A hidegháború veszélyéről beszélgettek Tusványoson


-A A+



Olyan államot kell építeni, amely közösségekként tudja befogadni az etnikai, vallási csoportokat, és akkor nem kell nehéztüzérséget bevetni Európa közepén – hangoztatta Martonyi János a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Háború és béke között – a hidegháború peremén címmel rendezett pódiumbeszélgetésen.

Az ukrajnai válsággal kapcsolatban a volt külügyminiszter rámutatott: Oroszország bebizonyította, hogy erős és tárgyalni kell vele. Mindazonáltal úgy vélte, kényszer van olyan megállapodás megkötésére, amelynek - ha megvalósul - pozitív kisugárzása lehet a közép-európai országok egymás közötti viszonyára is.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kifejtette: Ukrajna számára csak az hozhat megoldást, ha valamennyi ott élő nemzetiség számára élhető országgá tud átalakulni, hiszen a kisebbségi jogok biztosítása nélkül nem lesz tartós béke.

Elmondta: az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta a katonai és polgári áldozatok számát 6 és 60 ezer közöttire becsülik, a menekültek száma pedig meghaladta az egymilliót.

A KMKSZ elnöke megköszönte a kárpátaljai magyarság megmaradását segítő budapesti kormányprogramokat. Megjegyezte, hogy feszültséget érzékel Ukrajna és Magyarország viszonyában, s Kijevben sokan oroszbarátsággal, revizionista célokkal vádolják Budapestet.

Cristian Pîrvulescu bukaresti politológus előadásában úgy vélte, megvan az a hozadéka a válságnak, hogy megerősítette a NATO szolidaritását. Jelezte: Románia azt szeretné, ha a regionális válság rendezése a mintegy 40 százaléknyi oroszajkú lakosságú, többségében román nyelvű Moldovára is kiterjedne. A bukaresti politológus úgy vélte, a román-magyar bizalmatlanság felszámolására is az európai építkezés folyatatása hozhat megoldást, Európa föderatív szerkezetű "ütközőzóna" lehetne Amerika és Oroszország között.

Ukrajna stabilitása kulcsfontosságú

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a magyar közélet pozitívumaként üdvözölte azt az összefogást, amely a kárpátaljai segítségnyújtás szándékával létrejött. Felidézte: a Krím orosz annektálása után Orbán Viktor miniszterelnök – a visegrádi kormányfőkkel együtt – az elsők között ítélte el a nemzetközi jog megsértését. Leszögezte: Magyarország alapvető érdeke, hogy ne legyen Oroszország szomszédja és Ukrajna stabilitása az ott élő magyarok miatt is kulcsfontosságú számára.

A pódiumbeszélgetést moderáló Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt a következtetést vonta le, hogy a korszakhatárt jelző geopolitikai válság megoldásához elkerülhetetlen megteremteni az etnikai közösségek együttélésének kereteit.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X