banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Bajnai: ne legyenek B-kategoriás magyarok

Nagy sajtóérdeklődés közepette mutatta be csütörtökön nemzetpolitikai stratégiája alapelveit Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért szövetség vezetője. A mindenkori magyar kormánynak nem az aktuális és változó budapesti akaratot kell képviselnie a határon túl, exportálnia a magyar belpolitikai megosztottságot, hanem a határon túli magyar közösségek, azaz a nemzet egészének érdekeit szolgálnia kirekesztés nélkül. Mert Márai szavaival élve, magyar az, aki magyarnak érzi és vallja magát.HH 130404-028

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány valamint a CEU – Közép-európai Egyetem közös szervezésében zajló nemzetközi konferencián az ellenzéki vezető leszögezte: korszakváltásra van szükség a nemzetpolitikában is, de bármennyire nagy vihart kavar a magyar közéletben a külhoni magyarok szavazati joga, szerzett jogokat visszavenni vagy csorbítani nem lehet. A magyar-magyar kapcsolatok normalizálásához, a nemzeti érdek szolgálatában szükség van azonban e folyamat átláthatóvá tételére, mert jelen formában csak tovább mélyül a bizalmatlanság és a megosztottság – mondta a volt miniszterelnök. 

A határon túliak voksának manipulálásától tartanak

A szavazati jog kérdése nem véletlenül került az ellenzéki vezető mondanivalójának, de a délutáni panelbeszélgetés középpontjába is. Pillanatnyilag ugyanis ez a kérdés határozza meg a külhoni magyarsághoz való magyarországi média és lakossági viszonyulást. Mindenekelőtt azért, mert az Orbán-kormány minden ezzel kapcsolatos információt titkosít, azt az érzést keltve, azt a félelmet erősítve, hogy ezen voksok manipulálásával, hamisításával eldönthető lesz a 2014-es parlamenti választás.

Az egyszerűsített honosítás során magyar állampolgárságot nyerő külhoni magyarokról egyetlen, de a nyilvánosság által teljesen ellenőrizhetetlen adat ismert – az új állampolgárok száma. Időnként a nemzetpolitikai vezetés bejelent egy-egy számot, amit vagy elhiszünk, vagy nem, mert mindeddig soha semmilyen kimutatással senki alá nem támasztotta. Több magyarországi sajtóorgánum kérte a lebontott nyilvántartást, azt hogy melyik országból hányan igényeltek és kaptak magyar állampolgárságot, de a kormányzat a határon túli magyarok védelmére hivatkozva megtagadta azt. Később egy fideszes törvényjavaslat is született arra vonatkozóan, hogy eltitkolható maradjon a kérelmezők földrajzi megoszlása. Ezt egyelőre visszavonták, a téma függőben maradt, de nem került le napirendről, és semmi sem változott. Így jelen állás szerint egyedül a kormányzatnak lesz rálátása arra, hogy az új kettős állampolgárok közül hányan regisztrálnak a szavazásra, hányan voksolnak és kire.

Egy-öt mandátumról dönthetnek a határon túliak

Különböző számítások vannak arra vonatkozóan, hogy hány mandátum sorsát befolyásolhatják a külhoni szavazatok, mert ugyebár ezt a majdani új állampolgárok száma, szavazási kedve határozza meg. Becslések szerint 1 és 5 közöttire lehet számítani, 5 mandátum viszont szoros állás esetén döntő lehet.

Ezt az átláthatatlanságot súlyosbítja, és a kedélyeket borzolja az, hogy míg a magyar sajtótól, az ellenzéki parlamenti pártoktól minden erre vonatkozó információt megtagad a hatalom, addig a Demokrácia Központok, Tőkés László és csapata máris rendelkezik minden erdélyi új magyar állampolgár adataival, elérhetőségével, azokéval is, akik nem a központon keresztül, hanem valamely magyar közigazgatási egységnél nyújtották be a kérést. Tőkésék felmérésre készülnek, az erdélyiek választási hajlandóságát is vizsgáló kérdőív ugyanis nyilvánosságra került.  Úgy tűnik, a Demokrácia Központok megkeresik az embereket, felajánlják „segítségüket” a regisztrációhoz, aminek elmulasztása esetén ugyebár nem lehet szavazni. A magyarországi közvélemény viszont úgy gondolja, hogy a püspöki védnök talán nem elég garancia arra, hogy ez a regisztrációhoz való segítség felajánlás nem az érintettek tudtukon kívül való automatikus regisztrációját jelenti.

A levélben való külhoni szavazás, így, mindenféle kontroll nélkül, finoman szólva is aggályos. A személyes adatok birtokában, gyakorlatilag bárki szavazhat X, Y nevében (az aláírási mintapéldányokat nem ördöngösség lemásolni), és ha minden marad a jelenlegi keretek között, X, Y nem is fogja tudni, hogy valójában ő is szavazott. Azt persze sejtheti, hogy ha mégis, akkor kire.

Nyilvánvaló, hogy ennek az állapotnak a fenntartása olyan feszültségforrás, amely mélyíti a nemzetrészek közötti szakadékot, kiélezi a konfliktust, nem a nemzetegyesítést, hanem a megosztást szolgálja. Ezért tett ígéretet a helyzet tisztázására, átláthatóvá tételére Bajnai, hangsúlyozva a szerzett jogok tiszteletben tartását. „Jogot vissza nem veszünk!” – szögezte le.   

