Vincze Loránt az MSPI esélyeiről: az új Európai Bizottság eredményesebbé tenné a polgári kezdeményezéseket


-A A+



A Minority SafePack európai kisebbségvédelmi csomagnak (MSPI) kedvez, hogy eddig egyik sikeres polgári kezdeményezés sem jutott el a jogalkotásig, és az új Európai Bizottságnak feltett szándéka a rendszer eredményessé tétele – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Vincze Loránt, a FUEN elnöke. Az RMDSZ EP-képviselőjét az MSPI előtt álló útról kérdeztük.

A Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatói nyilatkozatai már jó ideje összegyűltek, de az RMDSZ és a FUEN már korábban jelezte, hogy csak az új Európai Bizottság felállása után regisztrálják az aláírásokat. Ez végül pénteken megtörtént. Miért nem regisztrálták az aláírásokat már december elején, amikor az új Európai Bizottság a hivatalába lépett?

A Minority SafePack támogatói aláírásainak regisztrálása alapvetően egy technikai jellegű művelet volt. Gyakorlatilag arról van szó, hogy bevezettük az online rendszerbe a 28 tagállamnak az érvényes aláírásokról kiállított bizonylatát, amelyeket az Európai Bizottság azonnal ellenőrzött és rendben lévőnek talált.

Az aláírások regisztrálását, amit eredetileg december 3-ra terveztünk, az EB kérésére halasztottuk. Ők kértek arra novemberben, hogy várjuk meg az új Bizottság hivatalba lépését és a munka beindulását, annak érdekében, hogy javaslatainkat majd személyes találkozón mutathassuk be a biztosoknak és főigazgatóknak. Az aláírások hitelesítését követően ugyanis legtöbb egy hónapon belül ezt a megbeszélést meg kell szervezni, tehát esetünkben február 9-ig.  Azért döntöttünk a halasztás mellett, hogy magas szintű találkozó jöhessen létre egyfelől a kezdeményezőbizottság és a FUEN, másik oldalon pedig az EB képviselői között, vagyis végre, nyolc év után legyen érdemi párbeszéd az őshonos kisebbségek jogairól. Közben január elsejétől változott a polgári kezdeményezések szabályzata: kedvezőbb feltételek nyílnak kezdeményezésünk számára – például három hónap helyett fél éve  lesz dönteni a Bizottságnak javaslatainkról, ami azt is jelenti, hogy alaposabb elemzésre, több tárgyalásra, erőteljes lobbira van lehetőség. Ugyanakkor az Európai Parlamentben szélesedik ki a lehetőségek köre a plenáris vita megszervezésével. Valójában számunkra a személyes találkozás, terveink, javaslataink ismertetése volt a fontos, nem az, hogy pontosan melyik napon nyomtuk meg az Enter gombot.

Melyek azok a kisebbségvédelemben illetékes főigazgatóságok, amelyek vezetőivel leülnek tárgyalni február 9-e előtt?

A Minority SafePack egy átfogó javaslatcsomag, amely oktatási, kulturális, anyanyelvhasználati, regionális politikai, vagy például kutatásfejlesztési, audiovizuális területen fogalmaz meg javaslatokat. Így nem feltétlenül csak a kulturális főigazgatóság vezetőivel szükséges egyeztetnünk – bár jelzem, nem mi, hanem a Bizottság dönt arról, kik fogadnak majd bennünket. Azt az ígéretet kaptuk, hogy biztosok is mindenképpen jelen lesznek a találkozón. A polgári kezdeményezésekkel Vera Jurova, az EB alelnöke foglalkozik, én már jeleztem is neki a biztosi meghallgatásokon, hogy a regisztrációt követően remélem, találkozunk. Egyelőre még nem tudjuk, ki lesz jelen az EB részéről és azt sem, hogy pontosan melyik nap lesz a találkozó.

Mi ennek a találkozónak a célja?

