banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

A kelet-európai államok megfúrták a kötelező befogadási kvótát

Sikeresen megakadályozták egyes kelet-európai államok, hogy a Belügyminiszterek Tanácsa erős döntést hozzon a kötelező menekültkvótákról. Hétfőn Brüsszelben csak elvi, jogilag nem kötelező egyezség született 160 ezer menekült elosztásáról.

Az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei csak "elvi megállapodásra" jutottak az eddigi negyvenezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között, bár a tervet nem támogatta mindenki - tudatta hétfő este a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége.

Az ülés után kiszivárgott hírek szerint négy ország nem támogatja az Európai Bizottság új menekült-áthelyezési tervét. Szlovákia, Csehország és Románia kifogásokat emelt az áthelyezési mechanizmus ellen, és a kötelező kvótarendszerrel sem elégedettek. A tárgyalások mai állása szerint Magyarország pedig nem szeretne részt venni a műveletben, sem menedékkérőket elosztó, sem befogadó országként. A Eurológus forrásai szerint Lengyelország valamivel nyitottabb álláspontot képviselt visegrádi társainál, de nem állt egyértelműen a javaslat mellé. A lett miniszter nem volt jelen az ülésen.

A tanácsülésen elnöklő Jean Asselborn luxemburgi miniszter közölte, hogy kétségkívül nem minden tagállam támogatja további 120 ezer menedékkérő szétosztását a tagállamok közül, de a lisszaboni szerződés értelmében erre nincs is feltétlenül szükség, a kérdésben minősített többséggel meg lehet hozni a döntést, az elvi egyetértés pedig mind a tagállamok számát, mind lakosságuk arányát tekintve nagyon széleskörű. A javaslatot hivatalosan az október 8-ai belügyi tanács alkalmával fogadhatják el. 

A korábbi, Olaszországot és Görögországot segítő áthelyezési csomagot viszont hivatalosan is jóváhagyták a miniszterek, és keddtől ezen már meg is indulhat a művelet. Görögország van az első vonalban, ezért  támogatni fogják, hogy legyen kapacitása fogadni a menedékkérőket – mondta a luxemburgi miniszter. Olaszországban ezen a héten megkezdik a "hotspotok" felállítását.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a 120 ezer menekült elosztásáról nem lett meg a remélt megállapodás. "A tagállamok többsége kész továbblépni, de nem mind" - húzta alá. Asselborn azt mondta, hogy egyes országoknak szerinte még egy kis időt kell hagyni. Mint mondta, az apró Luxemburg is képes arra, hogy néhány száz nem keresztény és eltérő bőrszínű embert befogadjon. "Ezt a félelmet le kell győzni, és ez pár országban még nem sikerült" - hangoztatta.

A 120 ezer menekült áttelepítésére vonatkozó javaslatot a múlt héten jelentette be hivatalosan az Európai Bizottság elnöke. Asselborn emlékeztetett, hogy hiába sürgető a helyzet, az eljárási szabályokat tiszteletben kell tartani, a demokratikus eljárás pedig a javaslat alapos elemzését és az Európai Parlament álláspontjának kikérését is megköveteli.

Az EU-csúcson egyhangú döntés kellene

Az EU belügyminisztereinek tehát a következő, október 8-i ülésükön kell végleges döntést hozniuk, kivéve, ha Donald Tusk nem váltja be fenyegetését, és nem hívja össze az állam- és kormányfői csúcsot. Ez a kvótaterv támogatóinak azért lenne rossz szcenárió, mert míg a belügyminiszterek tanácsában elég a minősített többség egy határozat elfogadásához, az Európai Tanácsban egyhangú döntést kell hozni.

Az előbbiben a minősített többség azt jelenti, hogy a szavazatok 55 százaléka megvan (a 28 tagállamból 16 szavaz mellette, mely államok együttes lakossága eléri az EU összlakosságának 65 százalékát) és nincs legalább négy olyan állam (amelynek az együttes lakosságszáma eléri az EU összlakosságának 35 százalékát), amely leszavazná a kezdeményezést. Az Európai Tanácsot tehát könnyebb egyes tagországoknak blokkolniuk, mint a Belügyminiszterek Tanácsát - ezért a terv támogatóinak érdeke lett volna, hogy hétfőn ennél határozotabb döntés szülessen az ügyben.

Kapcsolódók

Kimaradt?