Mutatjuk Orbán Viktor 22. évértékelőjének legfontosabb elemeit


-A A+



A klímavédelem kapcsán cselekedjünk, ne csak beszéljünk! – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök évértékelő beszédében vasárnap, a Várkert Bazárban. A kormányfő beszélt Trianonról, az elmúlt 10 év eredményeiről, az új nemzeti konzultációról, Gyöngyöspatáról, a családvédelmi intézkedésekről és a következő két évről is.

„Ma, száz évvel a trianoni halálos ítélet után azt jelenthetem Önöknek, hogy élünk, és Magyarország még mindig megvan” – ütötte fel évértékelő beszédét Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnap, Budapesten. A kormányfő hozzátette: nemcsak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából. Az újra nemzeti alapokra állított Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával megtaláljuk a hangot, széles együttműködést, sőt szövetségeket is alakíthatunk – közölte a miniszterelnök.

A történelem újra megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek – saját nemzeti érdekeik alapján – új szövetségi rendszert építsenek ki, és így a keletről és nyugatról fenyegető veszélyekkel szemben is megvédhetjük magunkat – mondta Orbán Viktor.

A felemelkedés kulcsa a nemzeti önbecsülés helyreállítása

Minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik, a bajba jutott országok polgárainak személyes önbecsülése pedig csak nemzetükével együtt térhet vissza – fogalmazott a kormányfő. Felidézte azt a 2010-es célkitűzést, hogy bizonyítsuk be magunknak és a világnak, még mindig vagyunk valakik. „Úgy gondoltuk, vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet. És mivel a Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem voltak járhatóak, kénytelenek voltunk újat csinálni” – mondta, hozzátéve: tíz év után kellő szerénységgel azt mondhatja, kitaláltuk és meg is csináltuk.

Az IMF-et hazaküldték, a hiteleket idő előtt visszafizették, létrehoztak 850 ezer munkahelyet, felszámolták az ingyenélést, a pénzügyeket rendbe tették, a dolgozóknak megadták a tiszteletet és a megbecsülést, a családok megkapták az elismerést, a nagycsaládok nagy elismerést kaptak, megindították a nemzetegyesítést, és a határon túlra kényszerült magyar közösségeket összekötötték az anyaországgal – sorolta. Kiemelte a kormányfő azt is, hogy a héten közzétett brüsszeli gazdasági jelentésekben egész Európa azt olvashatja, hogy úgy tűnik, 2019-ben a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban az egész kontinensen.

„A liberális nem más, mint diplomás kommunista”

Arról is beszélt, hogy Magyarországot a volt kommunistákból álló kormány vitte csődbe liberális politikájával. „Ez a példa megerősíti azt a feltételezést, hogy olyan, hogy liberális, nincs is. A liberális nem más, mint diplomás kommunista” – fogalmazott, úgy folytatva: „ha megfogadtuk volna a tanácsukat, akkor most Magyarország egy kórteremben feküdne, IMF- és brüsszeli hitelek csövei lógnának minden végtagjából, és Soros György kezében lenne a hitelek csapja”. Úgy fogalmazott: ebben nincs semmi túlzás, „én, aki több mint harminc éve nyomom az ipart a politikában, saját szememmel láttam, hogy Soros György háromszor próbálta meg kifosztani Magyarországot”.

Egyetértési pontokat kell létrehozni

A felemelkedés kulcsa a nemzeti önbecsülés helyreállítása – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Újra nemzeti konzultációra készülünk, ismét a kényszer visz rá bennünket, és egyetértési pontokat kell létrehozni, hogy a kormánynak legyen mire ráállnia, legyen hol megvetnie a lábát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő hangsúlyozta: Európában az a helyzet állt elő, hogy a döntéshozóknak az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál; gúnyt űznek az igazságból, a becsületes emberek egészséges életösztöneiből, és az áldozatok helyett az elkövetőket védenék. Közölte: ez a veszedelmes jelenség Magyarországot is elérte, és komoly vitákra, nemzetközi erőpróbákra számíthatunk. A miniszterelnök kifejtette: külföldről finanszírozott, s persze a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és felbérelt ügyvédeik a jogvédelemmel visszaélve perek tömkelegét indítják. Nem nézhetjük ezt tovább tétlenül – hangoztatta.

