Kincsesládánk, Erdély: a bonchidai Bánffy-kastély, ahol a legtöbb műemlékes szelfi készül

Bár az utóbbi húsz évben folyamatosan dolgoztak rajta, még mindig összedőlés fenyegeti Erdély legjelentősebb főúri kastélyának főépületét a Kolozsvár melletti Bonchidán. Az épület megmentésének kulcsa, mint minden hasonló műemléknél, egy fenntartható funkció beazonosítása és az ennek kialakításához szükséges pénz megszerzése. A tulajdonos losonci Bánffy-család és az épületet gondozó alapítvány jelenleg a pályázati forrásokon túl a magántőke bevonására igyekszik.

A bonchidai Bánffy-kastélyt, mint lakóépületet már virágzásának utolsó korszakában sem volt könnyű fenntartani. Bánffy Miklós gróf és családja az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején főleg nyaranta látogatott ide, egyébként Budapesten tartózkodtak. „Minden, még a legkisebb luxus is problémának számított, mert Bonchida mindent megelőzött. A keleti szárny fölötti tetőt kell javítani, vagy a gát elszakadt a Szamoson, azonnal fel kell építeni, a többit majd meglátjuk…” – írja memoárkötetében az író-színházrendező-politikus lánya, Bánffy Katalin, a kastély 94 éves tulajdonosa.Felújítások, bővítések, korszerűsítések tarkítják a kastély két évszázados építéstörténetét, romos állapotában is felfedezhetőek rajta a reneszánsz, barokk és klasszicista elemek. 1935-ben, amikor Bíró József művészettörténész Bánffy Miklós kérésére monográfiát írt róla, rendszerezett levéltárával, gazdag, gondosan őrzött berendezésével komoly múzeumnak is beillett volna. Kitört azonban a második világháború, az épületegyüttesbe a család és a személyzet mellé német katonák költöztek be, akik visszavonuláskor kirabolták és felgyújtották a Hitler-ellenes gróf tulajdonát, a pusztítást pedig a szovjet katonák, a környező falvak lakói, illetve az idő fejezte be.Az államosítás után a kastélyban mezőgazdasági gépállomást hoztak létre, az egzotikus fákkal teli park az erdészet felügyelete alá került. Az 1960-as években a bukaresti Műemléki Igazgatóság megpróbálta menteni a menthetőt az épületen, de rövidesen ismét szabad prédává váltak a kövek. A 66 éves Szakács Attila, akinek nagyszülei és dédszülei Bánffy Miklós szolgálatában álltak, őrként dolgozott a kastélyban. Mint mondja, jelenléte nem zavarta a helyieket abban, hogy téglaanyagot hordjanak el a romos kastélyból, az egykori angolpark rendszerváltás utáni kiirtásáról nem is beszélve.A romokon a barokk jellegzetességek maradtak meg leginkább. „A legfontosabb barokk összetevő az egykori lovardát, istállót és az ezekhez kapcsolódó mellékfunkciókat magába foglaló díszudvar, aminek nagyon gazdag szobrászati dísze is volt, 30-40 szobor készül erre a részre, amelyek mitológiai hősöket, isteneket, titánokat, héroszokat ábrázoltak, ezeknek sajnos a javarésze elpusztult és a helyszínen, illetve különböző, főleg kolozsvári gyűjteményekben már csak töredékeikben, illetve nagyon lepusztult állapotukban csodálhatóak meg” – részletezte Orbán János művészettörténész.A bonchidai Bánffy-kastély múltjának puzzle-darabkái főleg a 2000-es években kezdtek ismét összeállni, amikor már szisztematikusan dolgoztak a kastély feltárásán és konzerválásán a műemlékvédelmi szakemberek. Emellett sorra adták ki Bánffy Miklós műveit, emlékiratait, 2011-ben megjelent Dávid Gyula építészettörténeti monográfiája a kastélyról, 2014-ben Bánffy Katalin kordokumentumnak és lányregénynek is beillő Ének az életből című memoárkötete, 2012-ben pedig elkészült Csibi László médiatáboros diákokkal forgatott A kastély árnyékában című filmje is, amelyben Bonchida mai lakóinak emlékmorzsái is felszínre kerültek. A feltárás folytatódik, csütörtökön épp a 18. századi berendezéssel kapcsolatos friss felfedezésekről lesz előadás.

