Zarándoklat a nagyvilágban – könyv született egy erdélyi festő és egy svájci író találkozásából


-A A+



Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának az elnöke és Hajdú Áron, a Bookart Könyvkiadó igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe azt a művészi kivitelezésű kötetet, amely valóban Erdély és a nagyvilág kapcsolatát példázza: egy erdélyi festő és egy svájci író találkozásának története a könyv. Valentin Lustig festő ugyanis Kolozsvárról indult, és úgy járta be a nagyvilágot, hogy az ázsiai festményeibe is belopott mindig egy kis szülővárost.

Bözödújfalu Valentin Lustig víziójában

A Kolozsvári Kikötőn mutatták be a kötetet, ahol sok közép-kelet-európai ország fiatal költőjével ismerkedhetett meg az érdeklődő olvasó. A cím és a rendezvény dizájnja is Valentin Lustignak köszönhető – tudta meg a közönség Karácsonyi Zsolt E-MIL-elnöktől, aki saját bevallása szerint, amikor évekkel ezelőtt találkozott Valentin Lustig festményeivel, egyből fölismerte „a várost”, azaz Kolozsvárt.  Így lett a sok fiatal közép-európai költő találkozóhelyének a címe Kikötő. Érdekes az is, hogy a Karácsonyi Zsolt által kiválasztott festmény, amely a rendezvény vizuális bélyege lett, nem kimondottan Kolozsvárt ábrázolja, hanem a macaói kikötőt. Ám Karácsonyi Zsolt a pagodák között fölfedezett olyan részleteket is, amelyekből Kolozsvárra ismert. Az erdélyi költők egyébként is szívesen használják Kolozsvár, a kincses város tekintetében a tenger-kikötő metaforát, úgyhogy kézenfekvő volt ezt az egyedi kezdeményezést is Kikötőnek nevezni el.

Az ötödik Kikötő plakátja, amelyen Valentin Lustig festményének a részlete látható

Megmutatni, bemutatni a festőt, aki egyfajta vizuális identitást kölcsönzött a rendezvénynek, mindenképpen kimagasló pillanata volt a három napos rendezvénysorozatnak. A kötetet ismertető Karácsonyi Zsoltttól és Hajdú Árontól megtudtuk, hogy Valentin Lustig erdélyi zsidó szülők gyerekeként látott napvilágot Kolozsváron 1955-ben. Itt végezte iskoláit is, magyarul. 1974-ben a család úgy döntött, hogy kitelepül Izraelbe. Nem volt szokatlan döntés, annak idején rengeteg zsidó származású család választotta az „aliyah” útját. Képzőművészeti tanulmányait Olaszországban, Firenzében végezte, és végül Svájcban telepedett le.

Ismerősen cseng a Lustig családnév a kolozsváriak számára – hívta fel a figyelmet Karácsonyi Zsolt –  hiszen Lustig doktor egyike volt Kolozsvár híres és keresett gyerekgyógyászainak. Valentin Lustig neve azonban már kevésbé ismert a városban, hiszen mióta a család távozott a városból, nem nyílt alkalom arra, hogy a művész alkotásait megismerhesse a kolozsvári közönség annak ellenére, hogy a festő számtalan vászna kolozsvári utalásokat tartalmaz.

A Kolozsvárról elvándorolt festő szürrealista képeihez Urs Widmer svájci író írt szövegeket, amelyek 2008-ban, Valentin Lustigs Pilgerreise címmel kötetben is megjelentek Zürichben. A Valentin Lustig zarándoklata című kiadványt a csíkszeredai Bookart kiadó jelentette meg magyarul, Hajdú Farkas-Zoltán fordításában.

A kötet borítója

„Lustig Valentin kolozsvári, jeruzsálemi és firenzei történelmi és kulturális hátterekből érkezett Zürichbe mintegy negyven éve. De nem amiatt zseniális művész, mert sokfele jártában sokféle tanításban részesült, sokféle tradícióval találkozott, hanem mert több közösség kanonizált értékeinek elsajátítása mellett e kollektivitások tudattalanjainak is hordozója. Aligha tévedünk, ha arra gondolunk, hogy Lustig Valentin lenyűgözően szuggesztív művészete nem elsősorban az élete során megszerzett tudástól rendkívüli. Hanem veleszületett fantáziájának és azoknak a képességeknek köszönhetően, amelyek ezt a képzelőerőt festményekké szublimálják.” (Szőcs Géza)

Mitológia és realitás ütközik Valentin Lustig szürreális festményeiben, ahol a művész egy szürreális valóságban találkoztatja a két síkot egymással. Erről szólnak Urs Widmer szövegei is, aki miután találkozott a festő néhány alkotásával, és eldöntötte, hogy írni kell azokról a történetekről, amelyeket a festmények elmesélnek. Így született meg ez a hibrid kötet, amely egy Erdélyből elszármazott festőnek a világát közvetíti számunkra egy svájci író révén.

„Urs Widmer felismerte, kivel van dolga ott a négyes határon, ahol a szürrealizmus, a mesék mágiája, az abszurd és a bizarr találkoznak – és akkor a groteszkről még nem is beszéltünk, sem a neobarokk, olykor neorokokó optikáról, amelyen át újrafogalmazódnak, újra megszületnek ősi és új narratívák, kolozsvári, sólyomtelki és auschwitzi történetek, képzetek, projekciók, egyszóval: egy megismételhetetlen kémiában és alkémiában ötvöződő tartalmak. Urs Widmert művész-érzékenysége ébresztette rá, hogy Lustig Valentin festészetében nemcsak az élmény intenzitása rendkívüli, hanem ennek az éberségének köszönhetően felfedezte magában a festőben az alkotótársat is. Ennek a rátalálásnak lenyűgöző dokumentuma ez a könyv, amely egy erdélyi magyar-zsidó-román festő és egy svájci német író barátságának egyedülálló lenyomata.” (Szőcs Géza)
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X