Karácsonyig folytatódhat a nyugdíjreform elleni közlekedési sztrájk Franciaországban


-A A+

A vasúti és a városi tömegközlekedést Franciaországban kilencedik napja lebénító sztrájk akár karácsonyig is folytatódhat a szakszervezetek pénteki tájékoztatása szerint, annak ellenére, hogy a kormány jövő hétre ismét párbeszédre hívta a nyugdíjreform ellen tiltakozó csoportokat.

Edouard Philippe miniszterelnök szerdai csaknem egyórás beszéde a törvénytervezet részleteiről teljes ellenállást váltott valamennyi szakszervezet részéről, beleértve azokat is, amelyek elviekben támogatják a nyugdíjrendszer átalakítását. A kormány kitart a jelenlegi 42 féle nyugdíjrendszer egységesítése mellett, de a pont alapú új szisztémát csak az 1975 után születettekre vonatkozóan vezetné be.

A legnagyobb ellenállást a tiltakozók részéről az váltja ki, hogy bár a jelenleg érvényes 62 éves nyugdíjkorhatárt a kormány nem akarja módosítani, de a pontrendszerrel arra késztetné a franciákat, hogy tovább dolgozzanak, s a teljes összegű nyugdíjjogosultsághoz a 64 éves kort jelölte meg. Ugyanakkor 64 éves kortól mindenkit alanyi jogon megilletne egy 1000 eurós minimál nyugdíj. A minimál nyugdíj jelenleg nem éri el 700 eurót.

A kormány „átlépte a határvonalat”

A legnagyobb francia szakszervezetet a CFDT reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány „átlépte a határvonalat” azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét, ezért csatlakozott a munkabeszüntetéshez. A radikálisabb CGT pedig egyértelműen a sztrájk kiszélesítésére szólította fel a franciákat.

A miniszterelnök jelezte, hogy személyesen telefonált valamennyi szociális partnernek, és jövő hétre tárgyalóasztalhoz hívta őket, hogy „folytatódjon a kormány által javasolt tervezet javítása”.

A közlekedési sztrájk eközben nem enyhült, s a vasutasok jelezték: addig folytatják a megmozdulást, „amíg a kormány nem tér észhez és nem vonja vissza reformtervezetet”. Jövő keddre pedig ismét utcai felvonulásokat hirdettek.

A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy csökkent a sztrájkolók aránya: a vasutasoknak 13,3 százaléka sztrájkol (az első nap 55,6 százalékos volt a részvétel), közülük a mozdonyvezetőknek kétharmada nem vette fel a munkát pénteken (a sztrájk első napján 85,7 százalék). A buszok garázsait reggel a rendőröknek kellett felszabadítaniuk, miután a sztrájkolók nem engedték, hogy azok, akik dolgozni szeretnének, fel tudják venni a munkát.

A közutakon a közösségi közlekedéshez hasonlóan jelentősek a fennakadások, a 16 metróvonalból kilenc továbbra is zárva tart, a buszoknak a fele közlekedik, a vonatoknak 20 százaléka indult el.

A tiltakozási hullám az olajfinomítókban is folytatódott, a nyolcból négyben volt pénteken munkabeszüntetetés.

A nyugdíjreform megosztja a lakosságot

A franciák megosztottak a tiltakozást illetően: Az Elabe közvélemény-kutatóintézet friss felmérése szerint 50 százalékuk támogatja a nyugdíjrendszer átalakítását, ugyanakkor a sztrájkkal is egyetértenek, és a kormányt hibáztatják a kialakult patthelyzetért a tervezet zavaros és kései kommunikációja miatt.

A nyugdíjreform jelképes és különösen érzékeny téma Franciaországban, ahol sokan attól tartanak, hogy megismétlődhet az 1995-ös általános sztrájkhullám, amikor is a Jacques Chirac akkori államfő nyugdíjreformja elleni megmozdulás egy hónapra lebénította az országot, és az 1968-as diáktüntetések óta a legjelentősebb társadalmi megmozdulást eredményezte. Az egy hónapig tartó munkabeszüntetés akkor meghátrálásra kényszerítette a jobboldali kormányt, amely visszavonta a tervezetét.

A reformpolitikával megválasztott Emmanuel Macron államfő teljes elnökségének megítélése múlhat a nyugdíjreform elfogadtatásán vagy visszavonásán egy olyan szociális helyzetben, amelyet a kormány reformintézkedései ellen több mint egy éve hétvégéken az utcákon tiltakozó sárgamellényes mozgalom már feszültségekkel terhelt.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X