Három év szünet után újjáalakulhat az észak-írországi önkormányzatiság


-A A+

Három év szünet után újjáalakulhat a helyi kormány Észak-Írországban, miután a fő protestáns és katolikus pártok péntek este egyaránt elfogadták a brit és az ír kormány rendezési tervét.

A felekezeti hatalommegosztásra alapuló észak-írországi önkormányzatiság 2017 januárja óta nem működik, mivel súlyos vita robbant ki a két nagy koalíciós párt, a protestáns britpárti Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus Sinn Féin között. A nézeteltérés névleg a megújuló fűtőanyag-források használatának ösztönzését célzó, ám az elmúlt években pénzügyi botrányba fulladt támogatási program miatt alakult ki, de a viszály hosszabb ideje orvosolatlan egyéb feszültségeket is a felszínre hozott. Ezek közé tartozik az ír nyelv észak-írországi hivatalos használatáról szóló régi vita.

A brit-ír kormányzati rendezési terv erre a problémára is megoldást kínál. A 62 oldalas dokumentum rendelkezik egy új kormánybiztosi hivatal létrehozásáról az észak-írországi ír nyelvhasználat „elismerésének, támogatásának, védelmének és elősegítésének" feladatával. A rendezési tervben külön pont irányozza elő az ír nyelv hivatalossá tételét Észak-Írországban, és ennek alapján azt, hogy bárki használhassa az ír nyelvet a belfasti törvényhozásban.

Arlene Foster, a DUP vezetője, aki az önkormányzatisági rendszer három évvel ezelőtti összeomlásáig Észak-Írország miniszterelnöke volt, pénteken közölte: a brit-ír rendezési terv „nem tökéletes ugyan", de „megteremti az alapjait" a felekezetközi kormány és a belfasti parlament újraindításának. Mary Lou McDonald, a Sinn Féin elnöke péntek este kijelentette, hogy a katolikus párt a brit és az ír kormány rendezési terve alapján kész ismét részt venni az észak-írországi kormányban.

A két párt kölcsönös részvételi hajlandósága sarkalatos jelentőségű, az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás alapján ugyanis Észak-Írországban csakis a protestáns és a katolikus közösséget képviselő pártok koalíciója kormányozhat, egyoldalú kormány nem alakítható.

A 22 évvel ezelőtti rendezési megállapodással elindult megbékélési folyamat átütő sikerét jelzi, hogy egészen a 2017 januárjában kirobbant kormányválságig a DUP és a Sinn Féin, vagyis a protestáns britpárti és az ír egyesítésért küzdő britellenes katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje együtt kormányozta Észak-Írországot, az újkori európai politikatörténet egyik legvalószínűtlenebb koalíciós egyezsége alapján, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna.

A mostani rendezési terv közös elfogadása nyomán ugyanez a felekezetközi kormány alakulhat újjá Észak-Írországban.

Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales alkotta Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt. A nagypénteki megállapodás fő vívmányai közé tartozik az is, hogy teljesen megszűnt a 499 kilométeres ír-északír határon az egykor katonai szigorúságú ellenőrzés; fizikai határ ma már gyakorlatilag nem létezik. A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről folytatott tárgyalások leghevesebb vitái arról szóltak, hogy miként  lehetne elkerülni a határellenőrzés visszaállítását a Brexit után, amikor ez a határszakasz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

A jelenleg érvényes Brexit-megállapodás erre egy igen összetett vámjogi mechanizmust tartalmaz, amelyet a DUP ugyan nem fogad el, de a protestáns párt gyakorlatilag elvesztette korábban megkerülhetetlen befolyását a konzervatív párti brit kormány döntéshozatalában. A decemberi előrehozott nagy-britanniai parlamenti választásokon ugyanis a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt – amely addig kisebbségben volt és csak a DUP külső támogatásával tudott kormányozni – a vártnál jóval nagyobb győzelmet aratott és kényelmes többségre tett szert a londoni alsóházban.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X