Meg lehet még akadályozni Donald Trump beiktatását?

NotMyPresident (Nem az én elnököm – szerk. megj.) hashtag alatt terjed a Twitteren egy olyan levél, amely - az utolsó szalmaszálba kapaszkodva – talán az utolsó lehetőséget nyújtaná a Trump-ellenes tábornak arra, hogy megakadályozza a megválasztott republikánus elnök 2017. január 20-i beiktatását.

A kezdeményezők arra alapozzák számításaikat, hogy az amerikai választási rendszer szerint a szövetségi államok a lakosság számának függvényében küldenek úgynevezett elektorokat az 538 tagú elektori kollégiumba. Ez a testület december 19-én küldi el az elektorok szavazatát Washingtonba, hogy formálisan is megválassza elnöknek Donald Trumpot.

Vagy mégsem?

A NotMyPresident demokrata gerillacsoport arra hívja fel a figyelmet, hogy az alábbi 21 szövetségi államban nincs érvényben olyan jogszabály, amely arra kötelezné az itteni 166 elektort, hogy az államban nyertes jelöltre szavazzon az elektori kollégiumban.

Számításaik szerint úgynevezett „hűtlen” elektorok gyűjtésével megfordítható a jelenlegi 306-232-es állás. Ehhez persze az kellene, hogy legalább 37 elektor „fegyvert fordítson” Trump és a Republikánus Párt ellen, ugyanis ezzel 269-re csökkenne Donald Trump elektorainak száma.

Az amúgy országos szinten több szavazatot kapó Hillary Clintonnak 38 elektort kellene átcsalogatnia a Trump-táborból ahhoz, hogy a megválasztásához szükséges 270 szavazata meglegyen. Ha teljes hátraarca nem is tudják rávenni az elméletileg hithű trumpista és republikánus elektorokat, arra viszont látnak esélyt, hogy közülük 37-et meggyőzzenek arról, hogy ne szavazzanak. Ez esetben egyik jelölt sem kapná meg a 270 elektori voksot és az elnök megválasztása a Kongresszus kezébe kerülne. Persze itt sem áll jól a Trump-ellenes tábor szénája, ugyanis a Republikánus Párt kedden fölényes győzelmet aratott.

Mi az elektori kollégium?

Az elektori kollégium jelenleg 538 elektorból álló testület, amely hivatalosan az USA elnökét választja meg. ​Valójában azonban az elektorok – nagyon ritka történelmi kivételektől eltekintve – valamennyi esetben az országosan megrendezett választásokon a választópolgárok leadott voksai alapján szavaznak az elnök személyéről, gyakorlatban döntési jogkörrel nem rendelkeznek. Két állam, Maine és Nebraska kivételével az összes tagállamban és Washington, D.C.-ben is „a győztes mindent visz” elve érvényesül, tehát az államban a szavazatok többségét megszerző jelölt kapja meg a tagállam összes elektori szavazatát. Egy-egy állam elektorai államuk székhelyén gyűlnek össze decemberben, a hónap második szerdáját követő első hétfőn. Így tehát az elektori kollégium, mint testület valójában sohasem ülésezik együtt. Az elektori szavazatokat lepecsételve elküldik a szenátus elnökének (a mindenkori alelnöknek), aki a kongresszus januári üléséig megőrzi azokat.

Két-két, nyialtozataiban hűtlen elektorról már az amerikai sajtó is írt a november 8-i választások előtt. Két demokrata, Bernie Sanders keményvonalas támogatójának számító elektor jelezte, hogy amennyiben arra kerül sor, nem fog Hillary Clintora szavazni, s ugyancsak két republikánus elektor kétségeit fogalmazta meg Donald Trump felkészültségével kapcsolatban.

De a megválasztott republikánus elnök elgáncsolásához nem 2, hanem 37 hűtlen elektort kellene találjon a Trump-ellenes tábor a fentebb bemutatott 21 szövetségi államban.

Hogyan lesz valakiből elektor?

Az elektorokat jellemzően a pártok vagy/és az elnökjelöltek nevezik meg hónapokkal az elnökválasztás előtt. Általában olyan párttagokat szoktak küldeni az elektori kollégiumba, akiknek a lojaslitásához nem fér kétség. Amennyiben mégis átállna egy elektor, akkor természetesen vállalnia kellene a pártból való kizárást, és egyes szövetségi államokban büntetőeljárás is indulhat ellene.  

Pennsylvania állam létfontosságú volt az idei elnökválasztás kimenetele szempontjából, ugyanis Donald Trump győzni tudott a hagyományosan demokrata államban és ezzel megnyert 20 olyan elektori szavazatot, amit előzetesen mindenki Hillary Clintonnak adott volna.

A NotMyPresident gerillacsoport névlegesen is megszólította a pennsylnaviai republikánus elektorokat, arra kérve őket, hogy fordítsanak fegyvert. Erre azért is látunk kevés esélyt, mert – éppenséggel a hűtlenség elkerülése végett – Pennsylvania államban nem a párt, hanem maga az elnökjelölt, jelen esetben Donald Trump választotta ki elektorait a hozzá leglojálisabb emberek közül.

Volt már példa hűtlenségre?

Az amerikai elnökválasztások közel 240 éves történetében 157 alkalommal fordult elő, hogy egy elektor nem arra a jelöltre szavazott, akire őt a szövetségi állam felhatalmazta. Közel felük azért szavazott más jelöltre, mert az eredetileg megnevezett személy az elektori kollégium összeülése előtt meghalt, 3-an tartózkodtak, 82-en személyes vagy lelkiismereti okokra hivatkozva átszavaztak. Amit viszont fontos megjegyezni, hogy ezek a pálfordulások egyetlen esetben sem változtatták meg a választások kimenetelét.

Az utolsó hűtlenségre a 2000-es elnökválasztás alkalmával került sor, amikor egy meg nem nevezett Minnesota-i elektor, aki a demokrata John Kerry elnökjelöltnek és John Edwards alelnökjelöltnek volt elkötelezve – vélhetően tévedésből – megfordította a jelölteket és Edwards nevét dobta be az elnöki urnába és Kerry-jét az alelnökibe. A baki miatt módosították a minnesotai alaptörvényt, amely most már előírja, hogy az elektoroknak nyilvánosan kell szavazniuk és érvénytelennek számítanak azok a szavazatok, amelyeket nem az elektor megbízójára adnak le. 

Kapcsolódók

Kimaradt?