Nagyenyedtől Tibetig: munkatársunk Kőrösi Csoma Sándor nyomába ered


-A A+



200 éve indult felkeresni a magyarok ázsiai rokonainak vélt ujgurokat Kőrösi Csoma Sándor. A kerek évforduló alkalmából a székely tudós nyomába ered Pengő Zoltán újságíró, cégvezető, a Maszol munkatársa.

Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 24-én indult a nagyenyedi kollégium elől, ugyaninnen kel útra 2019 őszén Pengő Zoltán is, csak valamivel korábban, szeptember elején, hogy az áprilisban beköszöntő pakisztáni forróságot elkerülje, közölte a kolozsvári The Sovietben szervezett sajtótájékoztatón.

Mint mondta, kihagyja Kőrösi Csoma alexandriai kitérőjét, ehelyett Bulgárián, Törökországon keresztül megy, és Teheránban lép rá az eredeti útvonalra, majd Kabul, Lahore, Amritsar, Leh érintésével éri el a mai India területén lévő Zanglát. Bár Kőrösi Csoma Dardzsilingban nyugszik, ezért ez lenne az út logikus célpontja, Pengő Zoltán úgy tervezi, hogy útját Zanglában fejezi be, mert ez a település jelentősebb szerepet töltött be a tudós életében, itt mélyült el a tibeti kultúrában.Az első Kőrösi Csoma-életrajzot gyerekkorában olvasta, az illusztrációk máig megmaradtak az emlékezetében, mesélte Pengő Zoltán. Körülbelül húsz éve ötlött fel benne, hogy jó lenne végigjárni a székely tudós útját, a kétszáz éves évforduló pedig megfelelő momentumnak tűnt arra, hogy belevágjon.

Hétezer kilométer kilenc hónap alatt

A mintegy hétezer kilométeres utat számításai szerint kilenc hónap alatt teszi meg, úgy, hogy napi 35 kilométert gyalogol, heti egy pihenőnappal, illetve néhol több napos megállóval. Mint mondta, fenntartja magának a jogot, hogy a magányos gyalogosra veszélyes területeken igénybe vegyen valamilyen közlekedési eszközt.

 

A napi 35 kilométer gyaloglás első hallásra soknak tűnhet, de egy egészséges embernek valójában nem extrém erőfeszítés, véli Pengő Zoltán, aki kiszámolta, hogy élete során már többször legyalogolta a hétezer kilométeres távot, napi 5 kilométert pedig egy átlagos munkanapon is megtesz.A kilenc hónapos út inkább pszichésen lesz kihívás az újságíró szerint: „a hétköznapi életben támaszkodunk a rutinra, persze azt mondjuk, hogy utáljuk, de azért az biztonságot ad, hogy megszokott dolgok vesznek körül, és megszokott tevékenységeket végzünk, de mikor minden nap más, és nem is tudod, hogy mi lesz 24 óra múlva, az azért kihívás.”

Székely és román zászlót vinne magával

Ha elképzelünk egy erdélyi panteont, akkor annak Kőrösi Csoma Sándor biztosan tagja lenne, fogalmazott Pengő Zoltán. Mint mondta, az úttal tisztelegni szeretne a tudós előtt, fő célja pedig az, hogy őt a román nagyközönséggel is megismertesse. „Erdélyben két párhuzamos társadalomban élünk, mi többet tudunk a románokról, de ők kevesebbet rólunk” – mutatott rá, és hangsúlyozta, hogy az út romániai szakaszán minden nagyobb városban sajtótájékoztatót tart majd, hogy elmondja, hogy ki volt Kőrösi Csoma Sándor.

Hátizsákján kis román és székely zászlót vinne, az egyiket azért, mert Románia állampolgára, a másikat pedig azért, mert Kőrösi Csoma székely volt. Az útról, amelynek megszervezésén még dolgozik és szponzorokat keres hozzá, tervei szerint három, magyar, román, illetve angol nyelvű Facebook-csatornán számol majd be.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X