A nemzetközi szakértői csoportunk rengeteget dolgozott azon, hogy a Minority SafePackben foglaltakat úgymond lefordítsa jogi szaknyelvre, azaz konkrét törvénykezdeményezéseket fogalmaztunk meg. Ezeket a jogszabályokat mutatjuk be ezen a találkozón. Számunkra ez kulcsfontosságú, hiszen egészen más konkrét szakpolitikai intézkedésekről tárgyalni, mint csupán elvileg beszélni a javasolt kilenc intézkedésről. Az Európai Törvényszék javunkra hozott döntései és a javaslatcsomagunk egyértelműen bizonyítja, hogy a jelenlegi uniós keretek között is lehet előrelépést elérni az őshonos kisebbségek helyzetének javítása terén.

Összefoglalná röviden azokat a jogszabálytervezeteket, amelyeket a találkozón ismertetni fognak?

A több mint hetven oldalas javaslatcsomagunkat fontosabb elemeit november 28-án mutattuk be Strasbourgban, az Európai Parlamentben.

  • Kérjük, hogy az Európai Tanács ajánlatot fogalmazzon meg az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzése és népszerűsítése érdekében. A tagállamokban élő kisebbségek számára határozzon meg oktatásügyi, kulturális és nyelvhasználati közpolitikákat.
  • A tervezet intézkedéseket ír elő az anyanyelvi oktatás terén is, mind az intézményrendszert, mind pedig a speciális tankönyveket és tanterveket illetően.
  • Pénzügyi támogatást kér a kisebbségi médiának, és garanciát a kisebbségi kultúrához való hozzáférés biztosítására.
  • A jogszabály-javaslat, amennyiben elfogadásra kerül, európai szintű garanciát jelentene az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban is, előírja például a hivatalos okiratok anyanyelven történő közlését, de az igazságszolgáltatásra, a közszolgáltatások rendszerére és a fogyasztóvédelemre is kiterjed.
  • Ellenőrző mechanizmust vezetne be, amely arra kötelezné a tagállamokat, hogy betartsák a kisebbségvédelem terén elfogadott jogszabályokat.
  • EU-s alapokat különítene el az anyanyelvhasználat elősegítésére az EU kohéziós alap kiterjesztése által. A tervezet ugyanakkor a strukturális és a befektetési alap előírásainak módosítását is kéri. A módosítás eredményeként a kisebbségi régiókra külön figyelmet fordítanának az EU-s finanszírozás odaítélésekor. Az összegeket innovációra, integrációra, gazdasági fellendítésre, a többnyelvűség népszerűsítésére és területfejlesztésre lehetne fordítani.
  • A javaslat értelmében ugyanakkor létrehoznák a Nyelvi Sokszínűség Európai Központját. Az újonnan létrejött központ monitorizálást végezne, szaktanácsadást és háttéranyagot szolgáltatna az Európai Unió intézményeinek és tagállamainak, a nyelvi sokszínűség népszerűsítése és védelme érdekében.
  • Uniós kutatást kezdeményez, amelynek célja felmérni az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek társadalmi és gazdasági hozzájárulását.
  • A jogszabály-javaslat az állampolgársággal nem rendelkező őshonos kisebbségek számára is jogegyenlőséget kér.
  • Nem utolsó sorban szabad hozzáférést biztosítana a kisebbségi régiókban az anyanyelvi audio-vizuális média- és digitális tartalmakhoz.

Hogyan zajlik a döntéshozói folyamat az Európai Bizottságban az MSPI-ről? Az EB illetékes főigazgatóságai javasolnak majd egy álláspontot a biztosok kollégiumának?

A belső döntéshozatali mechanizmus viszonylag bonyolult, a legfontosabb azonban minden bizonnyal az, hogy a biztosok kollégiuma hoz politikai döntést arról, hogy indul vagy sem jogalkotás. Az EB-n belüli véleményeken kívül meghatározó az Európai Parlamentben szervezett közvita eredménye, a plenáris vita és az EP támogató határozata. Ugyanakkor az EU-s fővárosokban általunk folytatott lobbinak is minden bizonnyal fontos hatása lesz.

