Brenzovics László KMKSZ-elnök: „A kisebbségi nyelvek elnyomásáról szól ez a törvény”


-A A+

Inkorrekt módon fogadta el az ukrán parlament a vitatott nyelvtörvényt, hogy az államfőválasztást elveszítő, de még hivatalban lévő Petro Porosenko a távozása előtt kihirdethesse azt – nyilatkozta a Maszolnak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, ukrajnai parlamenti képviselő. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szolidaritását fejezte ki a kárpátaljai magyarsággal és az Ukrajnában élő románokkal, és határozott tiltakozást vár a román kormánytól.

Brenzovics Lászlót azután kerestük fel, hogy a kijevi törvényhozás csütörtökön megszavazta azt a jogszabályt, amely többek között a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.

„Ez nem az ukrán nyelv védelméről szól, hanem sokkal inkább a kisebbségek nyelvének teljes visszaszorításáról” – fogalmazott Brenzovics László. Szerinte azért nem volt korrekt a parlament eljárása, mert a közelmúltban tartott elnökválasztáson „a szavazók közel kétharmada egyértelműen kinyilvánította, hogy elege volt az eddigi politikai magatartásból”, ennek ellenére gyorsan elfogadtatták a tervezetet, „hogy a még hivatalban lévő Petro Porosenko államfő a mandátuma megszűnése előtt kihirdethesse”.

A kárpátaljai magyar képviselő szerint „jellemző módon” az ukrajnai honatyák nem is látták a végleges szöveget, tehát azt sem tudták pontosan, mit fogadnak el. „Ezzel Ukrajna tovább folytatta menetelését azon az úton, ami az emberi jogok teljes felszámolása felé vezet” – vélekedett a KMKSZ elnöke.

Kérdésünkre, hogy remélnek-e segítséget a nemzetközi fórumoktól, Berenzovics László nem felelt derűlátón. „A nemzetközi fórumok nem túl aktívak ezen a téren, másrészt az ukrán parlament és kormány rendszerint figyelmen kívül hagyja az efféle ajánlásokat. De számíthatunk a magyar kormány segítségére és magunk mögött érezzük az egész Kárpát-medencei magyarság támogatását” – mondta.

Az ukrán nyelvtörvény anyanyelvi oktatásra vonatkozó kitételei kapcsán elmagyarázta, hogy az elfogadott változat helyben hagyta az első olvasatát a törvénynek, de 2023-ig kitolta a végrehajtását. Érzékenyen érinti az Ukrajnában élő etnikumokat, hogy a törvény csak óvodában és elemi iskolában engedi majd az anyanyelven folyó oktatást, a felsőbb tagozatokon pedig „csak bizonyos tantárgyakat” tanulhatnak majd anyanyelvükön a diákok. Érettségizni kizárólag ukránul lehet majd, és az idegen nyelveket csak ukrán „alappal” tanulhatják majd, azaz, például egy magyar osztályban az angol nyelvet és irodalmat ukrán nyelvű fordítással sajátíthatják el.

Kelemen Hunor határozott tiltakozást vár a román kormánytól

„Elfogadhatatlan, amit Ukrajna évek óta gyakorol a területén élő kisebbségekkel szemben” – reagált az ukrán nyelvtörvény elfogadására Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A Maszol kérdésére kifejtette: „nem csak kisebbségellenes, szélsőséges, kirekesztő ez a törvény, de szembe megy a jóérzéssel az, hogy visszaszorítja a családon belülre és a hitéletre az anyanyelv használatát”.

Kelemen Hunor úgy vélte: Ukrajna nemhogy közeledne az Európai Unióhoz, hanem mindinkább „távolodik attól a közösségtől és értékektől, amelyekhez deklaratív módon tartozni akar, illetve elfogad”. Az RMDSZ elnöke reményét fejezte ki, hogy Petro Porosenko leköszönő ukrán elnök nem adja majd a nevét egy ilyen diszkriminatív törvényhez, Volodimir Zelenszkij leendő elnök pedig nem hirdeti majd ki.

„Ukrajna nemcsak az Európa Tanács ajánlásait veszi semmibe, hanem a szomszédos országokkal való kétoldalú kapcsolatait is felrúgja ezzel” – mondta Kelemen Hunor. „Szolidaritásunkról biztosítjuk a kárpátaljai magyarságot, valamint Brenzovics Lászlót és kollégáit, de szolidárisak vagyunk az Ukrajnában élő román kisebbséggel is. Azt várjuk el a román kormánytól és külügyminisztériumtól, hogy ne tegyenek úgy, mintha nem hallottak volna a jogsértésekről, hanem határozottan lépjenek fel az ukrán nyelvtörvény ellen. Korábban a magyar és a román diplomácia közösen tiltakozott a tervezet ellen, most is ilyen összefogást várok” – összegzett.

Mit ír még elő a törvény?

A törvény hatálya kiterjed az állami vezetőkre és a képviselőkre, a bírákra és az ügyészekre, a jegybank alkalmazottaira, a katonatisztekre, a tanárokra, az államilag finanszírozott egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra. A jogszabály kimondja, hogy Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet, ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtt lakosság részére.

A törvény létrehoz egy úgynevezett nemzeti államnyelvi szabványügyi bizottságot, amely egyebek mellett meghatározza, milyen színvonalú ukrán nyelvtudást követel meg a nyelvvizsga, amely ezentúl az ukrán állampolgárság megszerzéséhez szükséges lesz. A törvénynek az állampolgárság megszerzésével és az ahhoz szükséges nyelvvizsgával kapcsolatos része csak két év múlva lép életbe.

A jogszabály előírja, hogy a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg. Erre 13 havi türelmi idő van a törvényben. A törvény életbe lépése után két évvel a könyvkiadásban el kell érni az ukrán nyelvű kiadványoknak a legalább 50 százalékos kvótát. A hírportálok használhatnak más nyelveket, de az oldalaikat ezentúl kötelezően meg kell jelentetniük ukrán nyelvű fordításban is.

Volodimir Zelenszkij leendő elnök az elfogadott nyelvtörvény felülvizsgálatát ígérte – írta csütörtökön a karpatalja.ma. A politikus Facebook-bejegyzésében közölte: beiktatását követően megvizsgálja, hogy a törvény megfelel-e az ország alkotmányának, valamint azt, hogy az országban élő minden állampolgár érdekét szolgálja-e.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X