Az Európai Tanács elnöke is zászlajára tűzte a klímasemlegességet


-A A+

Az Európai Tanácsnak haladéktalanul fel kell vállalnia a klímasemlegességet célzó törekvéseket – jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament elnöke csütörtökön az európai uniós csúcstalálkozón elhangzott beszédében Brüsszelben.

Az éghajlatváltozás megváltoztatja az európai társadalmakat és gazdaságaikat, ezért támogatni kell a versenyképesség megőrzését olyan eszközökkel, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést és a szociális védelem fenntartását – hangsúlyozta. 

Az elnök emellett üdvözölte az Európai Bizottság javaslatát a Méltányos Átállást szolgáló Alap létrehozásáról, amely a szén-dioxid -kivonás által leginkább érintett embereket és régiókat hivatott segíteni. „Senkit sem szabad magára hagyni. Támogatni kell azokat, akik elsősorban a szén-dioxid-alapú iparágaktól függenek” – fogalmazott. 

A többéves pénzügyi keret tervezésével kapcsolatban az EP elnöke elmondta, hogy senki nem veheti magától értetődőnek a parlament jóváhagyását, anélkül, hogy ne ismerné annak álláspontját. 

Zajlik az EU-csúcs

Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek részvételével zajlik Brüsszelben az unió kétnapos évzáró csúcstalálkozója, amelyen a hétéves EU-költségvetés mellett az éghajlatváltozásról, fontosabb külkapcsolati kérdésekről, valamint Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről tárgyalnak.

A december elsején hivatalába lépett új elnök, Charles Michel vezetésével az Európai Tanács véglegesíteni fogja a hosszú távú, klímaváltozás elleni fellépés EU-stratégiájára vonatkozó iránymutatásait. A tárgyalók mindenekelőtt azzal fognak foglalkozni, hogy miként érhető el a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegességi cél.

A tagállami vezetők a tanácskozás első munkanapján megtárgyalják az uniós költségvetés alapjául szolgáló, a féléves soros elnökséget betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentumot is.

A nemzetközi események függvényében elképzelhető, hogy az Európai Tanács olyan konkrét külkapcsolati kérdésekkel is foglalkozik, amelyek a kereskedelemre, a fejlesztésre, a biztonságra és stabilitásra, a migrációra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosítanak.

A csúcstalálkozó második munkanapján bővített euróövezeti csúcstalálkozóra kerül sor, amelyen a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) követően az unióban maradó 27 tagállam (EU-27) vezetője áttekinti majd a júniusban tartott előző ilyen találkozón elfogadott nyilatkozat végrehajtásában elért eredményeket.

Különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyságban csütörtökön előrehozott parlamenti választást tartanak, az EU-27-ek pénteken megbeszélést folytatnak a Brexitről is. Az unióban maradó tagállamok vezetői az EU és az Egyesült Királyság közötti, a kilépés utáni kapcsolatokra vonatkozó tárgyalások előkészítéséről fognak egyeztetni.

(Címlapfotó forrása: AFP)

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X