Máért: Orbánt aggasztják az erdélyi magyarok elleni hatósági vizsgálatok


-A A+

Aggodalmát fejezte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök az erdélyi magyar politikusok ellen indított romániai hatósági vizsgálatok miatt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki budapesti ülésén.

A magyar kormányfő Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott: a magyar kormány visszarendeződést érzékel a kisebbségi jogok területén, a nyelvhasználat kérdésében pedig az európai jogok elvitatását tapasztalja "a saját közösségeinktől". Kifogásolta továbbá, hogy nem gyorsult fel az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása, és szerinte az erdélyi magyar orvosképzés ügye sem a rendeződés irányába tart.

"A magyar politikusok ellen különböző indokokkal indított hatósági vizsgálatok is inkább aggodalommal töltenek el bennünket, semmint a jogállami szempontok győzedelmeskedésének diadalérzésével" - közölte. Orbán Viktor azt mondta: a magyar kabinet sajnálatosnak tartotta az elmúlt éveknek azt a román politikáját, amely nem kereste az együttműködést Bukarest és Budapest között. Hangsúlyozta: Magyarország mind a román népnek, mind a választott vezetőknek megadta a kijáró tiszteletet. "Most jó reményekkel figyeljük a Romániában lezajló politikai változásokat, tanulmányozzuk a helyzetet" - tette hozzá.

A felvidéki magyarság ügyében a miniszterelnök kifejtette: azt követően, hogy a nemzeti alapon szerveződő magyar párt nem került be a szlovák parlamentbe, a budapesti kormány egy nagyon szoros szlovák-magyar gazdasági együttműködés mellett tette le a voksát, azt remélve, hogy ez a kooperáció kedvező lesz az ottani magyarságnak is. Értékelése szerint a gazdasági sikerek elvitathatatlanok - példaként említette a komáromi Duna-hidat mint zászlóshajót -, és "a szlovák-magyar kapcsolatok nagyon régen voltak olyan kiegyensúlyozottak, mint most". 

A felvidéki magyar pártnak azt kívánta, hogy a soron következő választáson legyen képviselete a magyarságnak a pozsonyi parlamentben.

Kárpátaljára rátérve a kormányfő örömét fejezte azért, hogy hosszú évek szembenállása után összefogás alakult ki az ottani magyarok között. Délvidékkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy évek óta jó irányba tartó építkezés halad, egyúttal jelezte: a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy az ott létrejött egység sérüljön. A horvátországi magyaroknak azt kívánta Orbán Viktor, hogy olyan kormány legyen Zágrábban, amely a nemzeti érzést, a nemzeti büszkeséget pozitív államalkotó tényezőnek tekinti. Szlovéniáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország minden segítséget megad Ljubljanának az "újkori népvándorlásból" fakadó feladatokhoz.

Egységes oktatási teret vizionálnak a Kárpát-medencében

A kormányfő kitért az egységes oktatási tér megvalósítására is a Kárpát-medencében. Felidézte többek között a Sapientia megalapítását, majd megjegyezte: most azért harcolnak, hogy a komáromi Selye János Egyetem 2016-ban az akkreditációs bizottságtól megkapja azt az elismerést, ami a hosszú távú létezéséhez elengedhetetlen.

Ezek szép dolgok - fogalmazott -, de eljött az idő, hogy mindezt összekapcsolják egy magyar nyelvű, Kárpát-medencei felsőoktatási rendszerré. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kapta ezt a feladatot a kormánytól, és a miniszterelnök reményei szerint hamarosan akciótervekkel áll elő a tárcavezető. Jelezte, az előző napi kormányülésen már döntöttek pénzügyi forrásokról.

A miniszterelnök beszámolt a Kárpát-medencei ösztöndíjprogram elindításáról, ami lehetővé teszi a diákoknak, hogy magyar állami ösztöndíjjal a Kárpát-medence összes magyar intézményében tanulmányokat folytathassanak. Összegzése szerint az oktatás, a tudás és gazdaság összekötése Magyarország egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdése, ezért helyes, hogy a határon túli politikában is az oktatás és a gazdaság kapja a legnagyobb hangsúlyt.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar nemzetpolitikát egy erős Közép-Európa-politika segíteni tudja. A mostani "invázió", egy eddig is tudott, de ritkán látható felismerést hozott a felszínre: a régióban feszülhetnek komoly ellentétek, de vannak olyan veszedelmek, amelyeknél kiderül, a közép-európai népek mégiscsak egy közösségbe tartoznak, mégiscsak van közük egymáshoz - fogalmazott az illegális bevándorlásra utalva. Úgy összegzett: közép-európai együttműködés nélkül a nemzeti érdekeinket is nehéz, vagy talán egyenesen lehetetlen lenne jól szolgálni.

A kormányfő jó hírnek tartotta, hogy az EU leggyorsabban fejlődő térsége Közép-Európa, és rossznak, hogy az "elmeszesedő" nyugat-európai gazdaságok egyre kevésbé alkalmasak visszatérni a korábbi növekedés útjára, sőt továbbra is növekvő eladósodástól szenvednek.
    Kitért arra is, hogy miközben védekezett az ország, építkezni sem felejtettek el. Utalt az "egyre izmosodó" gazdasági mutatókra, és arra kért mindenkit, idézze fel az öt évvel ezelőtti Magyarországot, majd vesse össze azzal, amit ma Budapesten tapasztal. Ha sikerül a munkát folytatni, a ciklus végére Magyarország egész elfogadható képet mutat majd - fogalmazott Orbán Viktor.

