Csalódott az SZNT: tiltakozásuk ellenére is odaadják Iohannisnak a Nagy Károly-díjat


-A A+



A Nyugat-Európában való csalódottságát fogalmazta meg szerdai közleményében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, amiért a Nemzetközi Nagy Károly-díjat adományozó aacheni bizottság elnöke, Jürgen Linden válaszlevelében „nem vélte felfedezni” Klaus Iohannis magyarokat megbélyegző szándékát, ezért – mint írta – a román államfőt továbbra is „meggyőződéses européernek” tartják, és nem vonják vissza az általuk odaítélt elismerést, amit a koronavírus-járvány miatt egy későbbi időpontban adnak át neki.

Az SZNT május 14-én tiltakozó levelet küldött az aacheni Nemzetközi Nagy-Károly Díjat (más néven Charlemagne-díj) odaítélő igazgatóság vezetőjének, arra hívva fel a grémium figyelmét, hogy Románia elnöke nem méltó a kitüntetésre, hiszen az erdélyi magyarokat célzó kijelentéseivel, „ezzel a megalapozatlan, és gyűlöletkeltésre alkalmas hazugsággal, Klaus Iohannis egy egész nemzeti közösséget bélyegezett meg”.

Mint emlékezetes, április 29-i videoüzenetében az államfő politikai ellenfelét, a Szociáldemokrata Pártot (PSD) azzal vádolta meg, hogy míg a román kormány a koronavírus-járvánnyal küzd, addig ők „a parlament titkos szobáiban azon dolgoznak, hogy Erdélyt átadják a magyaroknak”, és beszédében lejárató hangnemben és stílusban használta a magyar nyelvet.

Jürgen Linden a közelmúltban Bencsik János magyarországi független országgyűlési képviselő megkeresésére is azt válaszolta, hogy Klaus Iohannis csupán az alkotmány őre, és „szokatlanul éles retorikája" nem a magyarokat, hanem politikai ellenfeleit célozta meg, s ezért nem vonják vissza a számára odaítélt díjat. „A bizottságot ezek szerint cseppet sem zavarja, hogy egy európai uniós tagországban nyíltan nemzetbiztonsági kockázatként kezelik a legnagyobb államalkotó nemzetiséget, iskolákat vegzálnak és zárnak be, nemzeti jelképeket és ünnepeket üldöznek, belpolitikai haszonszerzés céljából soviniszta gyűlöletkeltést folytatnak” – állapította meg akkor Bencsik János.

Az SZNT elnöke emlékeztette a bizottságot, hogy a díjat az Európa egyesítésében szerzett érdemek elismeréseképpen alapította Aachen városa 1950-ben, és többek között olyan neves személyiségek kapták eddig meg, mint az elsőként díjazott Richard von Coudenhove-Kalergi, a páneurópai eszme megfogalmazója, Konrad Adenauer, Winston Churchill, Robert Schuman, Henry Kissinger, Francois Mitterrand, Helmut Kohl, Václav Havel, vagy Angela Merkel. Izsák Balázs szerint Románia elnöke – a fent idézett nyilatkozata miatt – nem méltó arra, hogy csatlakozzon e személyekhez. „Tette mindezt azért, mert a képviselőház néhány nappal korábban elfogadta a demokratikus úton, a román parlamenthez benyújtott törvénytervezetet Székelyföld területi autonómiájáról” – írta az SZNT, elnöke kérve a díjat odaítélő igazgatóságot, hogy vizsgálja meg a történteket és vonja vissza az elismerés odaítéléséről szóló döntését.

A június 12-én kelt és a napokban kézbesített válaszlevelében a Jürgen Linden nem találta támadó és becsmérlő jellegűnek a romániai magyarságra nézve, amit Klaus Iohannis államelnök mondott.

„Az elnök [Iohannis] a hivatkozott állásfoglalásában saját magához képest szokatlanul éles retorikát használt, melyben azonban nem vélem felfedezni a magyar kisebbség elleni támadást, vagy becsmérlést. Iohannis elnök maga is többször nyomatékosan világossá tette, hogy kijelentései semmiképpen sem irányultak a magyar kisebbség ellen, melynek tagjait nagyra értékeli. Aggályait sokkal inkább politikusokkal szemben fogalmazta meg, mindenekelőtt a PSD politikusaival szemben, éspedig az alkotmány őrének szerepétől motiválva. A Nemzetközi Nagy Károly-díjat átadó igazgatóságnak változatlanul semmi kétsége afelől, hogy Klaus Iohannis személyében egy meggyőződéses és meggyőző européert tüntet ki, és nem látjuk okát ezen döntésünket megmásítani” – olvasható a levélben.

Az SZNT ennek kapcsán emlékeztetett: hírhedt megnyilvánulásáért az Országos Diszkriminációellenes Tanács május végén 5000 lejes büntetést szabott ki az államfőre, vagyis „a bukaresti hatóság számára sem annyira európai Klaus Iohannis megnyilvánulása, mint ahogyan azt Jürgen Linden állítja”. Izsák Balázs szerint az eset további bizonyíték arra, hogy „a kelet-közép-európai közösségekben a rendszerváltás előtt a Nyugat-Európáról kialakított kép egy illúzió volt, így ma a valósággal kell szembenéznünk”.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X