„Számomra a muzsikálás soha nem munka” - Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművésszel beszélgettünk


-A A+

Dinnyefaragó-művésszel lépett fel, gyertyafényes koncertet szervezett és a közösségi csatornákon is folyamatosan népszerűsíti a komolyzenét a nagyváradi Thurzó Zoltán zongoraművész. Tudatosan épített előadói karrierje új állomáshoz érkezett: Magyarországon jelent meg első komolyzenei lemeze, amelyen Liszt Ferenc Költői és vallásos harmóniák című zongoradarab-ciklusát adja elő. A lemezt november 9-én, a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontban mutatják be, ennek kapcsán beszélgettünk a „száguldó zongoristával”.

Zenészcsaládból származik, mikortól vált egyértelművé, hogy Ön is ezt a pályát választja?

Négyéves koromban jómagam tötyögtem oda a zongorához, amelyet kedvenc hangszeremnek választottam, pedig volt emellett fuvola, hegedű és brácsa is előttem. A zongoratanulás első évében, öt évesen volt az első szereplésem nagyközönség előtt, akkor három magyar szerző három kis zongoradarabját adtam elő. A családi zenei közeg minősége határozza meg az életem minőségét gyerekkorom óta: olyan zenészcsaládból származom, amelynek tagjai generációk óta szervesen részt vesznek Nagyvárad zenei életében, és alakították a város zenetörténetének egy részét. Előadóművészként abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a hivatásom egyben a hobbim is. Szabadidőmben legtöbbször a zongora mellett ülök, s gyakorlok. Számomra ugyanis a muzsikálás soha nem munka, hanem játék, öröm, kikapcsolódás.

Thurzó Zoltán 1983-ban született Nagyváradon, nagyszülei, édesanyja, nagybátyja is zenészek voltak, és aktívan részt vettek a város zenetörténetének nyomon követésében is. Thurzó Zoltánt előadói és hangversenyszervezői munkásságáért többször jelölte Kiválóság Díjra a nagyváradi polgármesteri hivatal, 2012-ben pedig megkapta az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díját.

A fellépések fontosak önnek. Honnan jött az ötlet, hogy a zeneszerzők életéről szóló adalékokkal színesítse koncertjeit?

A zeneművek életre keltéséhez a zenei érzékenység szerintem legalább annyira elengedhetetlen, mint a háttér-információk átadása. Zongoristaként igyekszem a saját utamat járni. Ez mindig is így volt, gyerekkorom óta szeretném megmutatni mindenkinek azt, ahogy én látom a világot, és benne az embert, nem csupán zongorázással, hanem élőszóval is megszólítani embereket. Zenével és érdekes háttéradalékokkal szeretném minden alkalommal még közelebb hozni a koncert látogatóihoz a zeneszerzőket és az előadott zongoradarabok személyes hangulatvilágát is, ezzel a zenén túl is betekintést nyújtani a művek „születésének” körülményeibe, történeteibe. Így a közönség „élménytöbblettel” térhet haza.

Mennyire szólítja meg, vonzza ma az embereket a komolyzene?

A zene kinyithat gondolatokat, belső világokat, érzelmeket, a zene tárolja legjobban az emlékeket. A lelkiállapotok összességének legjobb ábrázolása furcsa mód nem a verbális kommunikáció. Inkább az írott és hangzó csatornák érintik meg jobban az embereket. Kellenek a kreatív ötletek, és a szándék, hogy olyan művészeti ágakkal ötvözzük a zenét, amelyek nem vesznek el az értékéből, hanem még jobbá teszik az összhatást.A nagyváradi várban például először 2015. október 6-án csendült fel zongoraszó, Chopin örök dallamait játszottam akkor 933 gyertya fényénél, minden egyes gyertya Nagyvárad 933 éves történelmét jelképezte 2015-ig. Gyertyafénynél hallgatni a zongorára írt csodás alkotásokat igazán különleges és lélekemelő belső utazásra hívott minden látogatót. Rendhagyó módon ünnepeltem meg tíz éves koncertszervezői munkámat is: azon a koncerten egy olimpiai ezüstérmes étel- és gyümölcsszobrásszal alkottunk közösen a színpadon. Mialatt én előadtam egy-egy darabot, ő megfaragta egy zeneszerző portréját, egy tájképet, de virágokat, illetve a zenei mondanivalót is. Temérdeket gyakoroltunk, merthogy időre történt minden – de a végeredmény teltházas esemény volt a Nagyváradi Állami Filharmóniában.

