Brüsszel vizsgálja a magyar alaptörvényt

 

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának belga vezetője szerdán felszólította José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a küszöbön álló EU-csúcstalálkozón vesse fel a magyar alkotmánymódosítás ügyét, és az uniós alapértékek sérelme esetére kidolgozott eljárásrend jegyében kezdeményezzen vitát a kérdésről.

Az uniós országok állam-, illetve kormányfői csütörtökön és pénteken tanácskoznak Brüsszelben.
"Mit kell még itt ellenőrizni? Egyértelműen sérültek az európai értékek" - mondta Strasbourgban Verhofstadt. Megjegyzése arra utalt, hogy a magyar alaptörvény hétfői módosításának parlamenti elfogadása után az Európai Bizottság és az Európa Tanács részéről egyaránt bejelentették: a felmerült aggályok miatt alapos vizsgálat és elemzés tárgyává teszik a budapesti parlament által megszavazott szöveget.

Verhofstadt
A liberális EP-frakcióvezető - volt belga külügyminiszter - szerint azonban már most egyértelmű, hogy a magyar alkotmánymódosítás sérti azokat az alapértékeket, amelyeket az EU-ról szóló alapszerződés 2. cikke sorol fel, és aminek nyomán a 7. cikkben említett eljárás megindításának van helye az érintett tagállammal szemben. A 7. cikk szerinti eljárás alapján a tagállam jogai korlátozhatóak - így végső esetben akár szavazati joga is felfüggeszthető.


Verhofstadt úgy vélekedett, hogy az alaptörvény módosításával az európai értékeket sértő előírásokat egyszerűen beemelték az alkotmányba.
Gabriele Zimmer, az "Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal" elnevezésű EP-frakció elnöke - a német Baloldal pártjának képviselője - úgy vélekedett, hogy a magyar kormány politikája nem tartja tiszteletben sem az uniós alapjogi chartát, sem magát a jogállamiságot. 


Andreas Mölzer, aki frakción kívüli, független EP-képviselő, egyébként azonban a jobboldali osztrák Szabadságpárt politikusa, ezzel szemben azt mondta, hogy Magyarország vonatkozásában kettős mérce érvényesül. Szerinte Ausztriában is megtörtént, hogy a "vörös-fekete" (szociáldemokrata-néppárti) nagykoalíció idején, amikor az még kétharmados többséggel rendelkezett, alkotmányerejű törvénnyé emeltek olyan szabályt, amelyet a legfőbb bírói fórum megsemmisített, illetve ilyen megsemmisítés volt várható. A "demokratikus aggódók" akkor is hallgattak, amikor Victor Ponta román szocialista miniszterelnök kormánya akarta megfosztani jogkörétől az alkotmánybíróságot - hangsúlyozta Mölzer.

gallildiko
Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő reagáló felszólalásában azt mondta: a szocialista, kommunista, liberális és zöldpárti EP-képviselők "két éve temetik a magyar demokráciát, és a magyar demokrácia még mindig él". 
"Ezek után nem átallanak a Tanácshoz és a Bizottsághoz fordulni" - tette hozzá, és úgy vélekedett, hogy a bírálókat "informátoraik" félretájékoztatták.

Kimaradt?