Duda: a holokauszt-tagadás az áldozatok megbecstelenítését jelenti


-A A+

Az áldozatok megbecstelenítését jelenti a holokauszt-tagadás, illetve Auschwitz kihasználása akármilyen más célra, mint az emlékezet-ápolás – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulóján rendezett nemzetközi megemlékezésen.

A több mint harminc állam- és kormányfő, illetve királyi családok tagjai részvételével rendezett idei megemlékezés fő vendégeinek mintegy 200 meghívott túlélőt tekintenek, őket ültették a rendezvényen az első sorokba, kivételt téve a szokásos diplomáciai protokoll betartásában.

„Lerójuk tiszteletünket az Auschwitzban és más helyeken meggyilkolt 6 millió zsidó előtt" – jelentette ki Duda, megnyitva a rendezvényt a volt auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs és megsemmisítő tábor főkapuja előtt felállított speciális sátorban. „Azon haláltábor kapuja előtt állunk, amelyben a legtöbben veszítették életüket, és amely a holokauszt jelképe lett" – fogalmazott a lengyel elnök. Lengyelország nevében ünnepi ígéretet tett arra, hogy mindig őrizni fogják az auschwitzi haláltáborban történtek emlékezetét.

Aláhúzta: a lengyelek ezt az elköteleződést már a holokauszt idején vállalták, amikor „életüket kockáztatva segítették a zsidókat", amikor Witold Pilecki és Jan Karski, a lengyel földalatti Honi Hadsereg katonái beszámoltak a világnak a kezdődő holokausztról.

A holokausztot Németország teremtette meg, de megvalósításában egyetlen európai állam sem akadályozta a nácikat – szögezte le Roland S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke a megemlékezésen. „Németország és Ausztria előkészítették, megteremtették és megvalósították ezt a romboló rosszat" – idézte fel, hozzátéve: közben „semmilyen európai állam nem akadályozta a nácikat". Feltette a kérdést, vajon mi lett volna az ő sorsa, ha 1944 februárjában nem New Yorkban születik, hanem Magyarországon, ahonnan a nagyszülei származtak. „Túléltem volna? Nem, egyike volnék a 430 ezer itt meggyilkolt magyarországi zsidónak" – mondta Lauder. Európa-szerte „szerencsére akadt egy maroknyi, romlatlan ember is", a Világ Igazai, akik életüket kockáztatva zsidókat mentettek – tette hozzá.

Figyelmeztetett a ma feléledő antiszemitizmus veszélyére, amelynek kezeléséhez, mint mondta, „nem elegendőek a politikai beszédek", hanem „szükség van kemény és szigorú törvényekre".

Holokauszttúlélő: magyar ruhákat tartottam kezemben

Az első felszólaló szemtanú, Batsheva Dagan arról beszélt: fiatal lányként került Auschwitzba, a németek négy különféle kommandóba (szolgálatba) irányították őt. Az egyik a betegápolást jelentette, a kórházban egy ideig a Mengele (Josef Mengele, a koncentrációs tábor SS-tiszt orvosa) által halálra ítéltek között találta magát, de megmenekült. Később az úgynevezett Kanada-kommandóba került, ahol 1944 tavaszától a Magyarországról Auschwitzba hurcolt zsidók személyes holmiját válogatták szét.

„Magyar ruhákat tartottam a kezemben, kezdetben sírtam, aztán hozzá kellett szoknom, mert ez volt a munkám" – idézte fel Dagan. A lengyelországi Lódzból származó lány a tárgyak között felismerte tanárainak fényképeit is, akik a lódzi gettó 1944. júniusi felszámolása kerültek Auschwitzba.

Tanúvallomást mondott Else Baker szinti túlélő, Marian Turski lengyelországi zsidó, történész, valamint Stanislaw Zalewski, az Auschwitzot túlélt lengyel politikai fogoly is.

A megemlékezést ökumenikus imák zárták, ezt követően a túlélők és az állami küldöttségek vezetői lerótták tiszteletüket a birkenaui gázkamrák romjainál létesített, a láger áldozatainak szentelt emlékmű előtt. Magyarországot a megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, feleségével, Lévai Anikóval együtt.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X