Határozatban bírálja Iránt az atomenergia-ügynökség

Iránt bíráló határozatot fogadott el a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa csütörtökön.

A 35 ország képviselőiből álló testület nagy többséggel fogadta el a határozatot, amelyben az ügynökség "komoly aggodalmának" ad hangot amiatt, hogy Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai ellenére tovább folytatja az urándúsítást.IRAN - nucleare ok

A kormányzótanács egyúttal emlékeztetett arra, hogy az ügynökség aggodalmai szerint a parcsini katonai létesítményben megfigyelt eltakarítási munkálatok hátráltathatják az ellenőrök munkáját.

A határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja és Németország közösen kezdeményezte szerdán. A szöveget a kormányzótanács tagjainak több mint kétharmada támogatta, köztük az EU-tag kormányzótanácsi tagok is. Egyedül Kuba szavazott ellene, s három ország - köztük Egyiptom - tartózkodott a voksolás során.

Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója szerint Irán együttműködése hiányában nem állapítható meg egyértelműen, hogy nukleáris programjának nincs katonai vetülete. Nyugati országok feltételezése szerint Irán titokban katonai jellegű nukleáris programot folytat. Irán ezt tagadja, állítása szerint a nukleáris program áramtermelésre és orvosi kutatások céljára szolgál.amano

Az EU-országok szintén bírálták Iránt a párbeszédre való készség hiánya miatt. "Irán nem bocsátkozott komolyan és feltételek nélkül párbeszédbe" - állt hozzászólásukban.

Az Egyesült Államok NAÜ-höz delegált nagykövete az ülést követően újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, a határozat fokozza az Iránra nehezedő diplomáciai nyomást és "meggyőző többséget" képvisel a tanácsban. Woods reményét fejezte ki, hogy Irán követi a NAÜ felhívását.

Ali Asgar Szoltaníje iráni követ úgy vélekedett, hogy a határozat "nem segít lezárni az iráni dossziét", ehelyett csak bonyolítja a helyzetet és "veszélyezteti az együttműködés légkörét". Hasonló lépések korábban is hátrányosnak bizonyultak - jelentette ki a diplomata. Szoltaníje éles szavakkal bírálta az ügynökséget, amely álláspontja szerint "torzított" hírszerzési információkra támaszkodik a parcsini létesítményt illetően.

A határozat Iránnal szemben a "hatok" egységét hivatott mutatni. Ugyanakkor a diplomáciai megoldást hangsúlyozza, míg Izrael számos esetben utalt annak lehetőségére, hogy csapást mér iráni atomipari létesítményekre.

Miután a nyugati hatalmak - Németország mellett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország - Oroszországgal és Kínával közösen kezdeményezték az állásfoglalást, számítani lehetett a többségi támogatásra. A tervezet csütörtöki tárgyalását hátráltatta, hogy a Dél-afrikai Köztársaság váratlanul módosító javaslatot nyújtott be. Az Iránhoz hasonlóan az el nem kötelezett országok csoportjához tartozó Dél-Afrika módosító javaslata a nyugati országok szerint alapot adhatott volna Iránnak olyan érvelésre, ami tovább késleltetné az ügynökség által szorgalmazott ellenőrzéseket. A kérdésben végül kompromisszum született.

Kimaradt?