Az Európai Parlament jelenlegi összetételét tekintve mi az esélye annak, hogy EU törvényhozói testülete pozitívan viszonyuljon a kezdeményezéshez?

Bizakodó vagyok ebben a tekintetben. Az EP-ben rendszerint többségben vannak azok, akik támogatják a kisebbségügyet, az előző mandátumban két jelentést is elfogadtak a kisebbségi jogokkal kapcsolatban. Nyilván, az európai parlamenti munkám nagy része a lobbi az MSPI mellett, eddig azt tapasztalom, hogy kevés olyan képviselő van, aki alapból elzárkózik a kisebbségi kérdéstől. Fontos lehetőség ugyanakkor, hogy a polgári kezdeményezések jelentéstevőjeként és a Petíciós bizottsági tagságom révén az EP-n belüli egyeztető folyamatokra is lesz rálátásom.

Mi a tagállamok szerepe a döntéshozatali folyamatban? Van-e vétójoguk ezen a területen?

Hivatalosan ebben a szakaszban semmi szerepük nincs, közben pedig persze minden rajtuk múlik. Az MSPI életútja több szakaszból állt, kétségtelen, hogy a mostani, amely az EB döntéshozatalával ér véget, meghatározó lesz, most erre összpontosítunk, a következő szakasz a jogalkotás lesz, végül pedig a döntéshozatal és az alkalmazás. Az uniós döntéshozatal során erősödik meg a tagállamok szerepe, elsősorban az Európai Tanácsban. De természetesen nincsenek illúzióink, már az EB-ben van a tagállamoknak befolyásolási lehetőségük. Ezzel számolunk és pozitív eredményen dolgozunk.

A Minority SafePack egyedi alkalmat jelent  arra, hogy az EU az őshonos kisebbségek védelmében intézkedéseket hozzon. Nem fogja megoldani valamennyi problémánkat, Erdélyben sem, hiszen a jelenlegi szerződési keret nagyon beszűkíti a lehetőséget, viszont első alkalommal az uniós jogban megjelennek az őshonos kisebbségek, nyelvük, kultúrájának védelme és ehhez pénzalapok, támogatás lesz rendelve, illetve remélhetőleg intézményi és jogi keret. A reális lehetőségeket szem előtt tartva építkezünk tovább.

Korábban a FUEN arra hivatkozva halasztotta el az aláírások regisztrálását, hogy az új, megváltozott összetételű Európai Bizottságban kedvezőbb fogadtatása lehet az MSPI-nek, mint az előző bizottságban. Az Ursula der Leyen vezette testület másfél hónapja hivatalba lépett. A bizottság összetételét látva mennyire tartja most megalapozottnak a korábbi reményeket?

Teljes mértékben, és itt két fontos szempont van, amelyek közül az egyik nyilván a kisebbségvédelem, a másik pedig az Európai Polgári Kezdeményezések intézménye. Mind Ursula von der Leyen elnöknek, mind Vera Jourová cseh biztosnak, akinek a portfóliójába tartoznak a polgári kezdeményezések, feltett szándéka a rendszer eredményessé tétele, hiszen ők maguk is elfogadhatatlannak tartják, hogy egyik eddig sikeres polgári kezdeményezés sem jutott az út végére, vagyis nem kezdődött jogalkotás. Vagyis eddig becsapták a polgárokat, hogy van egy olyan eszköz, amelyek közvetlenül javasolhatnak uniós törvényeket. Az új EB-nek szándéka, hogy a közvetlen demokrácia reális eszközévé alakítsák. Közben elkezdődik az Európa jövőjéről szóló konferencia, amelyik akkor lesz hiteles konzultáció a polgárokkal, ha a polgári kezdeményezések eszköze bebizonyítja, hogy van értelme véleményt mondani, annak lesz eredménye. Az eddigi négy európai polgári kezdeményezés esetében nem történtek említésre méltó lépések a jogalkotás terén, és érezhető, hogy az új Európai Bizottság változtatni akar ezen a trenden.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X