A nemzet összetartozására emlékeztek határon innen és túl

A Fidesz szerint a nemzeti összetartozás napja alkalmat ad annak az egységnek a kifejezésére, hogy "minden magyar felelős minden magyarért".

Évről évre egyre növekszik azok száma, akik a nemzeti összetartozás napján - mind Magyarországon, mind a határainkon túl – megállnak, és arra emlékeznek, hogy erős nemzet vagyunk és összetartozunk – jelentette ki keddi, budapesti sajtótájékoztatóján a Fidesz szóvivője.

Hoppál Péter felidézte, hogy egy 2010-es országgyűlési döntés értelmében június 4-én tartják a nemzeti összetartozás ünnepnapját. Hangsúlyozta, hogy azért beszél ünnepnapról, mert bár 90 éven keresztül az itthon és az utódállamok területén élő magyarok is sok fájdalmat és szomorúságot éltek meg, de ennél sokkal fontosabb, hogy "merjünk bátrak lenni az összefogásra, merjük átélni azt az élményt, amit nem vehetnek el tőlünk mindenféle rossz döntéssel, hogy összetartozunk, hogy felelősek vagyunk egymásért".

Fontos cselekedetnek nevezte, hogy az Országgyűlés megalkotta az új magyar alaptörvényt, amelyben benne van a határokon túl élő magyarság iránti felelősségvállalás. Az is fontos, hogy megéljük és ezen a napon fejezzük is ki ezt az egységet, hogy minden magyar felelős minden magyarért – tette hozzá.

A szóvivő azzal folytatta: 2010-ben az emberek arról döntöttek, hogy azok, akik "békétlenséget okoztak magyar és magyar között, akik 2004-ben csúfos módon elárulták a határon túlra űzött magyarokat", azok a továbbiakban ne nyilvánítsanak véleményt és ne vegyenek részt a politikai vezetésben. A baloldal viszont megint újraszerveződik, "kimutatja farkasfogát", és ha hatalomra jutnának, lerombolnák azokat az értékeket, amelyeket a magyar emberek három év alatt megalkottak - mondta.

Hoppál Péter szerint a nemzeti összetartozás számukra csak szlogen: 2004-ben bebizonyították, hogy mindenre képesek a magyar magyar ellen való uszításában. A szóvivő összefogást kért, hogy ne térhessenek vissza az ország élére azok, akiknek a nemzeti összefogás nem érték.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én tette a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-t. "A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme" - olvasható az erről szóló döntésben.

MSZP: Trianon meghaladását is jelenti az európai integráció

Trianon következményeit visszacsinálni nem lehet, de meghaladni igen; ehhez az kell, hogy ne a múltba révedjünk az évszázados sérelmek miatt, hanem a jövőbe tekintsünk - olvasható az MSZP elnökének a trianoni békeszerződés évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mesterházy Attila szerint csak akkor boldogulhatunk, ha az ellenségeskedés helyett több lesz bennünk az elfogadás.

Az ellenzéki pártvezető azt írta: június 4-én a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményére, Trianonra emlékezünk, amikor darabokra szakadt a hazánk, és részekre szakították a nemzetet. Trianon mindannyiunknak fáj, akik hazafias büszkeséggel gondolunk a nemzet történelmi sikereire, és akik ma és holnap is erős, sikeres Magyarországot és boldogulni képes magyar nemzetet akarunk - fogalmazott Mesterházy Attila.

Álláspontja szerint azonban nem csak a tragédia fájdalmára, hanem a kiváltó okokra és főként a tanulságokra kell emlékezni. Az ellenségeskedés, a sovinizmus, a nacionalizmus, a gyűlölet voltak a Trianonhoz vezető út állomásai, amelyek soha nem gyógyították, hanem mindig okozták a sebeket - értékelt.

Közölte: mindazoknak, akik Európában és európai módon gondolkodnak, egyértelmű, hogy Trianon meghaladását is jelenti az európai integráció. A magyar nemzet láthatatlan újraegyesítése zajlik, amikor elveszítik gyakorlati jelentőségüket a határok Magyarország, Erdély, a Felvidék és hamarosan Horvátország között. Ha a folyamat tovább halad, még közelebb kerülhetnek ehhez a Vajdaság és Kárpátalja magyarjai is. Aki ezt lassítja, az a magyar nemzet legelemibb érdekét veszi semmibe, és a nemzet összetartozásának újbóli szimbolikus egyesülésének útjában áll - fogalmazott az MSZP elnöke.

Mesterházy Attila hozzáfűzte: a mindenkori magyar kormányoknak kötelessége minden eszközzel segíteni a határon túli magyarokat, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak, hogy magyarként megőrizhessék identitásukat, az adott ország polgáraiként pedig megélhessék teljes egyenjogúságukat. Ehhez - írta - korrekt, tisztességes, európai viszonyra van szükség a határon túli magyarokkal, politikai képviseleteikkel és a környező országok kormányaival is.ú

Berényi: az összetartozás érzése enyhítheti Trianon fájdalmát

Az összetartozás érzése olyan pozitív élmény, amely enyhítheti Trianon fájdalmas emlékét, amelyen túl kell lépni - jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke Érsekújváron a nemzeti összetartozás napja alkalmából hétfőn tartott ünnepi megemlékezésen.