A gyöngyöspatai helyzetről azt mondta: akkor pattant ki az ügy, amikor a cigány családok elindultak az életmódváltás útján, és ebbe az ígéretes folyamatba vágott bele a villám azzal a bírói ítélettel, amely szembefordította egymással a gyöngyöspataiakat. A bírói eljárást kezdeményező szervezetet szintén Soros György pénzeli – tette hozzá.

Kiemelte: továbbra is hiszünk abban a Magyarországban, amely minden magyar biztonságos otthona, és mindenkinek megadja a jó élet lehetőségét, továbbra sem tűrjük el, hogy a származás, az etnikum stigmát vagy hátrányt jelentsen, de előnyt és előjogot sem adhat, a pénzért pedig származásra való tekintet nélkül mindenkinek meg kell dolgoznia.

Az utolsó tíz év volt a legsikeresebb elmúlt száz év magyar történetében

„A tények azt mutatják, hogy az utolsó tíz év volt a legsikeresebb tíz az elmúlt 100 év magyar történetében” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő úgy fogalmazott: a magyar elszokott attól, hogy sikeres népként tekintsen magára. Hobónak van igaza: „oly sokáig voltunk lenn, hogy nem is tudjuk, milyen fenn” – idézte.

Az elmúlt tíz év eredményeit kifejtve Orbán Viktor hangsúlyozta: a külső és belső egyensúly megtartása melletti fenntartható növekedés egyetlen másik évtizedre sem volt jellemző az elmúlt 100 év során. Mindez úgy, hogy európai mércével mérve a vagyoni egyenlőtlenségek mérsékeltek maradtak, vagyis a növekedés előnyei a társadalom széles rétegeihez is eljutottak – jegyezte meg.

A sérülékeny csoportokat, fiatalokat, 50 év felettieket, gyermeket vállaló nőket, alacsonyan képzetteket sikerült munkához juttatni. A bérek is megindultak felfelé, a minimálbér és a garantált bérminimum értéke megduplázódott, 2019-ben minden idők legtöbb beruházásáról született döntés, és tavaly megdőltek az exportrekordok is.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: lakosságszámot tekintve a világ országai között Magyarország a 94. helyen áll, de exportban a 34. Mindezt egy tízmilliós ország érte el. „Van-e nyilvánvalóbb bizonyítéka a tehetségnek és a szorgalomnak?” – tette fel a kérdést.

Arról is beszélt, hogy azok, akik a magyar pedagógusokat, az oktatást és szakképzést gyepálják, lehetnének mértéktartóbbak is. Azok a munkások, szakemberek, mérnökök ugyanis, akik itt, Magyarországon a világ legmodernebb gyárait működtetik, mind a mi iskoláinkból és egyetemeinkről kerültek ki – hangoztatta. Az elmúlt 10 évbenmegtanultuk azt is, hogy Európa nem Brüsszelben van. Európa mi vagyunk, és nem kell megfelelnünk a megfáradt brüsszeli elitnek. Korábban azt hittük, Európa a mi jövőnk, ma már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője – fogalmazott.

Összegzése szerint a Kárpát-medencéből ma erő sugárzik. Ez az erő abból a felismerésből fakad, hogy magyarnak lenni jó, felemelő és ígéretes dolog. „A mi nemzetünk tudja: Magyarország az első” – mondta.

A kormány klímavédelmi akciótervet fogadott el

A kormány a héten klímavédelmi akciótervet fogadott el, megalkották azt a programot, amellyel elérik, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított villamosenergia 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő kiemelte: komoly lépéseket kell tenni, hogy megvédhessék, amit elértek, fenyeget a klímaválság, a demográfiai hanyatlás és baljós árnyak gyülekeznek az európai gazdaság fölött is. Úgy látja, a klímavédelem politikai divattá lett, a sok üres beszéd pedig lerontja az ügy komolyságát. Pedig ideje beszéd helyett cselekedni – mondta. Megjegyezte: a klímavédelmi programból az is látszik, hisznek abban, hogy 2030-ban ez még rajtuk lesz számon kérhető.

Megvédik a folyókat a külföldről érkező hulladékoktól

Kifejtette: július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását és megbüntetik a szennyezőket. Betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását – sorolta. Hozzátette: megvédik a folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól.