Luxusszállás az egykori Bánffy-rezidencián

A Transylvania Trust Alapítvány felügyelete alatt húsz év alatt befedték az épületet, ahol jelenleg harminc ember számára tudnak szállást és étkezést biztosítani egész évben, konferenciatermet és irodákat hoztak létre, a főépületben megnyitották a kiállításoknak teret adó Arts and Crafts Központot, az udvaron pedig felnőtteknek is szóló játszóteret alakítottak ki.Eddig két és fél millió eurót kapott az alapítvány pályázati forrásokból felújításra és programszervezésre. A kastélyban zajló kulturális programok legnagyobb támogatója az Európai Bizottság (kb. egymillió euró) volt, emellett a magyar kormány és a Román Nemzeti Kulturális Alap is finanszírozta az alapítvány tevékenységét, az utóbbi hat évben pedig beszállt az Electric Castle fesztivál is. A fesztivál hozzájárulását csak felújításra használják, hangsúlyozta az alapítvány jelenlegi elnöke, Hegedüs Csilla. Mint mondta, a Bánffy család 2001-ben kezdte el a visszaigénylés folyamatát, azóta a román állam nem támogatta a felújítást, illetve nem lehetett európai uniós alapokra sem pályázni.

Idővonal a Transylvania Trust Alapítvány honlapján szereplő információk szerint:
1996:
létrejön a Transylvania Trust Alapítvány
1999: a bukaresti Művelődésügyi Minisztérium és a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium egyezményt ír alá, amelynek a bonchidai kastély felújítása is része
2000: a World Monuments Watch felveszi a kastélyt a világ 100 legveszélyeztetettebb épületének listájára
2001: elindul a Nemzetközi épített örökség felújító szakképző program: évente a műemlékvédelem iránt érdeklődő hallgatók dolgoznak az épület felújításán; először szerveznek kastélynapokat
2008: a szakképző program elnyeri az Európai Unió/Europa Nostra kulturális örökség-díját
2009: a Bánffy-család 49 évre szóló koncessziós szerződést köt a Transylvania Trust-tal
2013: megszervezik az első Electric Castle fesztivált
2016: megnyílik az Arts and Crafts Központ a főépületben
2017: először szerveznek Bánffy-napot a kastélyban

 

A kastély egész évben látogatható, a turisták térképes szórólapot kapnak a belépőjegy megváltásakor. Bevétel származik az itt szervezett esküvőkből is, illetve három felújított, közművesített szoba kiadásából, ezek éjszakánként 231 lejért lakhatóak.A bonchidaiak ugyanakkor ingyen használhatják az egykori kápolnát ballagásra, keresztelőre, hívta fel a figyelmet Berki Tímea programigazgató.

A mentő ötlet: kastélyfesztivál

„Én ott voltam őr, és rengetegen bejöttek, hogy mikor bontják már le, tűnjenek el ezek a kastélyok Erdélyből” – mesélte a bonchidai Szakács Attila. „A helybelieknek semleges a viszonyulásuk, azonban most, hogy megindult ez az Electric Castle zenefesztivál, nagyon sokan pénzt keresnek abból, hogy kiadják a lakásukat, és kicsit felpezsdült a falu ettől” – számolt be.

A 2013 óta minden évben egyre nagyobbra tervezett fesztiválra 2018-ban a hivatalos adatok szerint összesen 210 ezren látogattak ki. A hatalmas forgalmat a helybéliek az út mentén felállított standokon kínált portékával is igyekeznek kihasználni. Az Electric Castle közvetlenül is alkalmaz helyi munkaerőt: a fesztivál építésében 200-250 falubeli segít, tudtuk meg Carole Titus gyártásvezetőtől.A kastély ugyanakkor hírnevet és pénzt nyer a fesztivállal. Jelenleg az Electric Castle fesztivál az egyetlen olyan romániai támogató, amely közvetlenül az épület felújítására folyósít pénzt, minden évben több ezer eurót. Emellett a fesztiválbrand kialakításában a szervezők kezdetektől fogva nagy szerepet szántak a kastélynak, amely a pontra tett infrastruktúra, szolgáltatás-kínálat és zenei felhozatal mellett része a felhasználói élménynek. Vigyáznak is rá: minden fesztivál után, ha nagy esőzések vannak, újraültetik a füvet, minden szeptember-októberben önkéntesek szedik fel a csikkeket, hangsúlyozta a gyártásvezető.