Az emléknap előestéjén tartott rendezvényre megtelt az érsekújvári művelődési központ nézőtere.

Az MKP elnöke a felvidéki városban, amelynek hivatalosan ma már csak negyedrészt magyar a lakossága, azt hangsúlyozta: a magyar nyelvnek és kultúrának olyan kisugárzása és megőrző ereje van, amelyhez ragaszkodni kell, és jó is, és azt nem szabad feladni akkor sem, ha a magyarok egy kicsit egyedül is vannak Európában. Hozzátette, hogy a világban jó magyarnak lenni, ezért szeretné, ha Szlovákiában is jó lenne magyarnak lenni, még akkor is, ha ez nem mindig könnyű.

"Bár Trianon évfordulója számunkra nem ünnep, de az összetartozás érzése jó érzés, a nemzeti összetartozás napja pedig világszerte lehetőséget ad arra, hogy lássuk, hogy mindenütt van egy olyan kemény mag, amely ragaszkodik magyarságához" - mondta az MTI-nek a megemlékezés kapcsán Berényi József.

Az érsekújvári rendezvényen Potápi Árpád János, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke is beszédet mondott.

A trianoni békediktátum olyan sokk volt, amely egyik napról a másikra határon túlivá tette a magyar nemzet egyharmadát, és annak következményeit az azóta felnövekvő nemzedékek sem tudták feldolgozni - emlékeztetett beszédében Potápi Árpád János. Rámutatott: a nemzeti összetartozás napja arról is szól, hogy június negyedike ne elsősorban a gyászt jelentse, hanem az összetartozás érzetét erősítse.

"Közös erővel kell megoldani azokat a problémákat, amelyek összegyűltek (...) nemzetünk önbecsülését, identitását meg kell erősíteni, és ugyanakkor a történelmi megbékélést is erősíteni kell" - mondta az MTI-nek a magyar parlamenti képviselő.

Az emlékesten, amely a késő esti órákban ért véget, a Honvéd Együttes lépett fel.

Bajnai a holokauszthoz hasonlítja Trianont

Az Együtt-PM vezetője elítélte a 2004-es, határon túli magyarok állampolgárságáról szóló népszavazást. A volt miniszterelnök szerint a kormány ma is a nemzetmegosztásra törekszik.

Több mint kilencven évvel ezelőtt ezen a napon írták alá azt a békediktátumot, amely Magyarország területének közel háromnegyedét, polgárainak kétharmadát elszakította a magyar államtól - köztük egy tömbben élő magyarok millióit - írta keddi közleményében Bajnai Gordon a nemzeti összetartozás napja alkalmából.

Trianon igazságtalan volt, irracionális és szívtelen. Tragédia volt, amely közvetve és közvetlenül újabb tragédiákhoz vezetett a nemzet történelmében - fogalmazott az Együtt-PM társelnöke.

Önzésre épülő válasz volt a december 5-i népszavazás

Ma sincs megnyugvás a kérdésben, ma sincs közös nevező Trianon ügyében magyar és magyar között. Jól mutatja ezt a 2004. december 5-i népszavazás is, amelyben a jobboldal rosszul feltett kérdésére adott rossz, az önzésre épülő és a határon túli magyarokat megalázó választ az akkori baloldal - írta a volt miniszterelnök.

Korszakválás kell a huszadik század nagy, nemzeti tragédiáinak a kezelésében is: rendezni kell közös dolgainkat a szovjet megszállás traumája, a magyar holokauszt és végül Trianon traumája kapcsán is.

Sem a trauma szőnyeg alá söprése nem segít, sem az, hogy politikai alapon bárki kisajátítsa ezt az ügyet és a politikai ellenfélnek a nemzetből való kirekesztésére használja fel. A mögöttünk hagyott két évtized példát szolgáltatott mindegyik szélsőségre.

Bajnai: ma is folyik a nemzetmegosztás

De nem szolgálja a nemzet érdekét az sem, ha az június 4-én nem a valódi nemzeti összetartozás gondolatát hangsúlyozzuk, hanem a rezsimet ünneplő, a kormánypárt ideológiájára rímelő  kampánydalt énekeltetünk óvodás és iskolás gyerekekkel.

Magyarország felosztása olyan traumája a nemzetnek, amelyet nem felold, hanem tovább súlyosbít az, aki a nemzet további megosztására használja fel Trianon ügyét. A rezsim mai politikusai ezt teszik. Ezt teszik, amikor a megosztás politikáját exportálják a határon túli magyar közösségekbe, ezt teszik, amikor kormánypárti PR-akcióvá fokozzák le a nemzeti összetartozás napját. És ezt teszik akkor is, amikor egyetlen önkritikus szavuk sincs arról az 500 ezer magyar fiatalról, akik az elmúlt években a kilátástalanság miatt kényszerültek elhagyni a hazájukat. A nemzeti összetartozásból őket sem lehet kihagyni. Az ő megtartásuk és visszanyerésük sorskérdés az ország talpon maradása szempontjából.

A valódi nemzeti politika az, amely minden magyart abban segít, hogy a szülőföldjén boldogulhasson – legyen az a szülőföld az országhatáron innen, vagy túl.

Ezért kell lezárni azt a korszakot, amely a Trianonról való hallgatás és a Trianonnal való politikai visszaélés évtizedeit jelentette.

Kapcsolódók

Kimaradt?