Zavargások törtek ki Bejrútban, előrehozott választásokat írhatnak ki


-A A+

Nyugalmazott katonatisztek vezetésével tiltakozók rohamozták meg a libanoni külügyminisztérium épületét Bejrútban, melyet kikiáltottak a „forradalom főhadiszállásának”. Szombat este a tüntetések hatására Haszan Diáb libanoni kormányfő előrehozott parlament választások kiírását javasolta.

A tévében élőben közvetített támadást akkor hajtották végre, amikor a biztonsági erők nagy erőkkel vonultak fel a belvárosban, ahol több ezer tiltakozó követelte a politikai elit távozását. Az ottani összecsapásoknak a libanoni vöröskereszt szerint mintegy 130 sebesültje van.

Elégették az államfő portréját

A Reuters hírügynökség jelentése szerint több tucat tiltakozónak sikerült behatolni a külügyminisztérium épületébe, ahol a kormány és a politikai elit elleni jelszavakat skandáltak, és elégették Michel Aun államfő portréját. Az épület bejáratnál hatalmas transzparenst feszítettek ki, melyen az áll, hogy Bejrút a forradalom fővárosa. „Itt kitartunk. Felszólítunk minden libanonit, hogy foglalják el az összes minisztériumot” – kiabálta egy hangosbeszélőbe egy tiltakozó az épületnél.

Korábban több ezer ember gyűlt össze Bejrút belvárosában, hogy az általuk hanyagnak, korruptnak és alkalmatlannak tartott politikai elit távozását követeljék a kedden a kikötőben bekövetkezett hatalmas robbanás miatt. „Bosszút! Bosszút! Vesszen a rezsim!” – skandálta a tömeg az AFP francia hírügynökség helyszíni jelentése szerint. 

A tiltakozást a szervezők az „Ítélet napja” címszóval hirdették meg, a libanoni közösségi médiában pedig a tüntetésekkel kapcsolatban a leggyakoribb kifejezés, amelyet a tiltakozók használnak az, hogy „Akasszátok fel őket!”.

A rohamrendőrség könnygázt vetett be a tiltakozók egy fiatal csoportja ellen, akik kövekkel és botokkal dobálták meg a rendőröket, és megpróbáltak áthatolni azon a kordonon, amellyel a rendőrség a parlamenthez vezető utat lezárta. A tömeg nagy része azonban az AFP szerint békés volt.

Előrehozott választásokat írhatnak ki

A tüntetés kezdete előtt nem sokkal találkozott Michel Aun libanoni elnökkel, Haszan Diáb kormányfővel és Nabih Berri parlamenti elnökkel Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A politikus a Twitteren azt írta, hogy kifejezte az európaiak szolidaritását a libanoni néppel, egyben világossá tette, hogy a libanoni politikai erőknek együtt kell működniük egymással a közjó érdekében, és reformokat kell végrehajtaniuk. 

Szombat este a tüntetések hatására Haszan Diáb libanoni kormányfő előrehozott parlament választások kiírását javasolta. „Előrehozott választások nélkül nem tudunk kilábalni ebből a válságból” – olvasta fel közleményét a libanoni kormányfő. Diáb hozzátette, hogy nem ő a felelős az ország hónapok óta tartó gazdasági és politikai válságáért. Elmondta azt is, hogy még két hónapon át kész hivatalban maradni, amíg a politikai erők megállapodnak az előrehozott választások kiírásáról. „Én a változásra vágyó libanoniakkal vagyok” – szögezte le Diáb.

Libanon már a keddi robbanás előtt is hónapokon át forrongott. 2019 ősze óta hatalmas tüntetések voltak országszerte, az ország gazdasága és a libanoni font értéke mélyrepülésbe kezdett, és a tömegek követelték az általuk a válságért felelősnek tartott politikai elit távozását.

Kedden hatalmas robbanás rázta meg a libanoni fővárost. Több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 150 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek és százezrek otthona vált lakhatatlanná Bejrútban. A detonációt követően kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. Ezt követően egymásra mutogatás kezdődött, és a hatóságok 19 embert őrizetbe vettek, köztük a bejrúti kikötő és a vámhivatal vezetőjét.

Haszan Diáb libanoni kormányfő előrehozott parlamenti választások kiírását javasolta. Szerinte enélkül az ország nem tud kilábalni a válságból. Hozzátette: nem ő a felelős az ország hónapok óta tartó gazdasági és politikai kríziséért. Elmondta azt is, hogy még két hónapon át kész hivatalban maradni, amíg a politikai erők megállapodnak a választás kiírásáról. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X