Minority SafePack: a nehezén tán túl vannak, de sok munka van még hátra


-A A+



Egy hosszú út közepén tartanak most a Minority Safepack kisebbségi javaslatcsomag kezdeményezői – fogalmazódott meg a témáról tartott csütörtöki brüsszeli konferencián. A rendezvényt szervező FUEN elnökét, Vincze Lorántot, az egyik házigazdáját, Sógor Csaba EP-képviselőt és Kelemen Hunor szövetségi elnököt kérdeztük arról, hogy mi vár rájuk az út hátralévő felében.

„Lehet, hogy most már a nehezén túl vagyunk, az a kár, hogy négy évet elvesztegettünk a luxemburgi pereskedés miatt” – jelentette ki az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a Hit the Road – a Minority Safepack (MSPI) európai polgári kezdeményezés és az Európai Parlament című konferencia után.  Vincze Lorántot arról kérdeztük, hogy milyen teendők várnak az MSPI kezdeményezőire, miután az Európai Bizottság részlegesen regisztrálta a kisebbségügyi javaslatcsomagot.

A FUEN elnöke emlékeztetett, hogy a kezdeményező bizottságnak 2018. március végéig kell összegyűjtenie az aláírásokat, tehát közel egy év áll a rendelkezésükre erre. Ezt követően egy hónapja lesz az Európai Bizottságnak arra, hogy ellenőrizze az aláírások hitelességét, és további három honapja arra, hogy döntést hozzon a jogalkotásról.

„Konzultációs folyamat következik az Európai Parlamenttel közösen, a kezdeményezők bevonásával, amelynek a végén reményeink szerint az Európai Bizottság elkezdi a jogalkotást” – magyarázta a FUEN elnöke. Tájékoztatása szerint a kezdeményező bizottság brüsszeli konferenciát megelőző munkamegbeszélésén is felmerült, hogy készítsék is elő a Minority Safepackhez kapcsolódó törvénytervezeteket, amelyeket majd Brüsszel figyelmébe ajánlanak.

„Ha ezt megtesszük, akkor kész anyagból kell dolgoznia az Európai Bizottságnak, és akkor mi irányítjuk a javaslatokat, mi tudjuk, hogy mi lenne az a keret, amely a kisebbségek életét valóban jobbá tenné Európában” – mondta Vincze. A FUEN elnöke ugyanakkor a folyamat fontos állomásának nevezte a kisebbségek európai ernyőszervezetének kolozsvári kongresszusát.

„Szimbolikus döntés volt a FUEN-ben, hogy Erdélybe hozta el a kongresszusát, hiszen sok kezdeményezés az elmúlt években az RMDSZ-től, a romániai magyarságtól indult. Ugyanakkor lassan 24 éve tagja az RMDSZ a FUEN-nek, és még nem volt kongresszus Erdélyben. Itt az alkalom, hogy megmutassuk a szokásainkat, kultúránkat a tagszervezetek képviselőinek és a meghívottaknak” – mondta a FUEN elnöke. Hozzátette, az európai kisebbségi szolidaritásból merítenek majd erőt arra, hogy egy jó aláírásgyűjtési időszakot kezdjenek Erdélyben.

A románokat is megszólítanák

Az RMDSZ nem csak a romániai aláírásgyűjtést koordinálja, hanem szerepet vállal a FUEN mellett az európai szintű aláírásgyűjtés összehangolásában is – mondta el a Maszolnak Kelemen Hunor a konferencia után.

Tájékoztatása szerint a következő hónapok a technikai részletek előkészítésével, a kampánnyal fognak eltelni, és várhatóan szeptemberben, októberben indítják el az európai szintű aláírásgyűjtést. Emlékeztetett, hogy a petíciós kampányt szimbolikusan már a FUEN két múlva tartandó kolozsvári kongresszusán elindítják.

Az RMDSZ elnöke szerint ha sikerül az egymillió aláírást összegyűjteni, a Minority SafePack kezdeményezés a legnehezebb szakaszába lép: meg kell győzni az Európai Bizottságot arról, hogy direktívát alkosson a kisebbségek uniós szintű védelméről.

Kelemen Hunor igennel válaszolt arra a kérdésünkre, hogy Erdélyben megpróbálja-e az RMDSZ a román lakosság körében is gyűjteni az aláírásokat. A konferenciát előkészítő munkamegbeszélésen ugyanis többször is elhangzott: a többségi nemzetek tagjait is meg kell győzni arról, hogy a polgári kezdeményezésnek van létjogosultsága.

„Azt gondolom, hogy lesznek olyan erdélyi román emberek, akik támogatni fogják a kezdeményezésünket. Hogy milyen létszámban, azt nem tudom, de mi őket is meg fogjuk szólítani. Emellett megpróbálunk megnyerni az ügyünknek különböző területekről (oktatás, tudomány, sport) európai személyiségeket. Természetesen az európai intézmények és kormányok támogatását is kérjük majd az aláírásgyűjtési fázis utáni időszakban” – magyarázta az RMDSZ elnöke.

„Példát tudunk mutatni szolidaritásból”

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, a brüsszeli konferencia egyik házigazdája a rendezvény végén optimistán nyilatkozott a következő időszakról. „Bizakodóbbak vagyunk, mint a luxemburgi bírósági döntés előtt. Most példát tudunk mutatni a szolidaritásból, összefogásból, kompromisszumokból” – fogalmazott a politikus.

A képviselő emlékeztetett, hogy a 2009 óta létező Lisszaboni Szerződés előtt kizárólag csak a nyelvi sokszínűségre lehetett hivatkozni Európában, ha a kisebbségi kérdés került terítékre. „Gondoljuk csak végig: 2003-tól van Romániában olyan alkotmány, amely szó szerint tartalmazza a kisebbségek anyanyelv-használati joga. Hosszú utat kell még megtennünk, és még néha visszarendeződik körülöttünk a világ odahaza. Az Európai Unióban is hosszú utat kellett megtennünk ahhoz, hogy a Lisszaboni Szerződésben rögzítettek – például a diszkrimináció tilalma – megvalósuljon. Egy dolog a törvénykezés, más a gyakorlatba ültetése” – magyarázta Sógor.

Az EP-képviselő mindenesetre biztos abban, hogy a Minority SafePack kezdeményező bizottságának sikerül határidőre összegyűjteni az egymillió aláírást. „Nem egymillió kisebbség van Európában, ha nyelvi kisebbségeket is ideszámoljuk, 60 millióan vagyunk, az EU lakosságának 12 százaléka. És azért is vagyunk optimisták, mert az RMDSZ és a FUEN kapcsolata is bizonyítja, hogy példásan tudunk együttműködni” – fogalmazott a politikus. Hozzátette, reményei szerint ez a példás együttműködés hatni fog az Európai Bizottságra is.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X