Öt érdekesség a bonchidai Bánffy-kastélyról
1. Bánffy György (1787-1822), Erdély gubernátora hatalmas sakkfigurákkal játszott, a talapzaton álló mellszobrokat lakájok cipelték ide-oda. Az egyedi sakkészletet az 1930-as években Bíró József művészettörténész még lefotózta a kastély lépcsőházában, ahol a lépcsőfokokra voltak felállítva.
2. ​A Bánffy-család 300 évig gonddal ápolt ménese 1944-ben gyakorlatilag a szovjet katonák gyomrában ért szomorú véget. A ménes egyik leghíresebb gondozója Bánffy György, Miklós édesapja volt, a 19. század végén Erdélyben neki volt a legnagyobb lóállománya.
3. Mezőgazdász apjával ellentétben a kastély utolsó ura, Bánffy Miklós csak nyaranta tartózkodott Bonchidán családjával, a faluval nem volt szoros kapcsolata. Az alkalmazottai körében viszont népszerű volt, nagyvonalúnak tartották. Gyereksegélyt jutatott nekik, egyébként pedig ruházattal, tüzifával, élelemmel fizetett, a kastélyban dolgozók minden nap ún. Bánffy-cipót kaptak, emékezett vissza a kastélyban szolgáló felmenőitől hallottakra Szakács Attila.
4. A kastélyba 1944-es lerombolásáig nem vezették be a villanyt, mert a pénz mindig más, sürgősebb javításokra kellett. Porcelánból készült petróleumlámpákkal világítottak esténként.
5. 1964-ben a bonchidai kastélyban Liviu Ciulei Cannes-ban rendezői díjjal kitüntetett Pădurea Spânzuraților című filmjéhez vettek fel tűzjeleneteket, amelyhez konkrétan felgyújtották az épületet, még több kárt okozva az 1944-ben kiégett műemléknek.

Nem cél teljesen újjáépíteni

A kastély ugyanolyan romos, mint egy évvel ezelőtt, vetette fel az Electric Castle fesztivál részeként szervezett beszélgetés moderátora. A fejlődés az utóbbi időben valóban kevésbé látványos, mert nem „kozmetikáznak”, hanem szerkezetében erősítik meg az épületet, magyarázta Hegedüs Csilla.

A koncessziós periódusból hátralevő 40 év alatt a cél megőrizni a kastélyból azt, ami most van, és 21. századi körülményeket teremteni, hangsúlyozta a Transylvania Trust Alapítvány elnöke. „Visszaépíteni olyannak, amilyen volt, óriási csalás volna” – szögezte le a műemlékvédelmi szakember. Mint mondta, egymillió euróra van szükség a főépület szerkezeti megerősítéséhez.Az augusztus elején megszervezett szakmai helyreállító tábor résztvevői a főépület pincéjének megerősítésén dolgoztak, vasárnaptól pedig régészek és művészettörténészek költöznek a kastélyba, akik segítenek a kapubejárat alatt található kőtár újrarendezésében, mondta el Berki Tímea, az alapítvány programigazgatója.

A bonchidai kastély közösségi, oktatási-kulturális felhasználását támogatja a Bánffy-család is. Bánffy Miklós dédunokája, a Londonban élő Nicolas Salnikoff 2012 óta évente többször Romániába látogat, mint mondta, épp azon dolgoznak az alapítvánnyal közösen, hogy újabb anyagi források bevonása érdekében felhívják a magánszektor figyelmét a kastélyra.

A kastélyban szeptember 15-én Bánffy-napot szerveznek, amikor az utolsó tulajdonos, Bánffy Miklós zenei kompozícióját is előadják.

A kulturális örökség európai évének égisze alatt az RMDSZ Kulturális Főosztálya az Erdélyi Magyar Televízió, a Maszol hírportál és az Erdély FM rádió partnerségével elindítja a Kincsesládánk, Erdély című kulturális projektet, amelynek célja tévé-, rádió- és online riportsorozat segítségével kiemelni a múzeumokból, és mindennapjaink részévé tenni kulturális örökségünket. A sorozat részletesen bemutatja értékeinket, legyen szó épített, szellemi vagy tárgyi örökségről. A nézőket, olvasókat és rádióhallgatókat év végéig Erdély számos pontjára kalauzoljuk el. Az értékeinket bemutató műsort minden hónap utolsó vasárnapján 16 – 16.30 között közvetíti az Erdély TV, havonta jelenik meg riport a Maszol hírportálon, az Erdély FM pedig vasárnaponként 12 és 13 óra között örvendezteti majd hallgatóit.

 

Támogatók:

 

Kapcsolódók

Kimaradt?