegényekért és betegekért meglepő és meghökkentő volt. Ugyanakkor fénysugárként hatott, amely új utakat mutatott az emberek ápolásában és a velük való emberséges bánásmódban. Gyakorlatilag a semmiből egy alternatív modellt hozott létre, amely megmutatta, hogy miként válhat az ember elkötelezetté, kereszténnyé, és a gyengék testvérévé. Ébresztgette az emberek lelkiismeretét, s új úton járt a szegények és a társadalomból kiszorított embercsoportok megmentésében. Ez a gyógyításban és az egyház életében is úgy hatott, mint a kovász.”

A mély szavak az ébresztgetésről és átalakulásról szólnak, ebben is benne van az üzenet, amely minket is arra vezet, hogy ragadjuk meg lehetőségeinket és mi is próbáljunk alakítani a világot, környezetünket, mondta a megyés püspök, aki hozzátette: ez akkor sikerül leginkább, ha figyelmesek vagyunk egymás iránt, és egymás segítségére sietünk. Az irgalmas rend intézményein, kórházain, patikáin keresztül ezt valósította meg, tette hozzá a püspök, aki magyar nyelvű beszédének végén elmondta: „Mi ezelőtt tisztelgünk, ezen szép munka, 250 esztendős munka előtt tisztelgünk és egyben szeretnénk elköteleződni is, hogy valamiféleképpen folytatói legyünk mindeneknek”.

 A rend történetéről

A megyés püspök román nyelvű köszöntésében azt is elmondta, hogy az irgalmas rendet 1572-ben alapították, Nagyváradon 1760-ban jelent meg. A rend napjainkban közel 400 egészségügyi központot működtet. A rend missziója és karizmája a kezdetektől a betegek ápolása volt. Alapítója, Istenes Szent János portugál pap volt, Spanyolországban tevékenykedett. Ő nem akart szerzetesrendet alapítani, a szenvedők és kitaszítottak iránt érzett empátiát, és ezért szervezte meg az első ispotályokat. Halála után követői folyatták a tevékenységét, a rend szerzetesei és orvosai először pszichés betegeket ápolták, de ők építették az első kórházakat a fertőző betegeknek is, és az első tábori kórházakat is ők alapították a háborús sebesülteknek. A rend 1949-ig betiltásáig, és vagyonuk államosításig működött Romániában, hangzott el.

Sokan segítették a munkát

A megyés püspök azt is elárulta, hogy a patikamúzeumban látható darabok több magángyűjteményből is származnak, és kérte a jelenlévőket: egyperces néma csenddel emlékezzenek meg dr. Budaházy István egykori főgyógyszerészről, aki a kezdeményezés egyik alapembere volt, s a közelmúltban hunyt el. Köszönetet mondott a gyűjtemény kurátorainak, Lakatos Attilának és Balla Tündének, és név szerint mindenkinek, aki valamilyen formában hozzájárult a patikamúzeum létrejöttéhez. A segítők nevét egyébként táblán is megörökítették a múzeumban.

Lakatos Attila az Országos Levéltár Bihar megyei kirendeltsége vezetőjét, dr. Mihai Georgiță-t is köszöntötte, aki a levéltár dokumentumaival segítette a munkát; a kolozsvári Transilvania Történelmi Múzeumhoz tartozó patikamúzeum munkatársainak a szakmai segítségért mondott köszönetet. Az egykori irgalmasrendi patika legrégebbi darabjai ott találhatók, tervezik, hogy ezeket elhozzák Nagyváradra is, mondta.

A múzeum termei egyébként a 19. század végi állapot mutatják be, a faliszekrények az eredeti bútorok, egyedül a korhű pultot kellett elkészíteni, az ugyanis nem maradt meg, árulta el a kurátor.

Közgyűjteménnyé nyilváníttatják a patikamúzeumot

A váradi önkormányzat részéről Mircea Mălan alpolgármester köszönte meg a püspökség munkáját. Várad egy turisztikai ponttal és egy múzeummal lett gazdagabb, ami a közös múltunkról beszél, mondta az alpolgármester.

Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnök a köszönetnyilvánítás mellett azt is elmondta: minden lépéssel, amivel ebben a városban és ebben a megyében megmutatjuk, hogy az évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtt milyen volt, azt bizonyítjuk, hogy itthon vagyunk.

A patikamúzeum egyelőre magángyűjteményként működik, hamarosan közlik a következő két hét nyitva tartási rendjét, mikor ingyenesen láthatják a gyűjteményt, mondta Böcskei László. A megyés püspök humorosan azt is megjegyezte: majdnem perselyezéssel kötötték össze a megnyitót, ugyanis pénteken büntetéssel fenyegető levelet kaptak, ezért magángyűjteményként nyitották meg a múzeumot, de már folyamatban van annak közgyűjteményként való elismertetése.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X