Sokat turnézik Erdély- és Partium-szerte, Magyarországon is fellép. A repertoár összeállítása függ-e attól, hogy hol koncertezik?

Léptem már fel távolabb is, zárt rendezvényeken, eseményeken államelnökök, de hercegi családok előtt is. Igazából egy zongoristának egyszerre több repertoárt is a kezében/fejében kell tartania, mert az igények is többrétűek. Előfordul, hogy a meghívóim a megbeszélt műsor mellé kérésként olyan darabok előadását is igénylik, amelyet meg kell tanulnom. Viszont ez számomra nem gond, mert fotografikus memóriám van, roppant gyorsan tanulok új zenei szövegeket. Szerkezetileg, összhangzattanilag is gyorsan átlátom a zeneszerzői szándékokat. Sokat gyakorlok nap mint nap, ezért nagy repertoárom van, több zenei korszakból, közel hétszáz zongoradarabbal. De hetente mindig megtanulok egy-két új darabot, amelyek majd egy műsorszerkezetben elhelyezhetőek lehetnek.

Pályája fontos állomásához érkezett: kétezer példányban jelentetett meg komolyzenei CD-t Magyarországon. Mondana néhány szót erről a folyamatról?

A CD-rögzítések világa számomra is új, egy felvétel kiadása mindig nagy feladat, hiszen egy olyan anyagot adok ki a kezemből, amelyet bárki bármikor meghallgathat és rögtön véleményezhető. A Liszt Ferenc dupla-CD anyaga már 2011 óta a repertoáromon van. A zeneszerző 1833-tól tervezett, 1834-ben megfogalmazott és 1835-ben publikált zongoradarabjától, az Harmonies poétiques et religieuses-től (Költői és vallásos harmóniák) hosszú út vezet az 1853-ban kiadott, azonos című, tíz darabból álló zongoraciklusig. A ciklusra úgy is tekinthetünk, mintha közel két évtized változó korhangulatának a tükörképei elevenednének meg. Liszt folyamatosan változó életfelfogását is nyomon követhetjük a sorozat hosszú alkotói ívén keresztül, melynek során kiforr az a zeneszerzői kifejezésmód, amely a kereszt felé fordulást, ennek motivikus metamorfózisát is magában hordozza. Jelképe lehet ez Liszt mély átalakulásának is, aki a kereszténységben keresi és leli meg a lelki megváltást a virtuóz és bohém életéhez képest.A rögzítésben segítségemre volt dr. Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója, dr. Eckhardt Mária, Magyarország legismertebb Liszt-kutatója, Kirschner Péter gitáros barátom, aki Bródy János hangmérnöke, és Nagyvárad legjobb hangmérnöke Jonucz Gábor, Rais W. István főszerkesztő, a magyarországi társkiadóm, Gryllus Dániel, illetve kolléganője, Marosi Veronika is.

Mik a további tervei a lemezkiadás terén?

Elkészült a második, önerőből kiadott CD-m is, ezen az album Chopin, Bartók, Kodály, Debussy, Rachmaninov szerzeményei mellett egy Kocsis Zoltán-átiratot, egy Bach-Busoni átiratot, egy saját Bach-átiratot, továbbá Grieg- és Schubert-alkotásokat is játszom. A második lemez címe Heart and Soul (Szív és lélek), ez egy 10 lemezből álló sorozat első darabja.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X