• 2018. november 19., hétfő
    Erzsébet
  • -2°
    Kolozsvár
    • -3°
      Csíkszereda
    • -2°
      Székelyudvarhely
    • -4°
      Gyergyószentmiklós
    • -2°
      Székelykeresztúr
    • -2°
      Kovászna
    • -3°
      Kézdivásárhely
    • -3°
      Barót
    • -2°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • -0°
      Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -4°
      Beszterce
    • -1°
      Déva
    • -1°
      Nagybánya
    • -2°
      Marosvásárhely
    • Zilah
    • -1°
      Szatmár
    • -1°
      Nagyszeben
    • Temesvár
    • -2°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6639 LEI
    • 1 USD = 4.1179 LEI
    • 1 GBP = 5.2762 LEI
    • 100 HUF = 1.4490 LEI

Jövedelmük 30 százalékát költik a romániai szülők egy gyermek felnevelésére


-A A+

Romániában egy iskoláskorú gyermekre a háztartás költségvetésének mintegy 30 százalékát fordítja a család. Az oktatás hivatalosan ingyenes, a valóságban azonban a szülőknek számos, az iskolához kapcsolódó költségük van.

A gyermekek felnevelése mindenütt sok pénzbe kerül. A gazdagabb országokban sokfelé az állam tényleges segítséget nyújt a szülőknek mindehhez, közpénzből szavatolja a minőségi oktatást, emellett pedig magasabb az életszínvonal. A szegényebb államokban viszont az oktatás minősége is gyengébb, sok az analfabéta, a szülők legtöbbje rendszerint szegény; a gazdagabb szülők pedig külföldön iskoláztatják gyermekeiket.

Itthon ingyenes – de pénzbe kerül

Romániában egy gyermek felnevelése ma már szinte luxusnak számít, hiszen ruháztatásuk, élelmezésük, felnevelésük egy vagyonba kerül. Az oktatás ugyan hivatalosan ingyenes, a valóságban azonban a szülőknek számos, az iskolához kapcsolódó költségük van – miközben a gyermekek számára juttatott állami támogatás mindössze havi 84 lej.

A bölcsődét és az óvodát az állam részben finanszírozza, a tanszemélyzet fizetését a helyi hatóságok állják, a szülőknek csak a gyermek élelmezését kell fizetniük, ami havi 150-350 lej között változik. Igaz, emellett a szülőknek rengeteg „apróság” miatt is fizetniük kell.

Az iskoláskorú gyermek tanfelszereléséért a szülőknek évente átlagosan 350-900 lej közötti összeget kell fizetniük, ehhez hozzájárulnak az egyenruha költségei, valamint az iskolaalapba történő befizetés. Az iskolai kirándulásokért, táborozásokért a nagyjából 150 és 2000 lej közötti összeget kell fizetni – igaz, ez nem kötelező.

Mivel Romániában nem létezik még állami rendszer azoknak a gyermekeknek az iskolai program utáni felügyeletére, akinek a szülei dolgoznak, ezt a szolgáltatást csak a magánszektor nyújtja – havi 500-1700 lej közötti összegért. Ráadásul – nem egyszer – az iskolai oktatás alacsony színvonala miatt a szülőknek magánórákért is fizetniük kell, ami óránként akár több száz lejbe is kerülhet.

A családi büdzsé 30 százaléka

A szakemberek számításai szerint egy iskoláskorú gyermekre a háztartás költségvetésének mintegy 30 százalékát költi a család. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2016-os jelentése szerint az Egyesült Államokban egy család a költségvetésének 25,6 százalékát költi a gyermek felnevelésére, Romániában egyedülálló szülő esetében ez az összeg elérheti az 52,7 százalékot is.

A New America think tank adatai szerint egy négy éves gyermekért az amerikai szülőknek a bölcsődében/óvodában évente 9589 dollárt kell fizetniük. Ez a költség meghaladja az iskolai kiadások összegét, amelyek évente 9410 dollárra tehetők. Amerikai pedagógusok szerint az Egyesült Államok hagyományosan abból a tételből indul ki, hogy a gyermekek felnevelése elsősorban a szülők felelőssége.

A nyugat-európai minta

Az Egyesült Államokkal szemben Nyugat-Európában a gyermekek nevelését a kormány vagy a helyi hatóságok támogatják. A gyermekek, legyenek szüleik gazdagok vagy szegények, kisebbségiek, bevándorlók, városon élők vagy falusi környezetből származók, már egészen zsenge koruk óta azonos minőségű gondozási és oktatási programokban részesülnek.

Amerikától eltérően Nyugat-Európában az állam jelentősen támogatja a szülőket a gyermekek felnevelésében. Norvégiában, Dániában például az államnak gondja van arra, hogy a gyermekek felnevelése ne haladja meg a családi költségvetés egy bizonyos hányadát. Dániában például a gyermek felnevelése nem éri el a család jövedelmének 11 százalékát sem, az egyedülálló szülők esetében pedig ez a hányad három százalék alatt marad – derül ki az OECD jelentéséből.

A gyermekneveléshez nyújtott állami segélyek lassan globális szükségletté válnak – hangsúlyozta Shelley Clarck demográfus, a kanadai McGill Egyetem szociológia professzora. Szerinte a szegény országokban élő anyák jövedelmük legkevesebb 17 százalékát fordítják gyermekeik felnevelésére – ugyanannyit, mint amennyit a gazdagabb országokban.

Igaz, ez az összeg országonként jelentősen változik. Az OECD felmérése szerint Nagy-Britanniában a jövedelem 33,8 százalékát viszi el a gyermekek felnevelése, Ausztriában, Görögországban viszont – a megfelelő kormányprogramoknak köszönhetően – alig 4 százalékát költik e célra.

Segítenek a nagyszülők

Az Aging&Society folyóiratban 2016-ban napvilágot látott, Tanulmányok az öregedésről és a nyugdíjakról című jelentés szerint ott, ahol az állam kevésbé segíti a családokat a gyermeknevelésben, vagy ahol a gyermeknevelési szabadság rövid, a szülőknek rendszerint nagy segítséget nyújtanak a nagyszülők, akik nem egy esetben átvállalják a gyermekneveléssel járó napi feladatok nagy részét.

Ilyen szempontból a tanulmány az ausztriai, belgiumi, csehországi, franciaországi, németországi, görögországi, olaszországi, lengyelországi és spanyolországi helyzettel foglalkozik, és megállapítja: ezekben az országokban a nagyszülők jelentősen hozzájárulnak a gyermekek neveléséhez.

Más tanulmányok arra mutatnak rá, hogy Európában, de az Egyesült Államokban is a nagyszülők mintegy 50 százaléka részt vesz az unokák nevelésében, és nem egy esetben ehhez segítséget kapnak a nagyobb unokák részéről is.



HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X