Győzött az elnöki rendszer Törökországban, az EU megfontoltságra inti Erdogant


-A A+



A még nem hivatalos eredmény azt mutatja, hogy a török szavazók a vasárnapi referendumon jóváhagyták a Recep Tayyip Erdogan elnök jogköreit jelentősen kiterjesztő alkotmánymódosításokat - erősítette meg az éjjel az ország Legfelsőbb Választási Tanácsa (YSK).

Az „igen” mellett folytatott kampány – a számlálás jelenlegi állása szerint – 1,25 millióval több szavazatot eredményezett, mint a módosításokat elutasítók kampánya, miközben már csak mintegy 600 ezer szavazat összeszámlálása van hátra. Mindez azt jelenti, hogy a módosításokat jóváhagyták – jelentette be ankarai sajtóértekezletén Sadi Güven, a központi választási testület (YSK) elnöke.Güven újfent elmondta, hogy a beérkezett számos panaszt mérlegelve, a Legfelsőbb Választási Tanács úgy döntött, érvényesnek tekinti azokat a voksokat, amelyeket a testület tisztségviselői által le nem pecsételt szavazólapon adtak le, hacsak nem bizonyítható a csalás ténye.

Az ellenzék állítása szerint az urnák lezárása előtt nem sokkal meghozott döntés kérdésessé teszi a szavazás érvényességét. Sadi Güven ezzel szemben azt hozta fel, hogy a testület még azelőtt hozta meg döntését, hogy a voksok bekerültek volna a szavazatszámlálás rendszerébe. Emellett a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) és az ellenzék vezető pártjának képviselői szinte minden szavazóhelyiségben jelen voltak, és kézjegyükkel látták el a szavazatszámlálást összesítő jelentéseket.

A Legfelsőbb Választási Tanács elnöke azt mondta, a hivatalos végeredményt várhatóan 11-12 nap múlva teszik közzé.

Megkérdőjelezi a szavazás törvényességét a legfőbb ellenzéki párt

Kérdéses az elnöki rendszer bevezetéséről tartott törökországi népszavazás törvényessége – jelentette ki vasárnap Kemal Kilicdaroglu, a legfőbb ellenzéki párt vezetője, bírálva a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK), amiért „vitássá” tette a szavazást. Kilicdaroglu, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke azt is mondta, hogy a népszavazásra feltett alkotmánymódosítás támogatói minden bizonnyal átlépték a törvényesség határait.A Legfelsőbb Választási Tanács néhány órával az urnák lezárása előtt úgy döntött, hogy azokat a voksokat is érvényesnek tekinti majd – hacsak nem bizonyítható a csalás ténye -, amelyeket a testület tisztségviselői által le nem pecsételt szavazólapon adtak le. A CHP előzőleg azt hangoztatta, hogy követelni fogja a voksok akár 60 százalékának újraszámlálását is.

Török sajtójelentések szerint az elnöki hatalom átfogó kiterjesztését célzó alkotmánymódosítások támogatóinak aránya 51,34 százalék volt a voksok 99 százalékos feldolgozottsága mellett. A részvételi arány 86 százalék volt a vasárnap megtartott népszavazáson.

A németországi törökök nagy többsége az elnöki rendszerre szavazott

A németországi törökök közel kétharmada igennel szavazott a Recep Tayyip Erdogan hatalmát jelentősen kiterjesztő elnöki rendszer bevezetésére – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség hétfőre virradó éjjel. A vasárnapi népszavazás külföldön leadott szavazatainak majdnem teljes összeszámlálása alapján Ausztriában ennél is magasabb, 73,5 százalék volt az igennel szavazók aránya, de Hollandiában is az ott élő törökök 71 százaléka támogatta az elnöki rendszer bevezetését célzó alkotmánymódosításokat. Európában a legmagasabb arányban, 75,1 százalékban a belgiumi törökök szavaztak igennel, míg Svájcban 38 százalékkal egyértelmű kisebbségben maradt a támogatók tábora.

A török népszavazás kampánya idején különösen Németország és Hollandia viszonya vált feszültté Ankarával, miután a két ország megakadályozta, hogy török miniszterek az alkotmánymódosítások mellett kampányoljanak az ott élő török kisebbség körében. Válaszul Erdogan és más török vezetők többször „náci módszerek” alkalmazásával vádolták, illetve idegengyűlölőnek és iszlámellenesnek nevezték a nyugat-európai politikusokat.

Az Anadolu által közölt számok alapján a külföldön élő törökök összesen 59,2 százaléka voksolt igennel, míg az otthoniaknak csak 51,2 százaléka. A hírügynökség a török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) adataira hivatkozott. A testület szerint külföldön 2,9 millió választásra jogosult török regisztráltatta magát, felük Németországban. A külföldön élő törökök az összes választásra jogosult török mintegy 5 százalékát teszik ki.

Konszenzust akar az Európai Bizottság

Törökországnak széles nemzeti konszenzus kialakítására kell törekednie az alkotmány tervezett módosításaival kapcsolatban, tekintettel azok kiterjedt hatására, valamint arra, hogy a módosításokat csak szűk többség támogatja – hangoztatta vasárnap az Európai Bizottság.

A vasárnapi török népszavazás nem hivatalos eredménye szerint a szavazók 51,25 százaléka támogatta a Recep Tayyip Erdogan elnököt jelentős új jogkörökkel felruházó módosításokat. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) ugyanakkor vitatja az eredményt, és közölte, hogy újraszámlálást fog kérvényezni.

„Tekintettel a szoros népszavazási eredményre, valamint az alkotmánymódosítások nagy horderejére, mi is arra szólítjuk a török hatóságokat, hogy azok megvalósításában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus kialakítására törekedjenek” – áll az Európai Unió döntés-előkészítő és végrehajtó szervének nyilatkozatában.

A NATO-tag Törökország, amely 12 éve, 2005-ben kezdte meg uniós csatlakozási tárgyalásait, az elmúlt években az unió kulcsfontosságú partnere lett a szíriai polgárháború elől menekülők millióinak befogadásával. Recep Tayyip Erdogan elnöknek a tavaly júliusi törökországi puccskísérlet nyomán bevezetett elnyomó intézkedéseit azonban számos európai ország elítélte.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és a testület két másik vezetője által aláírt, vasárnap éjjel kiadott nyilatkozat szerint a brüsszeli testület értesült a török népszavazás eredményéről, és a nemzetközi megfigyelő misszió értékelésére vár egyebek mellett „az állítólagos szabálytalanságokra való tekintettel”.

A most megszavaztatott alkotmánymódosításokat Brüsszelben Törökország uniós tagjelöltként és a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elvei felett őrködő 47 tagú Európa Tanács egyik tagállamaként vállalt kötelezettségei fényében fogják értékelni – hangoztatják az aláírók.

„Arra bíztatjuk Törökországot, hogy foglalkozzon az Európa Tanács által megfogalmazott aggodalmakkal és ajánlásokkal, egyebek között a rendkívüli állapotra vonatkozóan” – fogalmaz az Európai Bizottság vasárnap kiadott nyilatkozata.

Előzőleg Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is arra kérte a török vezetést, hogy tekintettel a vasárnapi török népszavazás szoros eredményére, alaposan fontolja meg további lépéseit. Nyilatkozatában Jagland úgy fogalmazott, hogy a tervezett alkotmánymódosításokkal kapcsolatban „kiemelkedő jelentőséggel bír az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása”.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X