Kelemen Hunor: Európának nem szabad elfogadnia kisebbségellenes intézkedéseket

Európának nem szabad elfogadnia a jogállamiság felszámolásárára irányuló, kisebbségellenes intézkedéseket – jelentette kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök egy brüsszeli konferencián.

„Amikor azt kérdezik, hogy mit tehet az Európai Unió, mit tehet Brüsszel a kisebbségekért, én mindig azt mondom, hogy a jogállamisághoz kell ragaszkodnia, azokhoz az értékekhez, amelyek Európát gazdagítják. Nem szabad elfogadnunk az olyan eljárásokat, intézkedéseket, amelyek első látásra ugyan tetszetősek, de gyakorlatilag kisebbségellenesek, az emberi jogok, a tulajdonjog és a vallásszabadság ellen irányulnak. Amelyek a jogállamiságot akarják felszámolni” – jelentette ki kedden Brüsszelben Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök a Anyanyelv vs. államnyelv – Nyelvi problémák az európai oktatási rendszerekben című konferencián szólalt fel, és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő meghívására vett részt a Bocskor Andrea, a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség- Keresztény Demokrata Néppárt európai parlamenti képviselője által kezdeményezett eseményen.

Kelemen Hunor tájékoztatójában kiemelt helyet kapott a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügye is, amely ellen 2016 novemberében indított eljárást a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), és amely kapcsán azzal vádolják az intézmény igazgatóját és a főtanfelügyelőt, hogy visszaélt hatalmával az iskola elindításakor. Szerinte a törvényes előírásoknak megfelelően indították el a tanintézményt, a római katolikus egyház senkit sem károsított meg, visszakapta azt az épületet, amelyet a diktatúra idején koboztak el tőle.

A megszűnés peremére toltak egy erős iskolát

„2015-ben a történelmi magyar egyházak megállapodást írtak alá a tanügyminisztériummal, amely előírja: az alkotmány és a törvényes rendelkezéseknek megfelelően konzultálni kell a beiskolázási számokról, illetve tantervekről. Ezt a protokollumot is felrúgva indított eljárást az ügyészség, amely az elmúlt hetekben kihallgatásra hívta az iskolába járó gyermekek szüleit. A DNA rákérdezett arra is, hogy milyen vallásúak ők és gyermekeik, az iskolaválasztás apropójáról is érdeklődött, illetve azzal fenyegetett, hogy a gyermekek tanulmányait nem ismerik el a továbbiakban” – részletezte az RMDSZ elnöke.

Mint hangsúlyozta: a kommunizmusban a Securitate nem engedett meg magának hasonló eszközöket, olyanokat, amelyekkel nyomást gyakorolhatott egy egész közösségre. Ma már, amikor a cikluskezdő osztályokba elkezdődött a beiratkozás, több száz gyermek nem tudja Marosvásárhelyen, mihez kezdjen a 2017-es tanévtől.

„Egy ügyészi eljárás tulajdonképpen a megszűnés peremére tolt egy erős iskolát. A román társadalom egy jelentős része pedig elfogadja, hogy végleges bírói ítélet nélkül, ügyészi eljárással meg lehessen szüntetni egy intézményt. Az, hogy az iskola alapításakor történt-e adminisztratív hiba, azt ki kell vizsgálni, de korrupcióról semmiképpen sem beszélhetünk” – számolt be a politikus.

Kelemen Hunor szerint az eset arról is árulkodik, hogy a politikai szándékon, előrelépéseken túl milyen eszközöket képes használni egy hatalom akkor, amikor az anyanyelv használatát, az anyanyelvű oktatást akarja korlátozni. Egy politikus pedig nem szólhat bele abba, hogy mit tesz az ügyészség, a bíróság, nem is kereshet megoldásokat.

Nehezen fogadja el a román társadalom

Beszámolójában felidézte: az etnikai, nyelvi és kulturális homogenitásra törekvő kommunista diktatúra az iskolát tartotta az asszimiláció fontos eszközének és intézményének Romániában. Ez abban volt tetten érhető, hogy összességében korlátozták az anyanyelv használatát – ez leginkább az oktatás terén volt észlelhető. 1989-ben Romániában már egyetlenegy magyar anyanyelvű líceum sem létezett, 1989-ben tulajdonképpen a teljes megsemmisítésre ítélték a magyar nyelvű oktatást.

„A romániai magyar közösségnek és képviseletének már a kilencvenes években az volt a szándéka, hogy az anyanyelvű oktatást minden szinten biztosítsa az identitás egyik legfontosabb elemeként. Úgy véljük: ez nemcsak egy olyan plusz, amelyet meg kell őrizni, e nélkül mindnyájan szegényebbek lennénk” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.

A román társadalomban az ellenállás a 89-es esztendőt követő években is óriási volt az anyanyelvű oktatás bevezetése ellen. A legélesebb viták is ehhez kapcsolódtak az 1990-es évek második felében, de később is, 2011-ben, amikor is a most hatályban lévő oktatási törvény megszületett. Az RMDSZ tapasztalata az, hogy a legnehezebben a kulturális, nyelvi sokszínűségre vonatkozó kezdeményezéseket képes a román társadalom elfogadni.

A MOGYE ügye mindmáig megoldatlan

Egy másik tapasztalatként Kelemen Hunor kiemelte: abban az időszakban, amikor Románia az európai uniós integráció előtt állt, a román társadalom és politikai osztály könnyebben, a kényszernek is engedve fogadott el kompromisszumos javaslatokat. Ezt követően viszont egyre inkább megpróbálta az oktatási intézményekben az anyanyelvhasználatot, az anyanyelvű oktatást korlátozni. „Azt is kell látni, hogy a legutolsó törvénymódosításnál bár aprót, de sikerült előrelépni a magyar oktatás kiteljesítésében: a földrajzot és történelmet is lehet ma magyarul tanítani” – emelte ki az RMDSZ elnöke.

A 2011-es törvénymódosításkor továbbá elfogadták azt is, hogy a román nyelvet speciális tankönyvek szerint lehessen tanítani az 1–12. osztályban. Kiemelte: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű oktatást mindmáig nem lehetett önállósítani, ezért pedig senkit sem vonnak felelősségre. Összegzésként rámutatott: ma egy olyan helyzettel szembesülnek Romániában, amely megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan egy jogállamban.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?