Bemutatták a Várad Ady-különszámát


-A A+

Nagyváradon a Várad Kulturális Folyóirat Ady-különszámának bemutatójával kezdődtek a költő halálnak 100. évfordulója alkalmából megszervezett vasárnapi rendezvények.

A megjelenteket Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője köszöntötte, majd átadta a szót Szűcs Lászlónak, Várad Kulturális Folyóirat főszerkesztőjének, aki a moderátor szerepét is vállalta rendhagyó lapbemutatón. Szűcs László elmondta: 2017 végén fogalmazódott meg, hogy az idei első lapszámot Ady Endre emlékének szentelik, és arra kérték a szerzőket: az első reflexióikat öntsék szóba vagy képbe.

Szubjektív reflexiók

Tasnádi-Sáhy Péter, a folyóirat irodalmi rovatának szerkesztője például elmondta, saját, Adyhoz fűződő viszonyát boncolgatta írásában. Bár Ady három évig volt Váradon, máig megkerülhetetlen, öröksége lehet inspiráló, fojtogató, vagy mindkettő egyszerre.

Szűcs László az Igaz szó különszámának Ady Endre születésének centenáriumán, 1977-ben megtartott váradi bemutatóját idézte meg. Szilágyi Aladár közíró, Varga Gábor író, volt politikus és Farkas Antal költő, református lelkipásztor segítségével sikerült egyértelművé tenni, hogy a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében tartották a megemlékezést, melyre rányomta bélyegét ugyan az Ady-körösök és a Szekuritáte „balhéja”, de Szilágyi Aladár szerint az volt a legfontosabb, hogy sikerült megtartani Váradon az estet. Varga Gábor hozzátette: az a négy-ötszáz ember, aki akkor ott volt, nem egyfajta kötelező penzumként élte meg az ünnepséget, Várad akkor valóban a Holnap városa volt.Az Ady-oktatásról is szó esett, Molnár Judit magyartanár, közíró tanítványának, Paskuy Tamásnak adta át szót (ő egyébként egy megzenésített Ady-vers kottájával járult hozzá a különszámhoz), aki felidézte, tanárnője annak idején azt mondta, hogy az irodalmat nem lehet megérteni a történelem ismerete nélkül. Magyari Sára, a Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa elmondta, Temesváron például azzal szembesült, hogy a szimbolizmust mennyire nem értik a diákok, de például a Héja-nász az avaron című verset már értik, főleg a lányok, egyfajta életmodellként közelebb vihető a költő a fiatalokhoz.

Pásztor Gabriella, a Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója arról beszélt, hogy néhány éve a szövegközpontúságra tevődött a hangsúly, de például az interaktív Ady-sétákkal fel lehet kelteni a diákok érdeklődését.

Ady mindig aktuális

Tavaszi Hajnal művelődéstörténészt Ady Endre mítoszának felépülése érdekelte, és az, ahogy a költőt minden kultúrpolitikai irányzat felhasználta.

A lapszám legfiatalabb szerzője, a 16 éves Dimény Andor – a lapban szintén író Dimény Levente színművész fia – bevallotta: ő tényleg azt írta le, ami elsőként eszébe jutott Adyról, míg édesapja elmondta: Adynak a jövőt illető bizakodását próbálta cáfolni. Székely Ervin volt újságíró, politikus elmondta, hogy bár Adyt megpróbálták beskatulyázni, ő mindig beskatulyázhatatlan maradt, Mátyás Zsolt Imre színművész pedig arról beszélt: mikor Váradra került, elkezdte gyűjteni az Ady-impressziókat, és ez a folyamat most is tart.

Villányi Zoltán, a Duna Televízió munkatársa arról számolt be, hogy őt a Kiss Stúdió Színház 25. éves fennállása alkalmából készítendő film kapcsán nézte meg többször is Varga Vilmos szavalatait, ez ihlette írását, míg Imre Zoltán, a Nagyváradi Várostörténeti Múzeum kultúráért felelős igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy Ady „maga volt a parázs”, melyet bármilyen lángba helyeztek, lángra lobbant. Simon Judit szerkesztő két számára kedves tárgyról, Ady halotti maszkjáról és a róla készült utolsó rajzról írt, melyek előbb kerültek családjához, mint ahogy ő megszületett, és túlélték a 20. század viharait. Kemenes Henriette, a Várad szerkesztőségi titkára pedig elmondta, bár kézenfekvő lett volna, hogy ez alkalomra verset ír, Ady tiszteletére képzőművészként próbálta ki magát.

Fried Noémi Lujza újságíró számára Ady aktualitása a kérdés, hiszen úgy tűnik, az eltelt száz évben vagy nem oldódtak meg, vagy újra visszatértek az áltata is jelzett problémák, Nagy Orsolya, a Szigligeti Színház munkatársa, volt újságíró pedig arról beszélt, őt az ihlette írásra, hogy aggasztónak látja mind a magyarországi, mind a romániai magyar nyelvű sajtó helyzetét.

A Várad különszámában olvashatják még többek között Dragomán György, Benedek Szabolcs, Vida Gábor, Tompa Gábor, Kovács András Ferenc Ady-reflexióit is.

A Várad Kulturális Folyóirat és a Szigligeti Színház az elkövetkező időszakban több megmozdulással emlékezik majd a költőre: a tervek között szerepel Ady egyetlen drámájának felolvasószínházi bemutatója, Ady-séta szervezése, illetve irodalmi konferencia lebonyolítása is.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X