Bajnai: minden magyar egyformán számít

Nem előadásában, hanem a beszélgetés során a felmerült kérdésekre válaszolva a volt miniszterelnök megosztás mélyítésén,  az esetleges választási manipulációk mellett a külhoni magyarok szavazati jogával kapcsolatban kockázatként említette a B kategóriás határon túli magyarok megjelenését. Úgy gondolja, hogy bár kevesebben vannak azok, akik felveszik a magyar állampolgárságot, mégis félő, hogy a kormány „elkezd udvarolni” azoknak, akikért nemcsak közjogi felelősséggel tartozik, hanem a szavazatuktól is függ. Ez viszont azt eredményezné, hogy vannak fontosabb és kevésbé fontosabb, ún B-kategóriás külhoni magyarok. Éppen ezért, a mindenkori magyar kormánynak a kialakult új helyzetben nagyon tisztán és nagyon határozottan vállalnia kell, hogy semmiféle megkülönböztetést nem tesz a határon túli magyarok között, számára minden magyar egyformán számít – hangsúlyozta Bajnai. 

Indokolatlan az új konzulátusok nyitása

Az ellenzéki vezető ugyan nem beszélt róla, de Martonyi János külügyminiszter nyilatkozata azt sugallja, hogy nem alaptalan félelemről van szó. A magyar diplomácia vezetője a nemzeti összetartozás bizottság keddi ülésén azt jelentette be, hogy újabb konzulátusok megnyitását tervezi a magyar külügy, mert az egyszerűsített honosítás lehetőségének megteremtésével jelentősen megnőtt a magyar állampolgárok száma, ezzel együtt a konzuli feladatok is a jelentősen nőttek. Kifejtette, a külképviseleti hálózat bővítésének első szakaszában ezért a nemzetpolitikai szempontok jelennek meg: remélhetőleg a kormány hamarosan jóváhagyja az eszéki, a melbourne-i, a torontói, a marosvásárhelyi és a nagyváradi konzulátus megnyitását. Romániában három magyar konzulátus működik, a két ország közötti szabad mozgás nem igazán indokolja újabb külképviseletek szükségességét, abban az esetben, ha a budapesti kormányzat nem tesz különbséget a külhoni magyarok között. HH 130404-031A bejelentés azért is meglepő, mert miközben a magyar-román államközi viszonyt egyre súlyosabb feszültségek terhelik, az Orbán-kormány hivatalba lépése óta a hangzatos szólamok ellenére gyakorlatilag befagytak az államközi kapcsolatok Budapest olyan lépésre készül, amely a román fél jóváhagyása és jóindulata nélkül megvalósíthatatlan. (Emlékezzünk csak a kolozsvári vagy a csíkszeredai konzulátusok körüli huzavonára!) A miniszter ugyanezen az ülésen arról is beszélt, hogy „veszélybe kerülhetnek a jó magyar-román kapcsolatok”.

Hangsúlyt kell fektetni az államközi viszonyokra

Bajnai előadásában az államközi kapcsolatok fontosságára is kitért. „Mert ennek a célnak - a határon túl élő magyarság megmaradásának és boldogulásának – az elősegítése időnként kardcsörtetést is kíván a magyar kormánytól, de gyakrabban kíván higgadt diplomáciát. És akkor, amikor a magyarság legitim képviselőinek lehetősége van a saját érdekeinek ottani képviseletére, akkor aktív háttértámogatást kell biztosítani számukra. (....) A következő elv az, hogy minél szervezettebb, rendezettebb és konstruktívabb a kapcsolat Magyarország illetve egy-egy szomszédja között, annál jobb az esélye a határon túli magyarok közösségének, hogy az adott országban érvényesítse kisebbségként az érdekeit. Ezért a magyar kormánynak jól felfogott érdekből törekednie kell konstruktív, rendezett kapcsolatokat kiépíteni a szomszédos államokkal. Ez egy nagyon fontos elv, de soha nem lehet hivatkozás, hamis ürügy arra, hogy amennyiben sérül a határon túli magyar közösség érdeke valamely országban, akkor a jószomszédi kapcsolatokra hivatkozva ne lépjen fel a magyar kormány, mert azért a prioritásokat tartani kell” – szögezte le az Együtt 2014-PM szövetség vezetője.  

Nemzetpolitikai stratégiája alapelveinek ismertetésekor Bajnai hangsúlyozta, hogy nem kell állandóan újra kitalálni ezeket az elveket, ismertek és adottak, csak tiszteletben kell őket tartani. Mindenekelőtt azt, hogy „semmit róluk nélkülük”, mert az utóbbi időben épp ez az alapelv sérült, rendre a határon túli magyarokra hivatkozva politizálnak bizonyos erők, rájuk hivatkozva igyekeznek befogadni vagy éppen kirekeszteni valakit. Ezt a korszakot le kell zárni itt és most, de legkésőbb 2014-ben. Ez Bajnai Gordon és az Együtt 2014-PM szövetség álláspontja. 

 

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kimaradt?