Winkler Gyula az új Európai Bizottságról: vissza kell állítani a nyugat és kelet közötti egyensúlyt


-A A+

A tagállamok közötti szolidaritás visszaépítése kell hogy legyen a legfontosabb prioritása a vasárnap beiktatott új Európai Bizottságának – véli Winkler Gyula európai parlamenti képviselő (Európai Néppárt - EPP), akit a német néppárti Ursula von der Leyen által vezetett testület előtt tornyosuló kihívásokról kérdeztünk.

December elsején, vasárnap megkezdhette munkáját az új Európai Bizottság, miután az Európai Parlament plénuma, pár hetes késéssel, múlt héten megszavazta a testület összetételét. „Az új Európai Bizottság nagyon nehéz időszakban veszi át mandátumát, az Európai Uniót szétfeszítő ellentétek sosem volt ennyire élesek” – fogalmazott szavazatmagyarázó felszólalásában Winkler Gyula. Kérdésünkre az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő emlékeztetett: a leköszönő Juncker-bizottság számos krízissel küzdött az elmúlt öt évben, és ezek egy részét (lényegében az euróválságot leszámítva valamennyit) „örökségül hagyta” a von der Leyen vezette testületnek (vdL-Bizottság).

Winkler felidézte, hogy a görögországi válság, majd a 2015-ös migrációs krízis kapcsán felmerült az eurózóna, sőt az Európai Uniónak megszűnése is. Ehhez képest a görög válság kezelését a sikersztorik közé lehet sorolni, hiszen nem vált be az – EU felbomlása mellett kevésbé borúlátónak tűnő – forgatókönyv sem, hogy az egyetlen lehetőség Görögország – és esetleg más déli tagállamok – kiléptetése az eurózónából.

„Íme, hogy a gazdasági problémák, ha nem is teljesen megnyugtatóan, de nagymértékben megoldódtak. A banki unió is sokkal szilárdabb, mint ezelőtt öt évvel” – mutatott rá Winkler. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy „a gazdasági növekedéssel párhuzamosan az egyenlőtlenségek is mélyültek az Unióban, mind a tagállamokon belül – társadalmi vagy akár regionális egyenlőtlenségekre gondolok –, mind a tagállamok között”.

A pohár üres felében található „a bevándorlási és migrációs helyzet, amelyre még nincs megoldás”. Winkler az elmúlt évek egyik fontos tapasztalataként szűrte le, hogy „nem lehet lezárni a határokat és kinn tartani mindenkit, akiről úgy gondoljuk, hogy veszélyes vagy kedvezőtlen számunkra”. Hangsúlyozta, hogy az „Európa-erőd” nem működik, „de nem is kívánatos, hiszen számos nyugati és északi tagállam egészen nyilvánvalóan és rendíthetetlenül” úgy akarja megoldani a demográfiai problémáit, hogy bebocsátást enged a bevándorlók egy részének.

„Ez az egyik olyan erő, amely szétfeszíti Európát. Amelyben nyilvánvalóan és világosan látszik a kelet–nyugat ellentét, és az, hogy a szolidaritás szót másként értelmezik Varsóban, Bukarestben vagy Budapesten, mint a nyugati fővárosokban” – mutatott rá a képviselő.

A vdL-Bizottság előtt tornyosuló kihívások között említette továbbá a belső – például a digitális – piac töredezettségét, és úgy vélte, hogy a Juncker-bizottság olyan gazdasági problémákat is hátrahagyott, amelyeket esetleg meg lehetett volna oldani az elmúlt öt évben, de nem volt rá politikai akarat a tagállamok részéről. Ugyanakkor „csak most kezdenek felizzani a viták a környezetkímélő jövő, a zöld gazdaság, a klímaváltozás és az ezzel kapcsolatos kérdések kapcsán”. Mint ismeretes, az új Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt ígérte, hogy a hivatalba lépését követő első száz napjában kidolgozza az Európai Green Deal programot. Ennek fő célja, hogy Európa legyen az első karbonsemleges kontinens a világon.

„Az Európai Néppárt zágrábi kongresszusán elhangzott felszólalásomban is elmondtam, hogy véleményünk szerint három prioritást kell figyelembe venni a zöld átállás és a klímaváltozás elleni küzdelem során. Ezek: az állampolgárok, a kis- és közepes vállalkozások (KKV) és a régiók. A zöld átállásban senkit sem szabad hátrahagyni! Gondoljunk arra, hogy mesterségek vagy egész szakterületek szűnnek meg, új szakmák jelennek meg. Mindezekhez átállási programokra lesz szükség, és támogatásra” – hangsúlyozta a képviselő.

Winkler hozzátette, hogy ugyanez érvényes a gazdaság legfontosabb pillérét jelentő KKV-szektorra, illetve át kellene gondolni a regionális politikát is – amely már most is „komoly kívánnivalókat hagy maga után”. Szerinte „több, intelligensebb finanszírozással” kell segíteni az átállást a zöld és a digitális gazdaságra. Ugyanakkor Winkler szerint a vdL-Bizottság néhány prioritása – például az európai minimálbér – kapcsán kérdéses, hogy az EU rendelkezik-e kompetenciával.

Winkler Gyula szerint a Juncker-bizottság egyik súlyos öröksége, hogy „először csökken és nem nő az EU-tagok száma”, és „ne felejtsük el a Brexit még nem történt meg”. Ide tartoznak továbbá a jogállamisággal, az úgynevezett demokratikus illiberalizmussal kapcsolatos viták.

Létre kellene hozni a jogállamiság-mechanizmust

Winkler szerint nem megoldás, „hogy egyesek eldöntik az Európai Parlamentben, hogy most Lengyelország-vitát rendezünk, két hét múlva Magyarország-vitát, további két hét múlva Románia-vitát”. Ehelyett létre kell hozni az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) által körvonalazott jogállamiság-mechanizmust, vagyis egy olyan szabályrendszert, amelynek alapján minden tagállamban vizsgálnák a jogállamiság helyzetét.

A jelenlegi gyakorlat ugyanis azt sugallja, hogy a tagállamok nem egyenlők. Ursula von der Leyen bizottságának tehát elsőszámú, politikai és társadalmi prioritása kell hogy legyen a tagállamok közötti szolidaritás visszaépítése, „a kelet és nyugat közötti együttműködés és egyensúly, a kommunikáció javítása, a bizalom újraépítése” – mutatott rá a képviselő.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X