banner_mHDmzQnh_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_wHx3GucY_webbanner_300x250.gif

Együtt komolyabban veszik őket: megalakult az Erdélyi Magyar Fesztiválszövetség

Erős érdekvédelmi szervezet és a tapasztalatokat megosztó közösség kíván lenni az Erdélyi Magyar Fesztiválszövetség, amelynek megalakulását Kolozsváron jelentette be pénteken a kilenc alapító tag.

„Nem ismerjük egymást, nem tartjuk egymással a kapcsolatot, így nem tudunk egymástól tanulni. Ezt az űrt szeretnénk pótolni” – fogalmazott a sajtótájékoztatón a kezdeményező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, Gergely Balázs. A tapasztalatcsere mellett a közös érdekvédelem lenne fontos, hiszen annak ellenére, hogy sok román állami pénzforrás létezik, például az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI), vagy a Román Kulturális Alap (AFCN), de ezekhez nem tudnak hozzáférni, tette hozzá.Romániában ez lesz az első fesztiválszövetség, tudtuk meg. Az új szervezethez első körben azok a „magyar napok” típusú, interetnikus közösségekben jelentkező rendezvények csatlakoztak, amelyeknek egy része éppen a Kolozsvári Magyar Napok mintájára jött létre. Ezeknek civil háttere van, egyesületek szervezik őket, és közös céljuk, hogy egy-egy magyar közösség birtokba vehesse szimbolikus kulturális tereit a városban, felmutathassa az egész év alatt összegyűjtött kulturális értékeit, megszólítsa a román közösséget, és nem utolsó sorban hazavonzza az elszármazottakat.A kört már ebben az évben tágítani szeretnék, hangsúlyozta Szabó Lilla, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója, és az Erdélyi Magyar Fesztiválszövetség ideiglenes elnöke. Mint mondta, tag lehet profiljától, tematikájától függetlenül minden olyan erdélyi magyar fesztivál, amely egy „bizonyos mércét” üt. Bár az erdélyi rendezvények közül több, szám szerint 16, már tagja a Magyar Fesztivál Szövetségnek, az interetnikus környezetből és a helyi sajátosságok miatt fontosnak tartották egy erdélyi „kistestvér” megalapítását is, hangsúlyozta Szabó Lilla.

Együtt könyebb lobbizni

A Magyar Fesztivál Szövetség egyébként nem csak előképe, hanem szakmai partnere is az Erdélyi Magyar Fesztiválszövetségnek, erről Márta István elnök személyesen biztosította az alapító tagokat első műhelymunkájukon. A 2002 óta működő érdekvédelmi szervezetnek sikerült konkurenciából összefogást kovácsolni a magyarországi fesztiválszíntéren, ma 280 fesztivált képviselő szervezet a tagja, minősítési rendszerét az Európai Fesztiválszövetség is mintaként kezelte, mutatott rá a sajtótájékoztatón Márta István. Az elöljáró szerint egy ilyen fesztiválszövetségnek elsősorban a lobbiértéke fontos: a Magyar Fesztiválszövetség például kijárta, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA) kulturális fesztiválok kollégiuma is legyen, és ebbe két tagot delegálhasson, illetve sikerült tárgyalniuk az olyan szakhatóságokkal, mint a katasztrófavédelem vagy a tűzvédelem, annak érdekében, hogy jogszabályok ne akadályozzák a fesztiválszervezőket, hanem segítsék őket.Az Erdélyi Magyar Fesztiválszövetség célja tehát a szakmai kapcsolatok, együttműködések kialakítása, erősítése, a technikai, jogi, gazdasági kérdések megvitatása lenne, ennek érdekében rendszeresen szerveznének szakmai találkozókat. Tervezik egy közös honlap és egy erdélyi fesztiválnaptár indítását is, hiszen becsléseik szerint közel 300 városi rendezvényt és több mint 200 falunapokat szerveznek évente Erdélyben, mondta Szabó Lilla.

Az erdélyi „magyar napok” 2019-es naptára

A jelenlévő alapító tagok bemutatkozásával ki is alakult az első, egyelőre még hiányos erdélyi fesztiválkörkép, többen most jelentették be a rendezvényük idei időpontját.

Partiumi Magyar Napok, augusztus 20-26.