Segítik a határon túli fiatal magyar vállalkozókat

Külhoni fiatal magyar vállalkozókat segítő programok indulhatnak - közölte Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök elmondta: azt kérte, mozgósítsanak erőket, hogy ilyen programok indulhassanak. Jelezte: a kormány elvi döntéseket hozott arról, hogy szakmai segítségnyújtással, valamint részben visszatérítendő, részben vissza nem térítendő támogatásokkal járuljanak hozzá ezekhez a programokhoz. A magyar nyelvű, jól képzett szakmunkások mellé szükség lesz külhoni magyar nyelvű és kultúrájú, sikeres fiatal vállalkozói rétegre is - emelte ki. 

Megtámadják az Európai Bíróságon a kvótarendszert

Magyarország ma beadja a migránsok kötelező kvóták szerinti szétosztásáról szóló EU-s döntést megtámadó keresetét az Európai Bíróságra - jelentette be Orbán. Nem elég tiltakozni, cselekedni is kell - mondta a kormányfő, emlékeztetve arra, hogy Szlovákia szerdán tette meg ugyanezt, és fordult az Európai Bírósághoz.

Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a visegrádi együttműködés (V4) tagállamai - Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia - bebizonyították, hogy "ha akarjuk, meg lehet állítani a migránsáradatot". Utalt a V4-es határvédelmi együttműködésre, megjegyezve, hogy hamarosan Macedóniában is megjelennek majd magyar határvédelmi erők. Sokan azonban, akik "más észjárást követnek", nem örülnek ennek a sikernek - tette hozzá. Példaként azt mondta, hogy az elmúlt napokban Magyarországgal szemben indított jogi eljárásokat is bosszúnak tekinti, mert a magyar kormány szembe mert fordulni Brüsszel bevándorláspárti politikájával.

Orbán Viktor előadásában hosszan szólt arról a magyar kormányzati álláspontról, amely szerint a nemzetek létezése Európában nem a problémák forrása - mint azt sokan hiszik, és éneklik "a nemzetek felettivé válás indulóját" Brüsszelben és "a pénzügyi központok különböző európai fővárosaiban" -, hanem a megoldások előfeltétele. A miniszterelnök több kísérletet is említett a nemzetek létezése ellen. Ilyen volt szerinte az, amikor a készülő uniós alkotmányból kihúzták az utalást a keresztény gyökerekre, holott "ez ténykérdés". A nemzetek elleni lépésként értékelte azt is, hogy egyre több tagállami hatáskört vontak el a nemzeti szuverenitás köréből, és adták az eurobürokraták kezébe. Ezzel kapcsolatban megemlítette: az Egyesült Királyság ma már az egész európai jogrendszer revízióját követeli annak megállapítása érdekében, hogy melyek azok a jogkörök, amelyek indokolatlanul - talán még jogszerűtlenül is - kerültek át az eurobürokratákhoz.

Végül a migrációs válságot is a nemzetek meggyengítésére tett kísérletnek nevezte a kormányfő. Úgy fogalmazott: Európa elitje 2015-ben egy igazán veszélyes lépésre szánt el magát, amikor szélesre nyitotta az EU külső határait a tömegével beözönlő migránsok előtt. Szavai szerint egy "bizarr koalíció" jött létre az embercsempészek és a jogvédők között, amit kívülről támogatnak vezető európai politikusok is.

Semjén: megvalósulóban van a nemzetegyesítés

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a megvalósulás stádiumában van a nemzetegyesítés. Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet XIV. plenáris ülésén kiemelte: a visszahonosítással és az állampolgárság megállapításával év végére eléri a 800 ezret az új magyar állampolgárok száma, ami a nemzet közjogi egyesítésének megvalósítását jelzi.  

Kitért arra is, hogy egységes oktatási, kulturális térként kezelik a Kárpát-medencét, és ma már nemcsak az erdélyi diákok jönnek Magyarországra tanulni, hanem az is természetes, hogy innen mennek hallgatók ottani egyetemekre, és ez igaz az oktatókra, a professzorokra is. 

Semjén Zsolt történelmi jelentőségűnek nevezte az egységes gazdasági tér megvalósítását, ami szintén folyamatban van. A Vajdaságban például soha nem látott fejlesztési programot indítanak, aminek meghatározó nemzetpolitikai és gazdasági jelentősége van - emelte ki.

A politikus beszélt arról is, hogy a három legfontosabb  nemzetpolitikai kérdésben teljes konszenzus van. Ez a teljes jogú állampolgárság, amely jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon, és ehhez kapcsolódik elválaszthatatlanul a szavazati jog. Ez szintén minden magyart megillet, a magyar Országgyűlés, összmagyar Országgyűlés - fogalmazott Semjén Zsolt. Kitért arra is, hogy a Kárpát-medence magyarságának jár az autonómia, testre szabott módon, azaz a tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális önrendelkezés.

Fontos eredménynek tartotta, hogy a mindennapok kis dolgaiban is evidenciává vált, hogy "egy nemzet vagyunk", és a külhoni magyarság hírei nem külpolitikai hanem belpolitikai hírként jelennek meg.

A miniszterelnök-helyettes természetesnek nevezte, hogy a Máért mostanra évről-évre megtartja ülését. Ez nem volt mindig így, de ma már evindencia - mutatott rá. Hozzátette: a testület a magyarság és a magyar állam legszélesebb tanácskozó fóruma. Az egyetemes magyar nemzet megmaradására keres és talál sikeresen válaszokat - emelte ki a miniszterelnök-helyettes. A tanácskozás a tervek szerint zárónyilatkozat elfogadásával fejeződik be délután. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X