Új korszak kezdődik Japánban: a Reiva – Naruhito az új császár


-A A+

Akihito császár 2016 nyarán jelentette be először, hogy idős korára és romló egészségi állapotára tekintettel lemond a trónról, ami szinte példátlan a japán történelemben. Örököseként legidősebb fia, Naruhito koronaherceg követi a trónon. Az új korszak, a Reiva május elsejével kezdődik meg hivatalosan, az előző, harmincéves uralkodói korszak lezárásával.

A japánok számára a korszakok elnevezése hatalmas jelentőséggel bír, ugyanis a választott név nem csak a gyakorlatban, hanem pszichológiailag is nagy hatással van az emberek életére. A Reiva szó két írásjegyből áll, az első karakter jó szerencsét jelent, míg a másodikat békének vagy harmóniának lehet fordítani.

Az írásjegyeket a japán irodalom egyik legrégebbi versgyűjteményének, a Manjósúnak egy verséből emelték ki. A vers egy szilvavirágról szól, amely a dermesztő tél után a tavasz beköszöntével szirmokat bont, ezzel szimbolizálva a reményt és a vágyak megvalósításának lehetőségét.

Japán a kínai rendszert használja a naptári évek meghatározására, a Reiva a 248. korszak lesz az ország történetében. Az új korszak további különlegessége, hogy a kormány még az uralkodó halála előtt jelentette be az új nevet, ami szintén példaértékű.

A japán császárra az istenek leszármazottjaként tekintenek

Japán ősi vallása, a sintó szerint az ország első császára, Dzsinmu közvetlen leszármazottja volt a Amateraszu napistennőnek. Dzsinmu császár, Japán alapítója a legenda szerint időszámításunk előtt 660-ban lépett a trónra, és az uralkodói vonal azóta is töretlen. Naruhitót így Japán 126. császáraként tartják rövidesen számon.

A japán törvények értelmében eddig az uralkodónak nem volt lehetősége lemondani, haláláig köteles volt ellátni császári feladatait. Az új törvénytervezetet kifejezetten Akihitóra írták, így örökösei nem követhetik majd egykönnyen példáját. Ez azért szükségszerű, mert a császári család tagjainak száma egyre csökken, ami a jövőben problémát jelenthet az utódlás szempontjából. Akihito császár első unokája, Mako hercegnő például önként mondott le rangjáról, hogy egy közemberhez mehessen feleségül.

Akihito április 18-án az Iszei nagyszentélyben szertartások és rítusok keretében az istenek felé is közvetítette trónról való visszavonulását. A sintó vallási rituáléval az uralkodó elindította a folyamatot, hogy fia léphessen a nyomdokaiba.

A trónörökös, aki majdnem eláztatta az oxfordi kollégiumot

Naruhito, miután lediplomázott a tokiói Gakusúin Egyetemen történelem szakán, két évig az Oxfordi Egyetemhez tartozó Merton College-ban is tanulmányokat folytatott. Az átélt élményekből és utazásaiból memoárt is készített, melyben élete legboldogabb időszakaként emlékezik vissza az Európában eltöltött időre.

A könyvben vicces történetek is helyet kaptak, beszámol például arról, amikor életében először próbált meg mosni magára, és majdnem az egész kollégiumot vízzel árasztotta el. Naruhito a történelem iránti rajongása mellett kiválóan teljesít a sportok terén, különös hangsúlyt helyez a vizek megóvására és tisztaságának megőrzésére, és kiterjedt karitatív munkát végez.

Akihito császár április 30-án mondja el az utolsó beszédét a császári palotában, mielőtt fia a trónra lép május elsején. Az új császár három napra rá tartja meg első nyilvános beszédét, és a palota erkélyéről köszönti majd országa népét. Az új császár trónra lépésének tiszteletére a japán kormány tíznapos munkaszünetet rendelt el április 29-től május 6-ig, amit azonban nem mindenki fogadott kitörő lelkesedéssel, attól tartva, hogy felforgatja a szokásos munkarendet.

A következő fontos ceremónia október 22-én lesz, ekkor hirdetik ki ugyanis hivatalosan Japán és az egész világ előtt a trónra kerülést. A négynapos eseményen a világ 195 országából jelennek majd meg a vezetők.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X