Amikor a könyvbe firkálni szabad, sőt díjazzák is

Amikor a könyvbe firkálni szabad, sőt díjazzák is


-A A+

Az irodalom és a képzőművészet találkozásának Erdélyben még ismeretlen műfaját, a képpoézist népszerűsíti a gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány különleges kiállítása, amely a csíkszeredai Kájoni János Könyvtárban nyílt meg szerda délután, a Könyvtári Napok keretében.

A képpoézis bármilyen irodalmi szöveg egy részének elrejtését vagy kiemelését jelenti, amellyel az alkotó új tartalmakat hoz a felszínre. Ilyen irodalmi-képzőművészeti alkotásokat várt pályázatára a Pro Terra Alapítvány, a beérkezett alkotásokból pedig vándorkiállítás nyílt. A csíkszeredai megnyitó alkalmával díjazták a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt alkotásokat.A megnyitón a vendégeket Szőcs Zsuzsánna, a Pro Terra Alapítvány elnöke köszöntötte, ezt követően díjazták a pályázatra beérkezett legjobb pályamunkákat. A zsűri tagjai Siklódy Ferencz grafikus, Váncsa Mónika festőművész, Lövétei Lázár László költő, szerkesztő voltak. Váncsa Mónika bevezetőjében kiemelte: ezek az alkotások az ember gondolat-érzelemvilágának számos összetevőjét feszegetik. „Látjuk a humort, az iróniát, a keserűt” – fogalmazott a festőművész. Lövétei Lázár László a könyvfelhozatal műfaji változatosságát hangsúlyozta, mint mondta, szerinte „rossz könyv nincs, mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja”. Siklódy Ferencz a szakmai minőséget és sokszínűséget emelte ki, valamint megjegyezte, hogy diák kategóriában „markánsabb, eredetibb, hitelesebb és színvonalasabb alkotások érkeztek be”.

A pályázat egyik ötletgazdája, Lutz Levente a pillangóeffektushoz hasonlította a kezdeményezést, bízva benne, hogy „itt elindult és szépen ível felfele az irodalom és művészet összehatásának eme technikája, szeretnénk, ha ez minél nagyobb méreteket öltene”.

András Szilárd, a társszervező és támogató Erdélyi Tehetségsegítő Tanács elnöke a kiállításon örömét fejezte ki, hogy ekkora tömeget megmozdított a pályázat és értékes munkák születtek.

Szőcs Zsuzsánna ötletgazda, a Pro Terra Alapítvány elnöke a képpoézis önismereti jellegét emelte ki. Úgy véli, olyan akár egy projekció: kifejeződik, kivetül a képpoézisek által a bennünk levő, ezért nincs két egyforma munka, és még ha ugyanazt az oldalt olvasná el két ember, akkor is más - más tartalmú üzenet születne, mert mást hoz felszínre belőlünk. „Igazán akkor tudnánk megérteni őket, ha ismernénk a munkák keletkezéstörténetét, hogy milyen személyes motívumok játszanak szerepet az alkotás létrejöttében” - fogalmazott.

Nyolcvan éve született a műfaj

Szőcs Zsuzsánna lapunk érdeklődésére elmondta, nem gondolták a pályázat meghirdetésekor, hogy ekkora érdeklődés lesz iránta. A képpoézis műfajáról megtudtuk, hogy 1937-ben már létezett angol nyelvterületen, de akkor még napilapokból ollózták ki a szavakat és alakították át értelmes egésszé. Az 1970-es években már könyvekben készítettek hasonlókat, sőt az 1980-as években képpoézis könyveket is adtak ki.

A műfaj Erdélyben még kevésbé ismert, ez adta a pályázat és a kiállítás ötletét, amelyet Szőcs Zsuzsánna és párja, Lutz Levente közösen dolgoztak ki. Arra is figyelmet fordítottak, hogy ne az eredeti angol elnevezés terjedjen el, hanem a magyar. Az elmúlt időszakban műhelymunka keretében próbálták megismertetni és népszerűsíteni a műfajt. A szerdán megnyitott kiállítást Csíkszereda után Gyergyószentmiklós is bemutatják, és ősszel elvinnék Kolozsvárra is.

Több mint 300 pályamunka

A beérkezett 333 alkotásból az a 40 legjobb munka látható a kiállításon, melyet a zsűri kiválasztott. Ezekből 113 könyv érkezett diák kategóriában, 30 könyv pedig felnőtt kategóriában. Szőcs Zsuzsanna megjegyezte: volt olyan könyv, amely 30 képpoézist tartalmazott, volt olyan, amelyik 17-et, és volt olyan amelyik csak egyet. Képpoéziseket készítettek papírcsík technikával, hímzéssel, festészeti technikával, kollázzsal és különböző grafikai eljárásokkal is. Az alkotások Erdély több településéről érkeztek: Kolozsvárról, Segesvárról, Kézdivásárhelyről, Udvarhelyről és környékéről, Csíkszeredából és környékéről, Gyergyószentmiklósról és környékéről, Sepsiszentgyörgyről, de volt pályázó Németországból és Magyarországról is. 

A díjazottak:
Diák kategória:
1. Simon Hanna Fatime
2. Vitos Emese
3. Szakács Emőke Klementina
4. Pásztor Andrea, Nagy György Ottó, Tartcsi Anna, László Ákos és Bodor Edina

Felnőtt kategória:
1. Miklós Krisztina
2. Blénesi Kincső
3. Kolumbán Babucy

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X