„Költői” kérdések a magyar költészet napján

„Költői” kérdések a magyar költészet napján


-A A+

Mit tesz a költő a magyar költészet napján? Ünnepelteti magát? Elszomorodik? Verset ír? Ars poeticát fogalmaz meg? Szokta-e kérdezni magától, hogy mi haszna van a művészetének? Szokott-e utat téveszteni? Elbátortalanodni? Ha sikere van, hogy éli meg? Mit jelent számára ez a szó, hogy vers? Mit vár el az olvasójától? Tudja-e egyáltalán, hogy kik olvassák azt, amit ír? Ha nem olvasnák a verseit, akkor is írna? Van-e ihlete mindig? Vagy nincs is szükség rá? Gondol-e az utókorra? Ki számít manapság költőnek? Mi számít manapság versnek? Kovács András Ferencet, Egyed Emesét, Demény Pétert, Lőnhárt Melindát és Markó Bélát kérdeztük, válaszaikat a nap folyamán sorra közzétesszük. Videóinterjúk a költészet napján a Maszolon.

Markó Béla: „A költő politizáljon!”

Nem ért egyet azokkal, akik a költészetet megtartanák a szépirodalom elefántcsonttornyában. A versnek is tükröznie kell mindazokat a hullámhegyeket, hullámvölgyeket, amelyek egy közösség életében jelentkeznek. A vers az anyanyelvnek az esszenciája, és mint ilyen annak a közösségnek is, amely azt a nyelvet beszéli, a legőszintébb tükre. Mindent meg kell mutatni ebben a tükörben, nincs olyan téma, nincs olyan feladat, amellyel ne tudna megbirkózni a vers, mondja Markó Béla, aki úgy érzi, hogy költőként lehet igazán rátapintani a lényeges, nem megkerülhető kérdésekre.

 

Lőnhárt Melinda: „A jó vers olyan, mint a kés”

A kétkötetes szerző szerint ihlet nélkül nincs vers, mert mit sem ér a mesterségbeli tudás, a szavak míves megmunkálása, ha hiányzik a szikra, ha hiányzik az a magmaként a mélyből feltörő indulat, érzelem, amely átsüt a szavakon. Az olvasó is ezt keresi: saját dilemmáira, gyötrődéseire keresi a választ a versben, amely a legőszintébb irodalmi műfaj.

 

Demény Péter: „Hatnia kell, akár a gyógyszernek”

A verset nem szabad fiókba zárni, meg kell mutatni, ki kell adni, föl kell tenni a világhálóra, el kell juttatni az olvasóhoz. A vers a költő által kikísérletezett ellenszer a lelki fájdalmakra, gyötrődésekre, vagy ellenkezőleg egy vidám kísérője az örömöknek. Ha nem jut el az olvasóhoz, olyan mintha egy oltóanyagot a tudósok elzárnának a betegek elől. Ezért dönt mindig úgy, hogy megosztja írásait a Facebook-oldalán, hogy ha másként nem, akkor legalább abban a kis virtuális buborékban fejtse ki hatását, mondja Demény Péter saját szövegeiről.

 

Egyed Emese: „A vers párbeszéd a lélekkel”

A vers azt jelenti, hogy megtaláltuk a megfelelő szavakat arra, hogy lelkünkkel beszélgessünk, mondja Egyed Emese, aki a költő helyett a szerző kifejezést javasolja. A szerző valamit alkot, létrehoz, teremtő erővel bír. Valamit okoz, előidéz, valamit közvetít. A költőnek talán nincs ugyanekkora ereje. Alkalmak szülik a verset az ő esetében, az emberi élet okozta örömök, fájdalmak, találkozások és búcsúk. Ajándék a verse mindazok számára, akik hasonló élethelyzetekbe kerülnek.

 

Kovács András Ferenc: „A vershez szavak kellenek. Megfelelő szavak”

Jó verset írni precíz, tűpontos tudomány, éppúgy, mint az agysebészet vagy az űrrepülés.  Az érzelmeknek a megfelelő szavakba öntése, a szavakhoz forma rendelése, a formának a gondolathoz való simulása, a gondolatnak az egyedisége – ettől válik költővé a költő.  Kovács András Ferenc, Kossuth-díjas költő, a Látó folyóirat főszerkesztője válaszolt „költői kérdéseinkre”.

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X