Orbán Viktor kitért rá: szigorúan fognak fellépni a Magyarországon működő multinacionális cégekkel szemben, előírják, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. Emellett a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését.

Közölte: minden újszülött után tíz fát ültetnek, 2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen. A következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását. Támogatni fogják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, valamint 2022-től csak elektromos buszok forgalomba állítását fogják megengedni a városi közlekedésben – mondta. Hangsúlyozta: bevezetik a Zöld Államkötvényt, a kormány vállalja, hogy az ebből befolyó pénzt csak klímabarát programokra fordítja.

Több mint százezren jutottak babaváró hitelhez

Több mint százezren jutottak hozzá a babaváró hitelhez, amely a 10. legnépszerűbb kifejezés volt, amire az internetezők rákerestek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Megkezdődött a négygyermekes anyák jövedelemadó-mentessége, ami 40 ezer család életét teszi könnyebbé – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

 Bár nem szerepelt a családvédelmi akciótervben – folytatta –, de sikerült a meddőség elleni küzdelemben is egyet, sőt kettőt is előre lépni. A legfontosabb az volt, hogy mindenki számára elérhetővé, vagyis ingyenessé tegyék a vizsgálatokat és beavatkozásokat, sőt a gyógyszereket is. Ma az állami szolgáltatók minden hozzájuk fordulót el tudnak látni – közölte.

Azt is jó hírnek nevezte, hogy 2010-2018 között 90 ezerrel több gyermek született, mint abban az esetben született volna, ha minden maradt volna a 2010-es tendenciák medrében. „Tudom, hogy a négygyermekes anyák után a háromgyermekes anyák számára is előbb vagy utóbb be kell vezetni az szja-mentességet. Azt is tudom, hogy a szülés utáni első félévben ma az anyák az előző évi átlagkeresetük 70 százalékát kapják, és ezt 100 százalékra kellene emelni, s akkor a szülést követő első félévben több pénzhez jutnának, mintha nem szültek volna” – mondta.

Megemlítette Orbán Viktor a fiatalok körében bevezetett ingyenes nyelvvizsgát és KRESZ-vizsgát is, hozzátéve, hogy ezt ki kellene terjeszteni a gyesen, gyeden lévő édesanyákra is.

A munkahelyeket egyszerre kell megőrizni és korszerűsíteni

„2020-ban és utána is erőinket a munkahelyek megőrzésére kell fordítanunk, a munkahelyeket egyszerre kell megőrizni és korszerűsíteni, mert ha munka van, minden van” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében. Orbán Viktor kifejtette: az európai gazdaság, azon belül is leginkább az eurózóna térsége, egyszerűen megállt, és a magyar áruk 85 százaléka éppen ezekbe az országokba irányul. Az ő bajuk tehát a mi bajunk is – tette hozzá.

Azt mondta: 2019-ben a német ipari termelés jelentősen csökkent, de a magyar öttel nőtt. 2020-ban és talán még utána évekig is erőinket a munkahelyek megőrzésére kell fordítanunk. Tudjuk, hogy ilyenkor adót kell csökkenteni, erre készülünk most is, a kisvállalkozási adót és a munkát terhelő adót csökkenteni fogjuk. A nyugdíjak értékét meg fogjuk őrizni, hiszen erről állapodtunk meg a nyugdíjasokkal – közölte.

Kiemelte: a világban a verseny sosem szűnik meg, de Európa mintha ki akarna szállni a versenyből, korlátozni akarja a versenyt az unión belül, és az adózás, a munkavállalás és a szolgáltatások tekintetében is. Néha úgy lehet érezni, hogy a nyugatiak nem tanultak a mi történelmünkből, és nem tudják, hogy a szocializmus tönkreteszi a nemzeteket – fogalmazott.

A miniszterelnök szerint ha Magyarországot, a magyar adórendszert, szociális rendszert, munkaerőpiacot beleszabályozzák az európai egyesült államok gazdasági rendjébe, akkor a mi fejlődésünk is megáll. Ezért kell csínján bánni az euró bevezetésével is, ne üljünk fel olyan vonatra, amelyről nem tudjuk, hogy hová megy – vélekedett.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X