Nemzeti emlékhelyet jelző oszlopot avattak Székesfehérváron


-A A+

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke avatta fel a nemzeti emlékhelyet jelző márványoszlopot (sztélét) pénteken Székesfehérváron, miután részt vett a város Szent István-emlékéve hivatalos megnyitójának számító díszközgyűlésen.

Kövér László ünnepi beszédében hangsúlyozta: e helyen egy évezredet ünneplünk. Ezer esztendőt, amelyet a nemzet és a város bejárt. "Szent Istvánnak jutott az a feladat, hogy ebből a földdarabból hazát rendezzen be, államot szervezzen. Teljesítette küldetését, a népvándorlás viharai után a Kárpát-medencében egy évezrede él a magyarság. Magyarország Európa egyik legrégebbi, saját nevén és jogfolytonosan létező állama" - fogalmazott a házelnök.

Államalapító királyunk műve nem készült el teljesen, mert maga az élet alakítja: az ezer esztendő történelmének árapályai mindig hozzátették a magukét. "Nekünk mű gyanánt egy rendkívül nehéz újrakezdés jutott" - mondta.

Kövér László emlékezetett rá, hogy Magyarország megújításának idejét éljük: megújultak az életünket szabályozó törvények az alaptörvénytől a sarkalatos törvényeken át a büntető törvénykönyvig. Megújult a közigazgatás, szilárd és stabil az államháztartás helyzete.oszlop

"Bátran hozzákezdtünk a rendszerváltoztatás hordalékának eltakarításához. Lassan megérkeznek első eredményeink: napról napra erősödik az ország. Ez akkor is igaz, ha ennek jeleit most még kevesen tapasztalják a mindennapjainkban" - fűzte hozzá.

Kövér László Székesfehérvárról szólva kiemelte: mindig fontos szerepet játszott az ország életében, Európa minden országában ismert, nevezetes város. Székesfehérváron ma is sok olyan dolgot találhatunk, ami az egész ország számára példaként szolgál, és maga is hozzájárul a nemzet előrejutásához.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, Gedai István kiemelte: feladatuk a múlt értékeinek tudatosítása, mert ez ad jövőt, építő tartást és nemzettudatot. Hittel, erkölccsel, akarattal, munkával tudunk e romoknak olyan környezetet teremteni, amely kiemel bennünket korunk erkölcsi válságából - tette hozzá.

Cser-Palkovics András polgármester hangsúlyozta: idén Székesfehérvár ismét megmutathatja, hogy Magyarország erős városa. Az itt élők büszkén vallják és hirdetik, hogy a magyar nemzet történelmi fővárosában élnek. Ennek a felelősségnek a tudatos és büszke felvállalását jelenti az emlékév - tette hozzá. Jelezte, hogy az emlékév nem egy munkának a végcélja, hanem a kezdete: a következő állomás 2022, az Aranybulla Székesfehérváron történő kihirdetésének nyolcszázadik évfordulója, hogy "aztán méltón készülhessünk 1038 ezredik évfordulójára".

Az emlékévet Szent István halálának (1038. augusztus 15.) 975. évfordulója és az 1938-as - augusztus 20-át az államalapítás ünnepévé nyilvánító - székesfehérvári országgyűlés 75. évfordulója alkalmából rendezik meg. A város közgyűlése 2010 decemberében határozott erről, majd az előkészítésre emlékbizottságot hozott létre. Az emlékévet tavaly augusztusban hirdette meg Cser-Palkovics András.

A rendezvénysorozat egyik meghirdetett célja, hogy Székesfehérvár ismét elnyerje a történelemben betöltött szerepéhez méltó rangját, erősítse a városban élők lokálpatriotizmusát és felhívja a figyelmet nemzeti értékeinkre. Az emlékév keretében számos országos és nemzetközi program színhelye lesz az egykori koronázóváros.

Kiemelkedő eseményként augusztus 14-én ismét hazatér Székesfehérvárra a Szent Jobb. Az 1938-as székesfehérvári országgyűlésre pedig - amelyen törvényt alkotva, az állami ünnepek sorába emelték Szent István ünnepét - a tervek szerint kihelyezett ünnepi parlamenti üléssel emlékeznek majd.

Székesfehérvár elődjét a honfoglaló magyarok alapították. Géza nagyfejedelem idején, 972 után kis kővárat építettek, benne a nagyfejedelmi palotával és templommal, ahol az első királyt megkoronázták. Az 1083-ban szentté avatott I. István király Fehérváron jelölte ki királyságának székhelyét, és akarata szerint ott is helyezték örök nyugalomra.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X