Nyitott a kisebbségvédelmi kérdésekre – kedden szavaz az Európai Parlament az Európai Bizottság új elnökéről


-A A+

Az Európai Unióban többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot, és támogatni kell a menekülteket például humanitárius folyosók kiépítésével – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjának várományosa az Európai Parlamentben kedden, néhány órával a megválasztásáról szóló szavazás előtt. A főbiztos-jelölt nyitottnak mutatkozik az uniós szintű kisebbségvédelmi intézkedésekről való tárgyalásra is – tudtuk meg Vincze Loránt EP-képviselőtől.

Az MTI beszámolója szerint Von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében aláhúzta: az Európai Uniónak (EU) stabil külső határokra van szüksége, de ehhez a migráció szempontjából frontországnak számító, legnagyobb nyomás alatt álló tagállamoknak megfelelő segítséget kell kapniuk. Szolidaritásra kell törekedni a tagországok között, tisztességes együttműködésre, és fokozni kell az együttműködést a migráció kiinduló és tranzitországaival – hangoztatta.

Vincze Loránt: az elnökjelölt nyitott a kisebbségi kérdésekre

Ursula von der Leyenen látszik, hogy váratlanul érte a jelölés az Európai Bizottság elnöki tisztségére, de igyekszik megfelelni a nagy felelősséggel járó feladatnak – értékelt a plenáris ülés végén Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezete, a FUEN elnöke.

A politikustól azt kérdeztük, hogy milyen benyomást tett rá az EB európai néppárti elnökjelöltje, illetve, hogy partnert lát-e benne az uniós kisebbségvédelmi szabályozás kidolgozásához. „Érződött, hogy új még ez a szerepkör neki, de minden olyan fontosabb politikai témakört érintett a beszéde során, amely jelenleg foglalkoztatja az Európai Uniót, illetve mindegyik parlamenti frakcióhoz volt üzenete” – nyilatkozta Vincze Loránt.

A FUEN-elnök hétfőn a néppárti frakcióban személyesen is felhívta Ursula von der Leyen figyelmét, hogy az EU egyelőre nem hozott olyan intézkedéseket, amelyek kellőképpen hasznosítanák az ötven millió őshonos kisebbségi hozzájárulását az európai kulturális örökséghez, és segítenék identitásuk megőrzését. Vincze Loránt arra kérte az EB elnöki tisztségének várományosát, hogy emelje be a bizottság prioritásai közé ezt a témát, illetve kérte, hogy a biztosok kijelölésének során egyikük tárcájába illesszék be a nyelvi és kulturális sokszínűség témakörét.

„Úgy érzem, hogy megfelelő fogadtatásra talált nála ez a kérdés, és nyitottnak mutatkozott az uniós szintű kisebbségvédelmi intézkedésekről való tárgyalásra. Mivel az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak, természetesen megszavazzuk von der Leyen jelölését az Európai Bizottság elnöki posztjára, és úgy vélem, hogy néppárti támogatással sikerre vihető a kisebbségvédelem ügye az Európai Unióban” – mondta az RMDSZ-es EP-képviselő.

Winkler: nem sérült a demokrácia a csúcsjelölti rendszer felrúgásával

Köztudott, hogy az Európai Néppárt (EPP) jelöltje Manfred Weber, a szocialistáké pedig Frans Timmermans volt az EP-választási kampányban az Európai Bizottság elnöki tisztségére, de a tisztújítás során egyik csúcsjelölt sem kapott kellő támogatást. Mivel a tárgyalások elakadtak az EU-csúcson, a „közös nevezőt” Ursula von der Leyen jelölése jelentette.

Winkler Gyula, az RMDSZ másik európai parlamenti képviselője a Maszolnak adott korábbi nyilatkozatában már értésre adta, hogy támogatja majd a német politikus főbiztossá való megválasztását. A csúcsjelölti rendszer elvetéséről elmondta: ezt nem tartja szerencsésnek, de szerinte semmi törvénytelen nincs ebben.

„Frans Timmermans jelölését a visegrádi országok hevesen ellenezték, és én sem tartom elképzelhetőnek, hogy egy olyan párt adja a bizottsági elnököt, amelyik második lett a versenyben. Örvendek, hogy végül néppárti elnöke lesz az Európai Bizottságnak, de annak nem, hogy a csúcsjelölti rendszert nem sikerült tartani. A zöldek és a szociáldemokraták szerint ezzel sérült a demokrácia, de erről szó sincs. A csúcsjelölti rendszer ugyanis nem szerepel az unió alapszerződésében, a lisszaboni szerződésben. Ezt 2014-ben az Európai Parlament vezette be" – magyarázta az EP-képviselő.

Winkler emlékeztetett, hogy a lisszaboni szerződés szerint az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács javasolja a választási eredmények figyelembe vételével. Mivel Emmanuel Macron francia elnök nem fogadta el Manfred Webert, és Frans Timmermanst látta volna szívesen az elnöki székben, őt viszont a néppártiak utasították el, ennek a két álláspontnak a kompromisszumos eredménye von der Leyen jelölése.

Winkler Gyula szerint az így kialakult helyzet annak az eredménye, hogy még nem létezik egy európai uniós politikai elit. „Az EP-választás eredménye is a 28 nemzeti választásnak az összessége. Persze, vannak, akik szeretnék, hogy kialakuljon egy európai politikai közeg, és mi, európai állampolgárok ismerjünk tíz-húsz, harminc-negyven politikust, és figyeljünk rájuk, amikor megnyilvánulnak. Az igazság viszont az, hogy mi a nemzeti politikai közegben élünk. Jó, mi, erdélyi magyarok sajátos esetet jelentünk, mert követjük a magyarországi és a romániai politikát is, de az a tapasztalat, hogy egy átlagos európai uniós állampolgár inkább a saját politikusait ismeri, sőt azokat is egyre kevésbé, nemhogy sok európai politikus nevét tudná felsorolni” – vélekedett a képviselő.

Mit ígér Ursula von der Leyen?

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Ursula von der Leyen a bevezetőben felsoroltakon kívül leszögezte, hogy mandátuma első száz napjának kiemelt programja lesz, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás. Hozzátette, az unió gazdasági versenyképességének javítása elengedhetetlen feladata lesz az új összetételű uniós intézményi vezetésnek.

Mint elmondta, mindent meg szeretne tenni az európai minimálbér bevezetése érdekében, ez ugyanis minden teljes munkaidőben dolgozó ember számára méltóságteljes életet garantálna. A szakszervezetekkel együttműködve általános keretrendszer kialakításán kell dolgozni – hangoztatta.

Kitért arra is, hogy támogatja az Európai Parlament által a 2014-es választások előtt létrehozott, az Európai Bizottság elnökének kiválasztását biztosító csúcsjelölti rendszert, azonban közösen kell dolgozni annak jobbításán. Érthetőbbé, láthatóbbá kell tenni az emberek számára, és foglalkozni kell az európai jelöltállítási rendszer, az úgynevezett transznacionális listák rendszerének kérdésével is, mint az európai demokrácia kiegészítő eszközével – mondta.

„Számomra a legfontosabb, hogy Európa erős és egységes legyen. Aki Európát gyengíteni, megosztani akarja, meg akarja fosztani az értékeitől, az ellen nagyon keményen fogok harcolni" – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Az Európai Tanács július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletén döntött arról, hogy Ursula von der Leyent javasolja az Európai Bizottság elnöki posztjára. A jelölt megválasztásához az Európai Parlament tagjainak abszolút többségének, jelenleg 374 képviselőnek a támogatása szükséges. Az EP plénuma kedd délutáni ülésén tart szavazást.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X