A „legidősebb” a palettán a 2002-ben indult Partiumi Magyar Napok. A szatmárnémeti központú, több környékbeli települést is megcélzó „mozgalom” mögött álló Identitás Alapítvány elnöke, Szőcs Péter elmondta, céljuk az volt, hogy egymásnak és a román közösségnek megmutassák az egyik legnagyobb lélekszámú erdélyi magyar közösség erejét, és azt, hogy Szatmárnémeti jó hely.

Főtér Fesztivál, Nagybánya, szeptember 16-22.

2006-ban indult a nagybányai Főtér fesztivál, mint Pintér Zsolt főszervező elmondta, helyi kulturális szervezetek kezdeményezésére. Nevét az akkor már felújított régi nagybányai főtér adta, célja a minőségi kultúra és a szórakozás összekapcsolása. A programok egyharmada helyi, kétharmada máshonnan, Erdélyből vagy Magyarországról érkezik.

Hunyad Megyei Magyar Napok, szeptember 21-29.

A 2010-ben indult Hunyad Megyei Magyar Napok jellegzetessége, hogy a teljes megyét átfogja 9-10 nap alatt. Széll Lőrinc főszervező felidézte, hogy olyan településre is vittek színházi előadást, ahogy magyar nyelven 50 éve nem hallottak ilyet, és az itt élő 10-15 fős magyarsághoz többen csatlakoztak más településekről is. Szerinte legfontosabb, hogy az addig templomokban, iskolákban szervezett rendezvényeket sikerült kivinni szabadtérre és ma már az önkormányzatok is melléjük állnak.

Brassói Magyar Napok, szeptember második hete

A Brassói Magyar Napokat egy korábban működő rendezvény újraélesztéseként szervezik már kilencedik éve, mondta el Toró Tamás szervező, ötletgazda. Arra büszkék különösen, hogy öt éve a főtéren ünnepelnek, és a rendezvény a brassóiak mellett több ezren látogatják székelyföldi településekről is.

Vásárhelyi Forgatag, augusztus 23. – szeptember 1.

Marosvásárhelyen Székelyföld legszínesebb fesztiválját próbálják megszervezni nem titkoltan a Kolozsvári Magyar Napok mintájára. Marosvásárhelyen él a legtöbb magyar, de itt történik a legtöbb magyarellenesség is, a fesztivál célja ezért nyitni a román közösség felé, ugyanakkor a 60 ezres magyar közösségnek valami szépet nyújtani, fogalmazott Nagy Éva, a szervezőcsapat képviselője.

Fehér Megyei Magyar Napok, június 13-16.

Fehér megyében jó a román-magyar viszony, itt kevésbé volt fontos a szimbolikus térfoglalás, ezért döntöttek úgy, hogy a nagyenyedi református kollégium udvarát lakják be az első Fehér Megyei Magyar Napokkal, mondta el Lőrincz Helga főszervező. Az idei, harmadik kiadáson úgy néz ki, ennél még nagyobb teret is sikerül belakni, és halászléfőző-, valamint horgászversennyel is bővítenek. Bár a rendezvény Nagyenyeden zajlik, minden évben koncertet szerveznek egy másik településen is.

Temesvári Magyar Napok, szeptember 26-29.

Kása Zsolt, a Temesvári Magyar Napok képviselője azt a megható pillanatot idézte fel, amikor 2016-ban száz év után először volt magyar rendezvény a város főtéren. Jellegzetességként emelte ki, hogy a hagyományos termékek vásárára mindig igyekeznek meghívni a Csongrád megyei és délvidéki termelőket is, bár ez utóbbi néha nehézségekbe ütközik, mert Szerbia nem uniós ország.

Nagyváradi Szent László Napok, június 24-30.

Zatykó Gyula, a nagyváradi Szent László Napok főszervezője kiemelte: míg az első két fesztivált magánterületen voltak kénytelen megszervezni, igényességük láttán az önkormányzat beleegyezett abba, hogy rendelkezésükre bocsássa a nagyváradi várat. Mint mondta céljuk a magyar közösség értékeinek felmutatása mellett az is, hogy a városalapító Szent Lászlót bemutassák a román közösségnek, ami sikerült is, hiszen már van róla elnevezett híd és utca.

Kolozsvári Magyar Napok, augusztus 18-25.

A 10. Kolozsvári Magyar Napok szervezői most a házigadai és moderátori szerepre korlátozódtak, így nem mutatkoztak külön be, a jubileumi kiadás első tudnivalóiról azonban a Maszol már korábban beszámolt.

banner_2OFm8Z0e_webbanner_3_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?