Fidesz-KDNP: eldöntött kérdés az alkotmánymódosítás


-A A+



Eldöntött kérdésnek tartja és egységesen támogatja a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója az alaptörvény negyedik módosítását - derült ki a képviselőcsoport hétfői ülése után tett nyilatkozatokból.fidesz

Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője újságírók előtt eldöntött kérdésnek nevezte az alkotmánymódosítást, amely - mint mondta - megfelel az Alkotmánybíróság (Ab) eddigi döntéseinek. Hozzátette, nem igazán érti, hogy a felmerült kifogások miért csak általánosságokról, és nem konkrét kérdésekről szólnak.

Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa ugyancsak újságíróknak kijelentette: a kormánypárti frakció egységesen támogatja az alaptörvény-módosítási javaslatot.

Emlékeztetett: Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök biztosította az uniós vezetőket is, hogy az alkotmánymódosítás minden közösségi normával összhangban van. Gulyás Gergely ugyanakkor hozzátette, nyilván lesznek utólagos vizsgálatok, de az Országgyűlés hétfőn "normális rendben" elfogadja az indítványt, amelyhez a zárószavazás előtt már nem lesz a kormánytöbbség által támogatott módosító javaslat.

Sólyom László volt köztársasági elnök hétfőn közzétett bírálatával kapcsolatban a fideszes képviselő azt mondta, tiszteli Sólyom Lászlót, de az Ab szerepével kapcsolatban most megfogalmazott álláspontja teljesen szembemegy azzal, amit korábban, Ab-elnöksége alatt a testület az alkotmánymódosításról írt.

Sólyom László: a köztársasági elnök vétója az egyetlen lehetőség. Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt, a köztársasági elnök vétója. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést - vélekedik Sólyom László volt államfő a hétfői alkotmánymódosítás kapcsán megfogalmazott írásában, amelyet az MTI-hez is eljuttatott. Sólyom László szerint szólnak érvek amellett, hogy az alkotmány identitásának gyakorlati megváltoztatását, az alkotmányszöveg és a parlamenti többség gyakorlata közötti ellentmondást és ennek orvosolhatatlanná tételét a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (Ab) elé vigye. „Hiszen ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel" - fogalmaz Sólyom. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. A végső döntés, az alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az Ab lehetősége és kötelessége, mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról - hangsúlyozza az államfő.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva hozzáfűzte azt is, hogy a Fidesz-KDNP szerint a helyzet egyértelmű: az államfőnek az elfogadott alkotmánymódosítást alá kell írnia. Erről különösebb vitát nyitni nem lehet, "de természetesen a köztársasági elnök úr a saját hatáskörét tudja értelmezni, tehát nem szorul a mi segítségünkre" - fogalmazott.

Hétfőn negyedszer módosíthatja a tavaly év eleje óta hatályos alaptörvényt az Országgyűlés. Korábban civilek és az Európai Unió is aggodalmának adott hangot, mivel szerintük a változtatások alááshatják a jogállamiságot. A kormány szerint az alkotmánymódosítás megfelel a brüsszeli normáknak. Az indítvány alkotmányba foglalná az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok. Emellett rögzítenék a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint hogy az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X