Külön listát vezetett a romákról a svéd rendőrség

Heves vitákat váltott ki Svédországban, hogy kiderült, a rendőrség etnikai nyilvántartást vezetett néhány ezer, az országban élő romáról. Kedden újabb ilyen listát találtak, ami csak súlyosbította a helyzetet. A rendőrség beismerte, hogy hibázott.

A legutóbb előkerült lista 997 - többségében roma - lakos nevét tartalmazza, tíz év alatti gyerekek is szerepeltek rajta (mintegy százan), s a legfiatalabb mindössze kétéves. A jegyzéket a Svédország déli részén fekvő Skane megyei rendőrkapitányságon állították össze. Klas Johansson, a rendőrség tisztségviselője beismerte, hogy „rosszul kezelték az ügyet".

Az újabb botrány egy nappal azután tört ki, hogy a Dagens Nyheter svéd liberális napilap hétfői száma arról számolt be, hogy egy rendőrségi akta 4029 roma lakos - köztük mintegy ezer gyerek - nevét tartalmazza, akik közül sokan nincsenek is benne a bűnügyi nyilvántartásban. A napilap felvételeket közölt a számítógépes nyilvántartásról, a férfiakat kékkel, a nőket pedig pirossal jelezték. A rendőrség először tagadta, azonban később megerősítette a lista létezését, és később kivizsgálás is indult annak ügyében, hogy ki a felelős a jegyzék összeállításáért.

A Skane megyei rendőrkapitányság hálózatán bukkantak rá a dokumentumra, a „vándorok" elnevezésű mappában. A fájlt 2012. május 29-én hozták létre, azonban a benne szereplő adatok alapján valószínűsíthető, hogy az etnikai alapú adatgyűjtést ennél régebben kezdték. A nyilvántartást eredetileg a lundi rendőrkapitányság készítette, azonban ahhoz számos más szervnek is hozzáférése volt.

A skandináv országban tilos az etnikai nyilvántartás, s ez a tilalom évtizedek óta része a svéd magánjognak. A rendőrség közölte, hogy a kérdés kezelése ügyében az ügyészség tanácsát várják. Szakértők szerint az adatbázis készítésével egyebek mellett az Emberi Jogok Európai Egyezményét is megsértették.

A Twitter mikroblogon közölt üzenetében a svéd kormány európai uniós ügyekkel foglalkozó minisztere, Birgitta Ohlsson a rendszert „rémisztőnek, etikátlannak, elfogadhatatlannak és törvénytelennek" nevezte. „Ha az emberi jogok védelmezőjeként akarunk fellépni Európában, akkor itthon is rendet kell tartanunk" - írta Ohlsson, hozzátéve, hogy „a romák nyilvántartása felháborító".

Lars Forstell rendőrségi szóvivő elmondta, hogy a dokumentumot különleges nyomozások során használják súlyos bűnügyek megelőzésére és megoldására. Forstell hozzátette, hogy a listán olyanok is szerepelhetnek, akiket nem gyanúsítanak semmilyen bűncselekmény elkövetésével, azonban nem őrzik meg az ehhez hasonló ideiglenes nyilvántartásokat.

A svéd kisebbségpolitika hagyományosan meglehetősen toleránsnak számít, azonban az idei évben már nem ez az első eset, amely ebben a tekintetben csorbát ejtett a skandináv állam nemzetközi hírnevén. Az utóbbi időben többször is hírek jelentek meg arról, hogy a bevándorlásellenes párt felemelkedőben van az országban, májusban pedig Stockholm mellett több városban is összetűzések alakultak ki a többnyire fiatal bevándorlókból álló randalírozók és a kivezényelt rendőrök között, a fiatal tüntetők a biztonsági erőket kövekkel dobálták meg és több autót felgyújtottak.

Az Európa Tanács becslései szerint nagyjából 10 millió roma él Európában, közülük 6 millióan az Európai Unióban. A romák többsége a Balkánon él, Svédországban a roma kisebbség létszáma körülbelül 50 ezerre tehető. A svéd lakosság 15 százaléka külföldi születésű, becslések szerint ez a ráta 2060-ra 18 százalékra emelkedhet.

 

Kimaradt?