FRISSÍTVE- Eurobarométer: drámaian csökkent a romániaiak bizalma az EU-ban


-A A+

FRISSÍTVE: Románia lakóinak bizalma csökkent a legnagyobb mértékben az Európai Unióban a tagállamok közül az elmúlt öt hónapban – derül ki a szerdán közzétett Eurobarométer-felmérésből. Kétharmaduk mindazonáltal ellenzi az ország kilépését az EU-ból. Megkérdeztük Illyés Gergely politológust a jelenségről.

A szeptember 8-26. között készült felmérés szerint a romániaiak kevesebb mint fele, 49 százaléka vélekedik pozitívan Románia EU-tagságáról. Ez 10 százalékkal kisebb az áprilisban mért aránynál. Ennek ellenére egy esetleges népszavazáson a lakosságnak csak a 17 százaléka támogatná Románia kilépését az EU-ból, kétharmad (65 százalék) nemmel szavazna. Ugyanakkor a megkérdezettek 64 százaléka hasznosnak tartja Románia EU-tagságát, csak 30 százalék vélekedik úgy, hogy a csatlakozás negatív következményekkel járt.

A romániai adatok azért is meglepőek, mert uniós szinten egyértelmű és növekvő az Európai Unió támogatottsága. A megkérdezettek 68 százaléka hasznos dolognak tartja hazája tagságát, ami a legmagasabb arány az elmúlt 35 évben. A megkérdezettek 62 százaléka nem csak hasznos, hanem összességében jó dolognak is tartja országa EU-tagságát.

Romániával ellentétben Magyarországon nőtt a lakosság bizalma az EU-ban: a megkérdezettek 60 százaléka vélekedik pozitívan az Európai Unióról. Ez a tavalyi eredményekhez (50 százalék) képest is jelentős növekedést jelent, a 2014-es európai parlamenti választásokhoz képest pedig 100 százalékos a növekedés: akkor a magyar válaszadók 30 százaléka gondolkodott csak pozitívan az EU-tagságról.

Ezek az uniós szintű adatok

Az Erobarométer-felmérés szernt az Európai Unió támogatottságát mérő adatok közül szinte az összes emelkedett a 2016-os brit kiválási (Brexit) népszavazás óta, ami érzékelteti a növekvő aggodalmakat a Brexit hatásai miatt. A jelek szerint a referendum segített az integráció előnyeinek tudatosításában a kontinensen.

A többség minden országban arra szavazna, hogy hazája tagja maradjon az EU-nak, az ezt támogatók aránya átlagosan 66 százalék, csak a megkérdezettek 17 százaléka gondolkozna el a kilépésén. Valamelyest nőtt az elégedettség az Európai Unió demokratikus szerepével kapcsolatban is, az emberek 48 százaléka úgy érzi, hogy a szava számít az EU-ban - derül ki a közvélemény-kutatásból, amely szerint a megkérdezettek egyharmadának pozitív, egyötödének negatív, közel felének pedig semleges képe van az Európai Parlamentről.

A jelentés azonban nem csak jó adatokkal szolgál: az emelkedő támogatottság ellenére a válaszadók mintegy fele nem elégedett az EU által képviselt irányokkal, és hasonló az érték a saját hazájukra vonatkozóan is. Átlagosan az emberek 52 százaléka szerint rossz irányban mennek a dolgok az Európai Unióban, a magyarok körében ez az arány 42 százalék. Magyarország és Horvátország kivételével az összes többi tagállamban nőtt az EU irányvonalát hibásnak tartók aránya a legutóbbi felmérés óta.

Illyés Gergely: az emberek a félig üres poharat látják

Illyés Gergely politológus a romániai lakosság EU-val szembeni bizalmának csökkentését azzal magyarázza: az emberek aszerint ítélnek meg egy intézményt, hogy az milyen hatást gyakorol a mindennapi életükre. „Ha egy adott ország közvéleménye kritikus az EU valamely intézményével vagy vezetőjével szemben, az nem ugyanazt jelenti, mintha önmagában az Európai Unióval szemben lenne kritikus. Ezt külön kell választani” – hangsúlyozta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa.

A politológus emlékeztetett: tagállamonként jelentősen eltér az EU-tagságnak az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása. „Egy fajta csalódottság az EU-ban Romániában mindig is érezhető volt. Az emberek nem pontosan ezt várták a csatlakozástól. Általánosságban véve gyorsabb irányú felzárkózásra, látványos infrastruktúra-fejlesztésre számítottuk. Nem hiszem, hogy arra számítottunk 2006-ban, hogy alig tudunk valamennyi autópályát felmutatni 2018-ban” – magyarázta.

Illyés szerint Románia lakossága folyamatosan arról értesül, hogy az EU-csatlakozás révén jelentős fejlesztésekre fordítható összegekhez jut az ország, de ennek az eredményét a mindennapokban nem érzékelik. „Nem változott meg meghatározó módon például a romániai közlekedési infrastruktúra. Félig üres a pohár, és az emberek ezt a félig üres poharat látják, illetve azt, hogy más országok sokkal jobban tudtak élni a lehetőséggel” – jelentette ki.

A magyar lakosság EU-ba vetett bizalmának a növekedését a politológus éppen azzal magyarázza, hogy a magyarországi infrastrukturális beruházásokba nagyon sok uniós pénz érkezett, és ennek meg is látszik az eredménye. „Ott inkább érzik az emberek, hogy az Európai Uniótól érkező források közvetlenül hasznosulnak, szemmel látható az EU-tagság előnye” – vélekedett.

Az EU-ba vetetett bizalom uniós szintű növekedéséről a politológus elmondta: a jelenség összefügg a Brexittel, illetve a britek kilépési szándéka által generált centrifugális folyamatokkal. Az emberek ugyanis veszélyeztetve érzik az Európai Unió egységét. Ugyanakkor Illyés szerint az uniós polgárok Oroszország részéről érkező fenyegető jelzések, illetve az Egyesült Államok Európához való viszonyulásának megváltozása miatt is összezárnak. „Az emberek úgy gondolják, hogy az EU az egyetlen szervezet, amelyre számítani lehet” – jelentette ki.

Illyés szerint az Egyesült Államok Európához való viszonyulásának megváltozása akár a román közvéleményt is befolyásolhatta. „Romániában hagyományosan a washingtoni jelzésekre figyelnek inkább. Tehát ha mondjuk az amerikai elnök becsmérlő megjegyzéseket tesz az EU-ra (és azért Donald Trump tett ilyet), az hozzájárulhat az EU népszerűségének csökkentéséhez Romániában” – mondta a politológus.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X