A horvát Marija Pejcinovic Buricot választották meg az Európa Tanács új főtitkárává


-A A+

Marija Pejcinovic Buric horvát külügyminisztert választotta meg az Európa Tanács új főtitkárának a strasbourgi székhelyű páneurópai intézmény parlamenti közgyűlése szerdán. A testület tájékoztatása szerint az Európai Néppárt jelöltje 159, riválisa, Didier Reynders belga liberális külügyminiszter 105 voksot kapott.

Az 1963-as születésű Marija Pejcinovic Buric, aki a szervezet történetének 14. főtitkára lesz, a norvég Thorbjorn Jaglandot váltja majd októberben a poszton. Ő lesz a tisztséget betöltő második nő.

"Mandátumom alatt különleges figyelmet fogok fordítani a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekre, különös tekintettel a nőkre és a gyerekekre" - mondta a szavazás után, hozzátéve, hogy Európa biztonságának és prosperitásának megőrzésén és erősítésén fog dolgozni.

A kinevezés öt évre szól. Az Európa Tanácsot arra hozták létre 1949-ben, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát.

Magyarország volt az első, amely az úgynevezett "keleti blokkból" - még 1990-ben - tagjává vált a szervezetnek. Jelenleg 47 tagországa van, beleértve Oroszországot és a kaukázusi országokat is.

Létrehozása óta az ET nagyjából kétszáz olyan nemzetközi szerződést, illetve egyezményt dolgozott ki, amely jogilag kötelező érvényű. Ezek közül legfontosabb az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai okmány, amelyet 1950-ben írtak alá. Ehhez az EP-be belépő minden új tagállamnak csatlakoznia kell.

Az Európa Tanács égisze alatt működik az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ehhez a strasbourgi bírói fórumhoz akkor lehet fordulni, ha a panaszos már minden jogorvoslati lehetőséget kimerített a hazájában.

Oroszország tagsági jogosultságainak visszaállítása miatti tiltakozásul hét ország kivonult az Európa Tanács parlamenti közgyűléséről (PACE) - közölte a PAP hírügynökséggel a lengyel küldöttség vezetője szerdán. Wlodzimierz Bernacki elmondta: Lengyelország, a három balti ország, Georgia, Szlovákia és Ukrajna küldöttsége hagyta el idő előtt a keddi tanácskozást. A tanácskozást elhagyó küldöttségeknek nem sikerült elérni, hogy a házszabály módosításán dolgozó bizottság Oroszország visszatéréséhez "bizonyos feltételeket" szabjon, elsősorban az emberi jogi kérdéskörben - mondta el Biernacki. Ezzel kapcsolatosan emlékeztetett a Krím félsziget kormányzásának kérdésére, az Azovi-tenger és a Kercsi szoros hajózhatóságának témájára, valamint a kercsi incidens során orosz fogságba esett ukrán tengerészek ügyére is. 
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X