Az irodalom Miskolc irányából – újraindult a váradi Gyújtópont beszélgetéssorozat


-A A+

A tavasszal együtt az Élő Várad Mozgalom is feléledt: a Gyújtópont irodalmi beszélgetéssorozat új évadát két borsodi alkotó nyitotta, egyikük először járt Nagyváradon. Bodor Ádám és a Műút folyóirat körüli problémák is terítékre kerültek.

Az Oberon Kulturális Egyesület és a Várad kulturális folyóirat Élő Várad Mozgalma indította útjára 2017-ben a Gyújtópontot, a harmadik évad első vendégei Antal Balázs író, költő és kabai lóránt költő, író, vizuális művész voltak, akiket szerdán Kemenes Henriette és Ozsváth Zsuzsa kérdezett a Moszkva kávézóban.A két alkotó régóta, 2002-es megismerkedésük óta barátok. Bár a Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat rendezvényeivel Székelyföldön és Kolozsváron is jártak, kabai lóránt először érkezett Nagyváradra. A felolvasásokkal is gazdagított beszélgetés során többször is szóba került a miskolci folyóirat, amely úgynevezett szöveggyárakkal, táborokkal egyengette a fiatalok útjait, most azonban nehézségekkel küzd: februári lapszámát nem tudja nyomdába adni. Az eddigi anyagi források elapadni látszanak: a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiuma túl későn, csak március 1-én írta ki szokásos pályázatát, a miskolci közgyűlés pedig 2019-re egymillió forint helyett csak 800 ezer forintos támogatást ad. kabai lóránt egyébként 2017 óta nem szerkesztője már a folyóiratnak, „mert nem akarja tudni, mi történik az irodalmi életben”, amit ugyanis látott belőle, az „nem esett jól.” A két szerző szerint a magyarországi kulturális élet állapotát jól jellemzi, hogy a folyóirat legutóbb azután kapott támogatást, hogy szerkesztőket cserélt. 

Bodor Ádám mintha a borsodi tájakat írta volna le

Bodor Ádám az oka, hogy író lett, fogalmazott Antal Balázs, aki hozzáette: az ezredesek és pópák kivételével, a kolozsvári író mintha a borsodi tájakat írta volna le. Az ózdi születésű Antal Balázst így kezdte el érdekelni az erdélyi irodalom, a Forrás-nemzedék szerzői. A hatvanas és hetvenes évek fordulóján egy sor mű tematizálta a hatalmat, azonban nyíltan akkor nem lehetett írni, a művek krimik vagy tudományos-fantasztikus regények formájában ezért inkább a kaffkai és becketti abszurdhoz közelítettek, a disztópia miatt pedig akár Orwellhez is, idézte fel.

Antal Balázs 1977-ben született Ózdon. Kemény Zsigmond Irodalmi Díjas kritikus, író, a Nyíregyházi Egyetem adjunktusa, óraadó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen, a Műút portál korábbi szerkesztője. Vad című verseskötetéért 2018 végén Füst Milán-díjat kapott. Eddig négy kötete jelent meg:
Kézikönyv határátlépéshez, Felsőmagyarország Kiadó, 2011
Öreg, Kijárat/JAK, 2003
Le, FISZ, 2017
Vad, Műút-könyvek, 2017

„Látszik rajtunk, hogy borsodiak vagyunk” – fogalmazott Antal Balázs, aki szerint írásban egyszerűbb ismert mintákkal dolgozni, mint kitalálni helyszíneket, a szövegeknek pedig kell egy valós tér.

Mennyire zárja ki egymást a polgári és az értelmiségi lét? – kérdezte az írótól Kemenes Henriette. A zártság és a nyitottság kérdése ez, a szocializáció során számít, hogy valaki mennyire zárt vagy nyitott közegből érkezik, mondta Antal Balázs, aki maga is egy zárt közösségből került kollégiumba. Nagyszülei családja egyik ágán szinte írástudatlan volt, ő az első értelmiségi a családban, értelemszerűen más megtapasztalást hoz magával, mint aki mondjuk egy filozófus édesapa mellett nőtt fel.

Magasművészet és popkultúra között

Az alapkérdések ugyanazok, de a nyelv változik, válaszolta kabai lóránt Ozsváth Zsuzsa azon kérdésére, hogy eddig megjelent hat kötetében milyen ívet járt be. Az alapkérdés pedig a kommunikáció, és annak nehézségei, nem hiába Wittgenstein a kedvenc filozófusa, válaszolta az alkotó.

kabai lóránt 1977-ben született Miskolcon, Budapesten él. Verseit, prózáit, fordításait 1993 óta rendszeresen közlik a legismertebb irodalmi folyóiratok. 2002-ben megkapta a Takács Etel Pedagógiai Alapítvány díját, 2006-ban a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, 2011-ben pedig az NKA alkotói ösztöndíját. 2016-ban elnyerte a Fiatal Írók Szövetsége által frissen alapított Csáth Géza-díjat. 2007 és 2017 között a Műút folyóirat szépirodalmi rovat szerkesztője volt. Grafikáival, fotóival, festményeivel számos hazai és külföldi csoportos kiállításon szerepelt. Eddig hat kötete jelent meg, legutóbbiak:
klór (versek valakinek és bárkinek), versek és fotók, Szoba Kiadó – JAK – Prae.hu, 2010
avasi keserű, versek, Szoba Kiadó, 2013
semmi szín, versek, Tiszatáj-könyvek, 2016

Ami a nyelvet illeti, a popkultúrához, például Iggy Pophoz vagy a Benjamin Button különös élete című filmhez éppúgy hozzányúl, mint a szépirodalomhoz, szerinte nem is feltétlenül kell éles határt vonni az úgynevezett magas irodalom és a popkultúra között.

Performerként és íróként is ugyanaz a témája, részletezte kabai lóránt, a különbség az, hogy íróként szigorúbb szabályok, korlátozottabb jelkészlet áll rendelkezésére, mint vizuális művészként, amikor sokkal öntörtvényűbb lehet.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X