Orbán: „szóljanak, ha disznóság készül Magyarország ellen"

Ha a külső szemlélők véleményét nézzük, akkor azt látjuk, hogy különös népeknek tekintenek minket – jelentette ki Orbán Viktor a Magyarország Barátai Alapítvány konferencián a Budapest Music Centerben, majd hozzátette: egy talán közös a nézetekben: „különös kapcsolat fűz minket a szabadsághoz”. A  magyar miniszterelnök kiemelt egy véleményt: a magyarok nem forradalmi nép, inkább lázadozó, majd egy brit filozófust idézett: a magyarokban az egyet nem értés a közös. 

A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Vizi E. Szilveszter által vezetett alapítvány hétfőn egész napos konferenciát szervezett Budapesten Magyarország nemzetközi megítéléséről. A délután folyamán felszólalt többek között Martonyi János külügyminiszter, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Roska Tamás akadémikus és Oplatka András újságíró.

Az alapítvány nem azonos az eredetileg „Friends of Hungary” (Magyarország barátai) munkacímen, kormányhatározattal létrehozott szervezettel, amit hivatalosan „The Hungary Initiatives Foundation” (A Magyarország Kezdeményezés Alapítvány) néven jegyeztek be. Ennek ügyvezető igazgatója Fellegi Tamás korábbi miniszter, aki az Egyesült Államokban lobbizik Magyarországért.

A mostani politikai kurzus nem 2010-ben, hanem 2008-ban kezdődött – elemezte az elmúlt években történt folyamatokat Orbán Viktor. Szerinte a tandíjról és a vizitdíjról kiírt népszavazás hozott változást abban, hogy a politikai felek között korábban mindig súlyosak voltak az ellentétek, vagy az egyet nem értést.

A magyar miniszterelnök azt mondta, 2008-ban az volt a fő kérdés, hogy a legfontosabb kérdésekben fennmarad-e az egyetértés, az összefogás. Arról beszélt, az előző választási rendszer is olyan volt, hogy nehezítette a kétharmados többség kialakítását a beépített fékek miatt. Ám a válság és a népszavazás hatására ezen előírások ellenére is jelentős támogatást kapott egy párt a választáson. „Elementáris igény volt az erős politikai vezetés iránt” – állította a kormányfő.

„Magyarországnak nem kell félnie attól, hogy tanulnia kell” – mondta Orbán, aki szerint Amerikától és Japántól is tanulhat. „Nem szabad provinciálisnak lenni” – hangsúlyozta, aki szerint most nemcsak az ország, hanem az EU határain is túl kell látni, mert az EU-provincializmus és provincializmus. „Az előttünk álló évek is mind, mind az útkeresésről szólnak majd” – tette hozzá – „biztosak lehetünk abban, hogy ez a folyamat nem ért véget, évekig tart majd, hatásai súlyosak lesznek, a recept még nincs kész”.

„Az is nagy segítség” – szólt ki a hallgatóságának – „ha szólnak, ha disznóságot terveznek Magyarország ellen”. Ezzel Orbán arra utalt, figyelni kell, hogy ne induljon kampány az ország ellen.

Magyarország megítélése külföldön ma rosszabb annál, mint amire az ország rászolgál, ez a tendencia azonban megfordítható - állapították meg a Magyarország Barátai Alapítvány hétfői budapesti konferenciáján rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői.  Magyarország külső képe 3,5-4 éve kifejezetten rossz, a nyugati sajtó zöme ellenségesen, sokszor igazságtalanul ír az országról - mondta Oplatka András történész a konferencián. Roska Tamás akadémikus, Széchenyi-díjas villamosmérnök ugyanakkor arról szólt, hogy a nemzetközi tudományos életben nem él negatív Magyarország-kép. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint a "Magyarország-brand" valóban nem jó, de a mai kommunikációs közegben ezen gyorsan lehet változtatni.

 

Kimaradt?