• 2018. november 21., szerda
    Olivér
  • Kolozsvár
    • -2°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -4°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -3°
      Kézdivásárhely
    • -2°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6662 LEI
    • 1 USD = 4.0794 LEI
    • 1 GBP = 5.2488 LEI
    • 100 HUF = 1.4518 LEI

Túléljük-e a klímaváltozást?


-A A+

A klímaváltozás az egész világot érinti – ám nem teljesen egyformán. Lesz olyan ország, amely könnyebben túléli mindezt, de van olyan is, amelynek már komoly gondokat okoz az időjárás gyökeres megváltozása. És hovatovább olyan ország is lesz, amelynek nagy esélyei vannak arra, hogy ne élje túl a folyamatot.

A Notre Dame-i Egyetem kutatói felmérték, hogy milyen országok birkóznak majd meg a klímaváltozással. A szakemberek szerint a túlélési index nem az állam fölrajzi elhelyezkedésétől függ, hanem attól, hogy mennyire készült fel az ország minderre. Az egyetem kutatói tavalyelőtt készítették el az erre vonatkozó globális alkalmazkodási indexet.

Természeti és politikai viharok

A tanulmány összeállítói szerint a „túlélési faktor” döntő módon függ az ország infrastruktúrájától, műszaki-technológiai fejlettségétől, víz- és élelmiszertartalékaitól, lakosainak felkészültségétől, civilizációs fokától. A túlélés lehetőségeit jelentősen csökkeni az, ha a felkészületlen lakosság pánikba esik a klímaváltozás egy hirtelen támadt, negatív kihatásaitól, és a természeti viharok mellett mindez a politikai viharoktól is, és nyilván sok minden áll vagy bukik a politikai hatalom, a kormány minőségén is.

Irány a Mars?

A gazdag, fejlett országok – jóllehet a legnagyobb szennyezők közé tartoznak – mégis jobban felkészültek a klímaváltozásra, mint a szegényebbek. Persze, a klímaváltozás azért őket is érinti. A kutatók szerint az Egyesült Államokban például 2100-ig a változás miatt súlyos menekültválságra, természeti katasztrófákra és gazdasági visszaesésre is számítani lehet, Angliában pedig már 2050-ben komoly vízhiány léphet fel, ami elsősorban a délkeleti régiót sújthatja. A szigetországban ugyanis 140 literes a lakosonkénti átlagos vízfogyasztás. A brit hatóság jelentése szerint csupán a szivárgások miatt naponta hárommilliárd liter vizet pocsékolnak el, ami 20 millió ember vízszükségletének kielégítésére lenne elég.

Az ENSZ szerint egyébként a vízhiány a világ népességének már most is több mint 40 százalékát érinti és ez az arány várhatóan tovább nő a globális felmelegedés miatt, ami azt jelenti, hogy 2050-re valószínűleg minden negyedik embernek krónikus vagy ismétlődő vízhiánnyal kell szembenéznie.

A világszervezet idei, World Water Development Report című jelentése alapján 1900 óta a bolygó természetes vizenyős területeinek 64-71 százaléka veszett oda emberi tevékenység miatt.

Világszerte 3,6 milliárd ember, vagyis a világnépesség csaknem fele él jelenleg olyan területen, ahol fennáll a kockázata annak, hogy évente legkevesebb egy hónapig komoly vízhiánnyal kell szembenéznie.

A brit elméleti fizikus Stephen Hawking már korábban figyelmeztetett arra, hogy az emberiségnek már csupán 100 éve maradt hátra a Földön. Ha túl akarja élni a betegségek, a túlnépesedés és a klímaváltozás okozta katasztrofális következményeket, egy évszázadon belül kolonizálnia kell a Marsot és el kell hagynia a Földet.

Románia a „felső-közép” mezőnyben

A tanulmányt kísérő térképen természetesen Románia is szerepel. Jóllehet a felsoroltak alapján (az infrastruktúra fejletlensége, a lakosság felkészültsége, a politikai osztály minősége, a megfelelő szakemberekkel rendelkező kormány hiánya) miatt úgy gondolhatnánk, az országnak csekély az esélye a túlélésre, a 181 országot tartalmazó listán azonban Románia mégis a 63. helyet foglalja el, „felső-közép” minősítéssel, 53 pontos túlélési lehetőséggel.

Magyarország jobban áll, harminchatodik a lajstromon a „felső” kategóriában szerepel, túlélési esélye 58,3 pont.

A lajstrom vezetője Norvégia, 70 ponttal, majd Új Zéland következik, 783,8 ponttal, 72,2 ponttal pedig Finnország még dobogós lett. 70 vagy ennél több pontot szerzett még hat ország: Svédország (71,6), Svájc (71,3),  (Dánia, (71), Ausztria (70,3) Izland (70,1), Ausztrália (70).

A közép- és kelet-európai országok között a legjobb helyet, Csehország és Lengyelország szerezte meg, 63,7 ponttal mindketten a huszonkettedik helyen vannak, 62,5 ponttal Észtország a huszonötödik.

A listát öt afrikai ország zárja: a Kongói Demokratikus Köztársaságnak, a Közép-afrikai Köztársaságnak, Eritreának, Csádnak és Szomáliának a legkisebb az esélye arra, hogy túlélje a klímaváltozást.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X