Rágalmazás címén eljárás indult Alekszej Navalnij ellen


-A A+

Rágalmazás címén büntetőeljárást indított Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ellen hétfőn az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

Az SZK kifogásolta, hogy Navalnij a Twitteren megtámadott egy második világháborús veteránt, Ignat Artyomenkót, aki egy, az orosz alkotmánymódosítást támogató videóban szerepelt. Az írta az Artyomenkót ábrázoló fotó mellé, hogy „a fizetett lakájok csapata” egyelőre gyengén szerepel. Továbbá „az ország szégyenének”, „lelkiismeret nélküli embereknek” és „hazaárulóknak” nevezte az alaptörvény módosításának híveit.

Oroszországban július 1-jén tartanak országos szavazást az alkotmánymódosításról. A változtatásokat a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták, népszavazást kiírni a vonatkozó szabályok értelmében nem kötelező, ám Putyin kezdeményezte, hogy egyfajta népi bizalmi szavazás gyanánt rendezzenek országos szavazást az ügyben. A megújított alaptörvény egyebek között „lenullázza” a 67 éves, nyolc éve hivatalban lévő elnök eddig letöltött államfői mandátumait, amivel megnyitja számára az utat, hogy a 2024-ben és a 2030-ban esedékes elnökválasztáson is jelöltethesse magát. Az alkotmánymódosításnak megfelelően az elnöki tisztséget a jövőben egy személy legfeljebb két ciklus erejéig töltheti majd be. Az erre a posztra törekvő, legalább 35 éves pályázókkal szemben követelmény, hogy a korábban megkövetelt 10 helyett 25 évig éljenek Oroszországban, semmilyen más országnak ne legyenek állampolgárai, és ne legyen külföldi lakhatási engedélyük sem. A külföldi állampolgárság tilalmát más országos és regionális vezető tisztségekre és a szövetségi parlament képviselőire is kiterjesztették.

A módosítások - az orosz alkotmány nemzetközi joggal szembeni prioritásának meghirdetése mellett - konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaznak. Egyebek között utalnak az istenhitre és Oroszországra mint a Szovjetunió jogutódjára is - a jelenlegi határain belül - azzal, hogy rögzíti: „az ezeréves történelme által egyesített Oroszországi Föderáció, megőrizve az elődök emlékét, akik átadták nekünk eszményeiket és az istenhitet, csakúgy mint az orosz állam fejlődésének jogfolytonosságát, elismeri a történelmileg kialakult állami egységet”.

Az alaptörvényben új, hogy megtiltja az ország területének elidegenítését célzó tetteket és felhívásokat. A gyermekeket nevezi meg az ország legfontosabb kincsének, a házasság fogalmát pedig egy férfi és egy nő szövetségeként határozza meg. Megerősítené az orosz nyelv hivatalos használatát az állam területén, de a köztársaságoknak megengedi, hogy nemzeti nyelveiknek az orosszal egyenrangú államnyelvi státust adjanak.

Putyin korábban bejelentette, hogy a módosítás nem fog életbe lépni, ha leszavazzák. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet június 4-én közölt adatai szerint az orosz szavazópolgárok 67 százaléka szándékozik részt venni az alaptörvény módosításáról rendezendő voksoláson. Közülük 61 százalék kész támogatni a változásokat, 21 százalék pedig ellenzi őket.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X